Nyári kirándulásaim közül... Érdekelt a tó ami régi térképeken még szerepel ezért - hónapokkal ezelőtt - megkerestem és megnéztem.

A bejegyzésben a Vörös-tóról lesz szó, ami nem keverendő össze Vöröstó községgel. 

Vöröstó község Nagyvázsonytól dél-keletre, a régi - mostanra már kiszáradt, vagy kiapadt - Vörös-tó pedig Nagyvázsonytól északra található. Különös, hogy Nagyvázsonytól mindkét hely hozzávetőleg 2 km. távolságra fekszik, csak ellentétes irányban.

Kétszer is jártam a tónál, annyira érdekesnek találtam. A tó akkor tűnt fel, amikor térképeken a csepelyi templomrom után nézelődtem.

A Vörös-tó és környéke vállalkozó kedvű kirándulóknak is jó úti cél lehet, a terep könnyű, végig földutakon lehet közlekedni. A kirándulást részemről összekötném a csepelyi templomrommal, a templomrom közelében lévő régi kúttal, a régi Vörös-tóval, illetve Nagyvázsonnyal. 

A Vörös-tó mostanra már kiszáradt vagy kiapadt medre (a távolban a kép felső részében Nagyvázsony):

A tó szerintem a régi időkben fontos szerepet tölthetett be a környék életében.

Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785) a tó, a felette lévő piros kis kockák épületek, közvetlenül mellettük a térkép jelöl egy kutat is. Az "aschen hütte" felirat nyers fordításban "kőris kunyhó" - valamint keleti irányban a térképen Rudera felirattal és egy kis piros négyzettel a csepelyi templomrom van feltüntetve:

Az előző térkép részleten az is látható hogy Nagyvázsony felől abban az időben egy út vezetett közvetlenül a tó déli csücskéig.

A Vörös-tó medre egy másik szögből fényképezve, a nevét feltételezem a környékén lévő vöröses talajról kaphatta:

A Magyar királyság második katonai felmérésének térképe (1819-1869) a tavat már meg is nevezi:

Az előző térkép nagyobb változatban, áttekinthetőbben, a Vörös-tó a térképen Nagyvázsonytól északra - a tavat nyíllal összekötöttem a csepelyi templomrommal, ami légvonalban kb. 1,5 km-re van a tótól:

A következő képet akkor készítettem, amikor a csepelyi templomromnál jártam és a kép most pont passzol ehhez a bejegyzéshez.

A képhez előtte egy kis magyarázat, de feliratoztam is a képet. 

Az 1941-es katonai felmérés térképe jelöl a környéken egy kutat is, azt, aminek a helyét a képen is megjelöltem. Az a kút most is ott van egy füves sáv bozótos részén. A kút téglával van kirakva.

A kutat sajnos nem fényképeztem le - erről megfeledkeztem, valamint bele sem néztem, mert valamiért félek a kutaktól. Tehát azt sem tudom megmondani, van e benne víz, vagy egyáltalán milyen mély lehet..

Fénykép a csepelyi templomrom felől:

Az 1941-es katonai felmérés térképe, ami jelöli az előbb említett kutat is (a tó mellett is jelöl kutat ez a térkép is):

Találtam még egy képet a csepelyi templomromnál készült képek között, az átláthatóság kedvéért a képet feliratoztam:

A Vörös-tó mellett jelölt kutat nem találtam meg, mivel ott olyan sűrű bozótos gócok voltak, hogy nem akadtam rá. Hogy a tó mellett az első katonai felmérés térképén még feltüntetett kút ott van e még valamelyik bozótosban, nem tudom.

A tótól észak-keletre van egy kis emelkedő, az emelkedő tetején pedig egy hangulatos, füves kis terület, ahonnan jól be lehet látni a környéket, ahol el is időztem vagy egy órát a napsütéses időben.

A képen az emelkedő annyira nem kivehető, de az előbb említett területet nyíllal jelöltem, ahová földút vezet (a tómeder a kép alsó részében):

Az előző kép pont nem napos időben készült, ellenben ezen a már napsütéses képen látható, hogy mennyire vörös a talaj a tó körül:

A Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén a környék (1869-1887):

Katonai légifotó a tóról és környékéről (1979):

A tó és környéke ortofotón:

A Vörös-tóról hiába keresgéltem, arról semmilyen érdemleges leírást nem találtam, fényképeket szintén nem.

Viszont amit a mai napig sem felejtek el.. 

Második alkalommal (nyár) amikor elindultam vissza Nagyvázsonyra a tótól, ha jól emlékszem, este fél hat (vagy fél nyolc?) körül lehetett. Abban a pillanatban a nap besütötte a környéket és vörös volt minden, az egész környék vöröses színben pompázott, bámulatos és elképesztően látványos volt. Tehát nem véletlenül kaphatta a Vörös-tó a nevét. (Vajon a tó vize is vöröses színű lehetett valamikor..?)

Ha esetleg vadászok olvassák a környékről, biztosan tapasztalták már ezt a színpompát.

Le akartam fényképezni a vörös színekben úszó tájat, de mire összepakoltam a "technikát", elbújt a nap a felhők közé, így a fénykép elmaradt. Az egész mindössze néhány percig tartott. 

Amit még megemlítenék, a tónál az út mellett találtam egy értéktelen, rozsdásodó, nyélborítás nélküli kést, ami minden bizonnyal vadászé lehetett, mivel állati szőrök is voltak rajta. (Egyébként is tele van a környék vadászlesekkel.) A krómozott kés csak úgy világított a fűben, talán fent hagyhatták egy autó tetején és onnan eshetett le még régebben valamikor.

Fénykép a késről:

Vajon meddig létezhetett a tó ezen a helyen és mi tudható esetleg róla..?

Ha valaki tud valami érdekeset, információt, vagy történetet a régi tóról, fűzze hozzá megjegyzésben, mert semmilyen újkeletű, vagy régebbi leírást nem találtam hozzá (talán azt kivéve, hogy a tó körül van valami ritka növényfaj.)

Ha pedig valaki - csak úgy - kíváncsi lenne a nagyvázsonyi régi Vörös-tóra, most már megtalálja róla ezt a rövid leírást.

2021.12.10.

B.

Források:

katonai légifotó: fentrol.hu

Régi térképek: mapire.eu