Előszó, utólagos kiegészítés (2024.03.10):

Mindenképpen meg kell említeni, hogy a bejegyzésben szereplő romokat illetően az is felmerülhet, hogy nem pusztatemplomról lehet szó, hanem a rommaradvány a Sicambria-Óbuda-Attila Király Városa Piliskutató Csoport vezetőjének kutatásai alapján és meggyőződése szerint Lodomér esztergomi érsek várának és tornyának maradványa, melyek régebbi hadmérnöki metszeteken is fel vannak tüntetve és azokon láthatóak, továbbá a romoknál talált holttest a megkínzott macsói bán lehet, akit nem a Margitszigeten öltek meg, hanem a Szűz Mária szigeten.

-----------------------

Ezt a helyet - illetve "romokat" - mindenképpen meg kellett néznem.

Még nyáron jártam a romokra ráépült háznál. Nem volt könnyű odatalálni, a navigáció állandóan félrekalauzolt és elirányított, sokszor elvesztem a környékbeli gyalogösvényeken és zsákutcákban. De végül meglett.. (szerencsére a google térkép is jelöli). 

A helyszín Békásmegyer, Dunapart.

A középkori (Árpád-kori) pusztatemplom romjainak környéke azóta kiépült, a dunaparti templomromra később nyaraló épült, körülötte jelenleg teniszpályák vannak és kerékpárút a patak mellett. Kerékpározók, kocogók, sétálók, nap mint nap ott mennek el mellette.

A szóban forgó templomrom Magyarország első katonai felmérésének térképén is fel van tüntetve (1782-1785):

A templom egykori Árpád-kori pusztatemplom, a középkori Kissing település temploma volt.

Kissé távolabbról, alig kivehetően - a pusztatemplom falmaradványa a kép közepén (a villanyoszloptól jobbra) a ház tetejéből kinyúló faldarab, rajta kéményekkel, a mellette lévő egyik teniszpályán éppen teniszeznek (2021 nyár):

"Györffy 1973. 317.: „A mai békásmegyeri határ északkeleti sarkában, ott ahol a budakalászi patak a Dunába torkollik, egy XIII. századi pusztatemplom romja emelkedik.
XVIII. századi térképeken Kissing templomaként van feltüntetve.... Árpád-kori múltjára enged következtetni, hogy 1326-ban faluként említik." (1)

A templomromot több régi térképen is megtaláltam, (a térképekből majd beemelek néhányat).

Térkép részlet 1799-ből (szerző Karpe, Michael), ami a templomromot megnevezi és Rud.Eccl.Kissing néven jelöli:

Rómer Flóris 1863-ban járt a templomromnál, amelyről rajzokat is készített. Jegyzetei szerint 1863. augusztus 15-én látta és rajzolta le a templomromot.

Rómer Flóris által készített alaprajz a templomromról, a rajzon megjegyzéseivel:

- kép forrása: D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez - (2) 

A pusztatemplom romjait később egy egyetemi professzor (nem mellesleg kórboncnok) hobbirégész, Arányi Lajos is lerajzolta.

Arányi Lajos 1876-ban készült rajza a békásmegyeri pusztatemplomról:

- kép forrása: D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez - (2) 

Az előző rajzhoz viszonyítva, a templomrom mostanáig megmaradt, házba beépített falmaradványa, kémények és egy antenna társaságában:

A templom romjait a gőzhajókról is lehetett látni 1870 körül, akkor még megvolt 11 és fél méter magas tornya is:

"Rómer F.:
Régi Falképek Magyarországon. Magyarország régészeti emlékei IH. Bp., 1874. 100-101.:

„Azon pataknak a Dunába való omlásánál, mely Kalász- és Békásmegyer közt a határt képezi, déli szögleténél, a mély árok partján, mintegy 100 lépésnyire a Dunától áll egy rom, melyet a dunai gőzhajókról annál inkább lehet látni, mivel a sajátságosan a szentély fölött emelkedő és bár nem egész, mégis 36' magas tornya igen feltűnő. Az egyhajójú, szentélyben egyenes záradéka romfalai többnyire terméskőből készültek, míg a külső szögletek more italico faragott kövekből rakattak." (2)

"...A régi czinterem kerítő falának nyomai köröskörül tűnnek fel, csak az északi oldalon hiányoznak, mert a vízárokba omlottak.... (2)

Az előző leírásban szereplő patak - jelenleg Barát-patak - Dunába ömlő torkolata, az egykori pusztatemplom helye és környéke a Duna felől fényképezve, egy elképzelt gőzhajó kéménye füstjének magasságából:

(Az előző képen a templom romjait rejtő épületet és az abból kimagasló romfalat a kék teniszpályák között kell keresni, meg lehet találni.) 

1930 körül a telket a templom romjaival Benárd Ágoston vásárolta meg, aki a templom még meglévő romjai köré nyaralót épített. (Benárd Ágoston keresztényszocialista politikus volt, a trianoni békeszerződés egyik aláírója).

1934 körül a templom romjait jelentéktelen romnak ítélték és annak elbontásáról rendelkeztek. A még fennálló falainak felhasználásával épült "belőle", vagy köré nyaraló. (3)

Térkép részlet 1939-ből, amelyen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a templomromot már "Benárd nyaraló"-ként tünteti fel:

A pusztatemplom abban az állapotában, amikor Benárd Ágoston 1930 körül a romokat átvette és mielőtt még nyaralót épített volna köréjük:

- a két kép forrása: Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. puszta-templomban és mellékén -

Az előző képeken a rom falain kisebb nyílások láthatóak.

Az északi falon magasabban lévő nyílások a templom hajójában előzőleg álló halászkunyhó tetőgerendái számára szolgáltak.

Ellenben az embermagasságban lévő nyílások feltehetőleg lőrések voltak, amik valószínűleg a török korban készülhettek, amikor már a templom rommá vált. (4)

A fák falevelei mögé bújva a romokat rejtő épület és ami a templomromból mostanra megmaradt, mellette a kerékpárút és a Barát-patak kiépített árka:

Ha nem vásárolta volna meg a telket a romokkal együtt Benárd Ágoston, akkor az is lehet, hogy hírmondó sem maradt volna mostanra a romokból, ugyanis a templomrom köveit a békásmegyeri lakosság előszeretettel hordta el.

Rómer Flóris és Arányi Lajos még látták a templom romjainak tornyát is. (A torony a szentélyre volt ráépítve.) (4)

A pusztatemplom állapota, már a Benárd-villa hozzáépítésével:

- Kép forrása: Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. puszta-templomban és mellékén - 

Néhány részlet a templomrom körüli ásatások régi anyagaiból:

A templomromnál 1898 novemberében már ásatott Nyizsnyánszky István, a hajó szentély felőli oldalán. (4)

Ami érdekesebb - Garády Sándor a templomromnál történő ásatási anyagainak leírásaiból, aki 1933-ban végzett ásatásokat a pusztatemplomban:

"Békásmegyeren, a Puszta-templomnál a Főváros megbízásából két ízben végeztem ásatásokat. Először 1930. szeptember 13-16. között Tóth Gergely földjén, másodízben 1933. szeptember 11-16. között a vele északon szomszédos Puszta-templomban és a hozzá tartozó területen, amely Benárd Ágoston tulajdona."

"...A templomhoz ma a tulajdonos nyaralója van hozzáépítve, körülötte pedig udvara és melléképületei. A Duna mentén, a parttól kb. 70 lépésnyire egy magaslaton fekszik..." (4)

Fej nélküli férfitetem a szentélynél:

"Az ásatást a szentélyben kezdettük meg. A szentély talajának felső részében szerte szórt cserép- és csontdarabok mutatják, hogy azt már valamikor feldúlták. A szentély északi falától 1-06 m távolságra, a padlószinttől 1 -53 m mélységben koporsó nyomai között egy fej nélküli férfitetemet találtunk." (4)

A pusztatemplom szentélyénél talált fej nélküli férficsontváz:

- Kép forrása: Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. puszta-templomban és mellékén - 

A levont következtetések szerint a tetemet fej nélkül temették el, mivel a koporsóba a feje eleve nem fért volna el.

18 koporsószeg volt a tetem mellett, ezek közül az egyik a koporsón keresztül a test bal-könyökizületébe volt beverve.

A tetemen kardvágások nyomait találták, brutális halála lehetett. Életének utolsó perceiben összevagdalták és összeszurkálhatták.

Bartucz Lajos tanár véleménye és megállapításai a tetemről:

"»Feltűnik mindenekelőtt a baloldali combcsont testének külső oldalán lévő 25 m/m hosszú, felülről lefelé, hátrafelé rézsútosan haladó, életben elszenvedett kardvágás nyoma. Egy második kardvágás hátulról érte kissé rézsútos irányból balfelől s a jobb lapocka vállnyujtványába 15 %-re behatolt. E vágások nem voltak halálosak.«

»Megállapítható azonban, hogy egyénünket egy harmadik, rendkívül erős kardvágás is érte, melyet szintén hátulról, de a háti síkkal paralell. .. kapott nyaktőbe oly módon, hogy a kard a 3-ik nyakcsigolya tövisnyujtványától merőlegesen lefelé haladva, a lefelé sorban következő nyaki, majd háti csigolyák tövisnyujtványaiból mind nagyobb szeletet levágott s az 5-ik háti csigolyáig behatolva nemcsak a két lapocka mediális részét szelte le, hanem ott már a gerincvelőbe is belevágott s így feltétlenül halálos volt.«

»Ezeken felül szúrás vagy vágás érhette az 5—7 nyakcsigolya között is.« (4)

A megölt férfit a levont következtetések alapján lefejezhették és fejét diadaljelvényként fejthették le a holttestről:

"»Abból, hogy az első két nyakcsigolya a koponyával együtt hiányzik, nagy valószínűséggel arra következtethetünk, hogy a már halott vitéz hullájáról utólag fejtették le a fejet diadal jelvény gyanánt...«

»A csontok antropológiai vizsgálata tehát azt bizonyítja, hogy a legnagyobb valószínűség szerint orvul megtámadott, vagy menekülés közben utolért s többek által összekaszabolt fiatal magyar vitéz holttestével van dolgunk.«" (4)

A pusztatemplomnál talált serlegek és tál:

 - Kép forrása: Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. puszta-templomban és mellékén - 

A templom mellett ásás során előkerült reneszánsz-kori feliratos tábla töredéke:

- Kép forrása: Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. puszta-templomban és mellékén - 

Ezen kívül egyéb dolgokat is találtak az ásatások során, de a fentieket tartottam leginkább érdekesnek kiemelni.

A mostani Barát-patak északi partján egykori római őrtornyot említenek:

"A patak északi oldalán elterülő dombon egy római őrtorony állott. Ennek köveit használták fel a patak déli oldalán állott templom építéséhez. Ragaszkodtak a korábbi római településhez, de átjöttek a déli oldalra, mert így az összeköttetést, közlekedést megkönnyítették a megyeri rév körül keletkezett teleppel." (3)

A templomrom alaprajza a hozzá épített villával, tőle balra kutatóárkok feltüntetésével:

- Kép forrása: Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. puszta-templomban és mellékén - 

"Az oklevelek szerint királyi kápolna volt. A hódoltság idején kezdett pusztulni, de feltehetően a XVIII. században helyreállították és használták. A XVIII. század végén a XIX. század elején végleg elhagyottá vált és fokozatosan omladozni kezdett." (3)

Kép a romokról és a köré épült "villáról" (1938) - ez volt az a kép, ami alapján felkerestem a templomromot:

- Kép forrása: BTM Vármúzeum -

Pontosan nem tudni, ez a kép mikor készült:

- kép forrása: Sashegyi Sándor: helytelen adatismertetesek obuda helyrajzi torteneteben (3) - 

Az előzőhöz hasonló képem nekem is van (2021 nyár):

Régebbi fénykép a romokat rejtő épületről (talán 2020 ??) - (Kolozsi Ádám fényképe):

- Kép forrása: Kolozsi Ádám: Árpád-kori templomromok a pünkösdfürdői üdülőben - 

Azóta szembetűnő a változás - kép amikor ott jártam (2021 nyár):

A templomromot több régi térkép is feltünteti, ezek közül néhány:

1778 (Kneidinger, Andreas):

Szintén 1778-ból (Kneidinger, Andreas):

A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén éppen csak egy piros folt a térképen (1819-1869):

1859 (Erhárd Ágost főmérnök):

1885 (Véver Sándor, Phlal Gyula)- a térképen közelebbről a templomrom ábrázolása:

A Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1885) a templomrom:

Az 1941-es katonai felmérés térképe "R" mint ruine jelöli, L alakú romjelzéssel:

A templomrom a google térképen is fel van tüntetve mint Kissing templomrom (még teniszpályák nélkül):

Az objektum és a környéke 1963-ban készült katonai légifotón:

Légifotó 1978-ból, ekkorra már jobban kiépült a környéke és a Dunapart is:

 Még egy utolsó kép:

"1946-ig a Fodros utcát Kissing utcának nevezték." (3)

Templomromok kedvelőinek ajánlom felkeresni a helyet, én semmiképpen nem hagytam volna ki, nem tudható, meddig lesz még így látható.

Talán meg kellett volna kérdeznem, megnézhetem e belülről is az épületet. Onnan is jó lett volna egy-két kép...

2021.11.04.

B.

---

Források:

(1) Tari Edit: Pest megye középkori templomai

(2) D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhe

(3) albaregalis.hupont.hu/114/helytelen-adatismertetesek-obuda-helyrajzi-torteneteben

(4) Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. puszta-templomban és mellékén

Régi térképek: mapire.eu

Egyéb térképek: hungaricana.hu

Légifotók: fentrol.hu