Ezt a helyet biztosan sokan ismerik, de talán vannak olyanok, akiknek még újdonság lehet.

Többször jártam itt, másoknak is megmutattam a romokat, amelyek Budapest XI. kerületében, a Balatoni út egyik kanyarulatánál lévő dombon találhatóak.

A kolostor - illetve a régi apátság - romjait a kép közepén lévő fák között kell keresni, ahová kis ösvényeken lehet bemenni:

Ha valaki bemegy a fák közé, akkor az ösvények mellett a szóban forgó területen szinte mindenhol romokkal lehet találkozni:

"Az épületmaradványokon végzett régészeti megfigyelés, a tárgyi emlé­kek és az időközben megtalált, erre az objektumra vonatkozó történeti ada­tok egyértelművé tették, hogy a Kánai apátságról van szó.

Az apátságot nagy valószínűséggel a II. Géza (1141-1162) legszűkebb környezetéhez tartozó főúr, Apa alapította, akiről 1148-58 között vannak adatok és aki 1157-58-ban a bán magas tisztét töltötte be

Az ásatások kiderítették, hogy a templom építése megelőzte a kolostor alapítását." (1)

Ha hozzáértő ismerősöm jól ismerte fel a képeim alapján, akkor a következő két képen vélhetően - de nem biztosan -  a kolostorhoz tartozó pince látható:

(Az előző képeken a romok jobb oldalának felső részén néhol fóliamaradványokat lehet kivenni, amikkel feltehetőleg az 1980-as években történő feltárás során a romok egy részét letakarták.)

A területet és a kolostort 1981-ben kezdték el feltárni (H.Gyürky Katalin vezetésével), a feltárási idő 7 évig tartott, az évek alatt 158 munkanap állt rendelkezésre a feltáráshoz, melynek során a régészek többnyire betanítatlan munkásokkal dolgoztak.

1987-ben a régészek néhány órára egy munkagépet kaptak egy Garbóczy László nevű személytől, amellyel egy töltést tudtak eltakarítani a templomról, így a géppel legalább 3 heti kézimunkát tudtak megtakarítani.

A romokat törmelékes feltöltés borította, a kövek közül gyökerek lógtak ki.

Manapság sincs ez nagyon másképp, bár a feltárás óta már több mint 30 év telt el - romok egy fa gyökereinek karolásában:

A régészeti tevékenységre kevés idő jutott, mivel az évenkénti munka legalább fele bozótirtással és a törmelékréteg eltávolításával telt.

"A hegy északi pereménél volt a legmagasabb (itt állott egykor a templom) és innen dél felé lejtett.

A lejtő oldalán és alján épültek az általunk feltárt épületek.

A középkor folyamán lassú feltöltődéssel vált ez a terület a fennsík részévé. A legmélyebb területet feltöltő rétegek igen jól tájékoztattak az építési periódusokról." (2)

A kolostor egy korábbi temetőre épült:

"A 30 x 30 m-es nagyságú és a templomhoz délről csatlakozó kolostor egy korábbi temetőre épült, feltehetően a 13. században. A kolostornak is több építési periódusa különíthető el.

Az oltár előtt megtalálták feltehetően az alapító (Apa bán?) sírhelyét. A templom belsejében összesen 6 sírt találtak. A sírgödröket mészkővel bélelték ki." (3)

Felülnézeti kép, havas időben:

1983-ban az egyik sírban megcsonkított csontvázat találtak:

"A nyugati kolostorszárny ÉNy-i sarkát és néhány helyen a nyugati falát feltártuk.

A sűrű bozót miatt kezdetben az épületet csak kívülről lehetett megközelíteni.

A nyugati szárny ÉNy-i sarka előtt egy kutatóárokkal egy köznépi temető néhány csontvázát (nő, férfi, gyermek vegyesen) hoztuk napvilágra.

Már az első ásatási években kiderült, hogy a helyet, ahol a templomot még csak sejtettük, széles sugarú körben vették körül a sírok.

1983-ban például a keleti szárny mellett találtunk egy sírt, amelyben megcsonkított csontváz feküdt: mindkét keze hiányzott..." (2)

Hibába jártam itt többször is, még most sem igazodom el a romok között (ehhez újra be kellene járni a területet):

A feltárás során 1984-ben római sírkövet is találtak, amely az Aquincumi Múzeumnak lett átadva.

A területen előzőleg egy plébániatemplom állt, amely nem épült szorosan a kolostor mellé, a két épületet támpillér kötötte össze. A templomhoz a kolostor délről csatlakozott.

"A régészeti maradványokból arra lehet következtetni, hogy az apátság megalapítása után csak egyetlen épületszárnyból álló, mindössze 19 m hoszszú kolostor épült a templomszentély déli oldala mellé.

Ennek földszintjén mindössze két helyiség: egy káptalanterem és egy nagy, fűthető étkezőhelyiség (refectorium) épült, amelynek föltehetően az emeletén lehet­tek a hálóhelyiségek. Ennek a korai épületnek a fűtőberendezése (hypocaustum) maradt meg.

A templom mérete a leírások alapján 18,35 * 5,26 méter, a kolostor mérete pedig 30 * 30 méter nagyságú volt.

(Értelmezésem szerint akkor az előző alaprajzon a templom lehet bal oldalon, tőle jobbra pedig a négyzet alakú a 30*30 méter méretű kolostorépület.

A jobb oldalon lévő épület lehetett a 19 méter hosszú épületszárny, ami után később a kolostor épült.)

A feltárás leírásaiból, 1985 - a talált szerzetesi sírokban lévő csontvázak erősebb alkatúbbak voltak:

"....a keleti kolostorszárny északi, utolsó helyiségében teljes feltárást végeztünk. A helyiségben hat kővel kifalazott sír került elő csontvázzal együtt.

Az egyik felett még megvoltak a kő fedlapok, korábbi - összetört sírkőből. Az egyik töredéken vésett, hegyes címerpajzs volt látható.

A szerzetesi sírokban fekvő csontvázak mind erőteljesebb alkatú férfiak csontvázai voltak, mint a templom körüli köznépi temető halottaié." (2)

Falmaradványok:

"A templomból az alapfalon kívül csekélyszámú román faragvány és a kegyúri karzat egyik pillérének helyén a lábazat maradt fenn. Ez utóbbit annak köszönhetjük, hogy fölé 1872-ben egy térképészeti pontot, egy vasasztalt rögzítettek." (1)

A régészeti feltárás során az előzőleg, 1872 évben felállított térképészeti pont vasasztalát 1989-ben mint emlékművet a Földtani Intézet kiemelte és múzeumba szállította.

Térkép részlet 1878-ból a google térképre vetítve, a kolostorrom területe a térképen be is van karikázva, a körön belül lévő háromszög az előzőekben említett térképészeti pont, ahol a szóban forgó vasasztal állhatott:

"A kolostor keleti szárnyának nagy termében, annak északi végében két sír került elő.

Az egyik csontvázat a kolostor alapfala kettévágta. Ez a sírlelet bizonyította, hogy a temető megelőzte a kolostor építését. A nagy terem alatt még két sírt az épület építésekor kibontottak." (2)

A feltárásokat 1989-ben fejezték be:

"1989-ben faltárásunkat befejeztük, minthogy az tudományos érdeklődésünket kielégítette.

A kolostor és a környező épületek alaprajza megrajzolható, a rétegviszonyok és leletek meghatározzák az építkezések korszakait.

A terület teljes feltárása az alkalmazott módszerekkel tovább már nem végezhető el. A teljes feltáráshoz mindenekelőtt tereprendezési terv, gépesítés (markológép, teherautó) szükségeltetik. Mindezekhez pedig anyagi támogatásra lenne szükség." (2)

A kolostor vonatkozásában az egyik közeli utcát Apa bán utcának javasolták elnevezni, de a javaslatot elvetették:

- 1987. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei - 

A régészeti feltárás 1980-as évekbeli leírásában még azt remélték, hogy a kolostor és környéke valamikor majd népszerű kirándulóhely lesz:

"Az elpusztult kolostor Budapest déli határán, a XI. kerületben a Balatoni út 148/4-es számú telken található. Erről a magaslatról Budára, Pestre, Budaörsre egyaránt gyönyörű kilátás nyílik. Közvetlen mellette ér véget az erdősáv.

A magaslaton forró nyári napokon most csak burjánzó vad növényzet kínál egy kis árnyat, de reméljük, hogy egyszer e vad növényzet helyét a romterület köré ültetett nemes cserjék, fák foglalják el és kínálnak kellemes pihenőhelyet a kirándulóknak." (2)

A kilátás a romok mellől valóban szép lenne (a romterület a kép közepén és alsó részében):

Az elképzelt nemes cserjéknek és kellemes pihenőhelynek nyoma azóta sincs, bár a terület kétséget kizáróan érdekes és már csak ezért is érdemes felkeresni.

További néhány kép a fák között lévő romokról:

A feltárás képeiből - XII. századi kőépület pincéje (kép forrása: H.Gyürky Katalin: A kánai apátság):

A kolostor valamikor a XV. századot követően válhatott elhagyatottá, adatok szerint ezt megelőzően egy nagyobb tűz is pusztított a kolostorban, de a tűz után újjáépítették.

Egyes feltételezés szerint a kolostor 1541-ben, Buda török kézre kerülésekor pusztulhatott el.

A kolostor romjainak helyét a google térkép is jelöli:

"A fává serdült gyomnövényzet gyökerei a kolostor falaiból nőttek ki, mert a falak kövei között lévő meszes habarcsból táplálkoztak. A bozót tehát pontosan megmutatta a templom, a kolostor és ettől délre fekvő épületek helyét." (2)

A bozótos - amely megmutatta az épületek helyét - régebbi légi felvételeken:

1944-ben készült légifotón a romterület (jobb oldali képen a googlere vetítve):

Légifotó 1967 - a romok fákkal és cserjékkel benőve:

Légifotó 1979:

A kolostorrom környékén hétvégi házak és telkek kezdtek létesülni, melyekről már az 1980-as években történt régészeti feltárás során is említést tettek:

"Az évenként ismétlődő felvonulásra és ásatási munkára mindazonáltal szükség volt azért, hogy a területen ne szaporodjanak tovább a kis hétvégi kertek." (2)

Ezeknek a közeli hétvégi házaknak a telkei akár még későbbi meglepetéseket is tartogathatnak...

A kolostor romjainak köveit előszeretettel hordták és hordják el a környékbeliek..

A kolostorrom közeléből:

Szintén a közelből (kép: 2021.március):

Ami még érdekes lehet, a kolostornak gyaníthatóan malma is lehetett, erről tudtommal csak feltételezések vannak.

Szintén a közelből - az egyik kerítés mögött ez a hatalmas kerek kő, akár malomkőnek is tűnhet:

Az omladozó romok jelenleg az enyészeté, melyeket eltakar a növényzet:

A képek 2021. márciusában és év végén készültek.

Amikor ott jártunk, csak sétálgattam a romok között, de a leírások és az alaprajz alapján érdemes lenne a megmaradt épületmaradványokat külön megkeresni, beazonosítani és lefényképezni.

A malomkőnek tűnő kő érdekes lehet, mivel a kolostor egykori malmáról csak feltételezés van, pontos adat nem áll rendelkezésre.

A romterületen geoláda van elrejtve, és a ládavadászok az alábbiakra hívják fel egymás figyelmét az oldalukon:

"Geoládászok! Elevenítsük fel a CITO szellemét! Vegyetek Magatokhoz fejenként három darabot az itt található rengeteg szemétből és vigyétek el a parkolóig! Tegyük szebbé ezt a helyet!"

2022.03.12.

B.

Források:

(1) H.Gyürky Katalin: A kánai apátság

(2) H. Gyürky Katalin: A kánai apátság régészeti kutatása 1983-89 között

(3) Tari Edit: Pest megye középkori templomai

Régi térkpek: hungaricana

Katonai légifotók: fentrol.hu