Még így is nehezen találtam meg a templom romjait, hogy nagyjából tudtam, hol is keressem. Talán télen kellett volna ide elmenni, vagy lombhullás után.

A templomromot jelöli a google térkép is, de közvetlenül út nem vezet hozzá.

A templom romjait rejtő fás, bozótos, négyzet alakú terület a szántóföldön (körülötte éppen napraforgóssal):

Kívülről szinte áthatolhatatlannak tűnik a bozótos, befelé vezető ösvény, vagy bejárat nem volt.

Nem a legjobb helyet választva, de valahol itt mentem be a bozótosba:

Ha rossz helyen megy be az ember, előfordulhat, hogy mellkasig érő csalántenger fogadja:

A templomrom mellett már kevésbé vészes a helyzet:

A templomrom a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben (1963):

"NAGYVÁZSONY (veszprémi járás), csepelyi templomrom. 

Jellege: Nagyvázsonytól északnyugatra, a csepelyi dombon levő, helyreállított rom.

Története: A XIII. században királyi pohárnokok, vadászok és a bakonybéli apátság népeinek földje, akik mellett a XIV. században helyi kisnemesek és a Vezsenyiek, majd a XV. század végétől Kinizsi Pál és a vázsonyi pálosok részbirtoka. Csepel papját 1333-34-ben említik, templomáról adatot nem ismerünk..." (1)

A templom egyik falára - mostanra már kissé kopottas - tájékoztató tábla van kihelyezve:

A falon lévő tábla közelebbről, egyik sarkában nemzeti színű szalaggal. A táblán a templomot a középkori Csepely település pusztatemplomaként említik és még egy rajz is van róla, régen milyen lehetett:

Magyarország első katonai felmérésének térképe (1782-1785) Rudera-ként jelöli a templomromot (erről a térképről választottam ki túraként a templomromot magamnak és csak később olvastam utána, miket írnak róla, miután onnan hazajöttem):

A templom a középkori Csepely falu temploma volt a régi időkben..

"Csepely falut 1086, majd 1135-ös keltezésű hamis, valójában XIII. századi oklevél említi először, mint a bakonybéli apátság szőlőtermő birtokrészét. Az első hiteles adat 1233-ból való. A falu lakói ekkor királyi pohárnokok és királyi vadászok voltak. A XIV. századi adatok szerint is közvetlenül a királynak tartoztak szolgáltatásokkal. E század végén a környék birtokos családjának, a Zádor-vár és a nagyvázsonyi lakótorony építtetőinek, a Vezsenyieknek egyik ága itt lakott." (2)

A templom romjai a magasból is alig kivehetőek, annyira eltakarják a lombok:

"A középkorban Nagyvázsony és a környék egysége sokkal szorosabb volt. A vár nemcsak az itt elágazó utak ellenőrzésére és a völgy védelmére szolgált, hanem a hozzátartozó feudális birtok gazdasági központja is volt." (2)

A Magyar királyság második katonai felmérésének térképén (1819-189) Nagyvázsony, valamint a templomrom helyzete egymáshoz viszonyítva:

" CSEPELY. Veszprémi járás.

Elpusztult falu. Lakói eredetileg királyi pohárnokok, a XIII. században a szomszédos Szentgál, Németi és Horhi lakóival együtt királyi vadászok. Hercegi népei is voltak.

A XIV. század elejétől egy része már jobbágyfalu, az Essegváriak és a vázsonyi vár birtokaként. A XV. század végén szabad nemes lakói egytelkesek, mellettük Vázsonykő vára és a vázsonyi pálosok birtokolják.

Lukács nevű papja 1333 és 1335 között szerepel a pápai tizedjegyzékekben. Románkori templomának titulusát nem ismerjük, romjai azonban ma is állanak Nagyvázsonytól északnyugatra, az Úrkútra vezető országút mentén. Az egyhajós, keletelt templom szentélye egyenes záródású volt. Északi oldalához sekrestye csatlakozott..." (3)

A templomromot rejtő facsoport és a környék, ahol egykor a középkori Csepely falu is elterült:

Csepely egykor Kinizsi Pál birtokai közé tartozott, majd később török kézre került:

"1472-ben a vázsonyi várral együtt Csepely is Kinizsi Pál kezébe jut, halála után - özvegye - Benigna asszony révén a Kamicsáczi Horváthoké lesz. 1531-ben az adóösszeírások szerint 20 portája van.

1549-ben török kézre kerül, 1557-ben már elhagyott pusztaságként tartják számon. Ám a korábban virágzó szőlőművelés továbbra is megmaradt s így feltehetőleg az élet itt teljesen nem szűnt meg." (2)

A Nagyvázsonyi vár - a középkorban az akkori gazdasági birtok központja (a várnál 2008-ban készült képeim közül, sétáló turistákkal):

De visszatérve Nagyvázsonyról a templomromhoz...

A csepelyi templomromot rejtő fák (1957 körül):

- a kép forrása: Kovalovszki Júlia: Ásatások Csepelyen -

A facsoport napjainkban:

Nyáron a templomrom a lombok takarásában:

A templomrom belsejében egy fa is elkezdett már nőni:

A templomromot és annak környékét 1958-ban  tárták fel, valamint állították helyre:

"1958-ban az OMF kisebb kiegészítésekkel helyreállította. Feltárását Dienes István végezte, a helyreállítás tervezője Agostházi László volt." (1)

Vannak, akik a templom megmaradt romjait a Balaton-felvidék egyik legelhanyagoltabb templomromjai közé sorolják.

Most mondanám, hogy ráférne megint egy felújítás, de az az igazság, hogy nekem pont ebben a formában jön át a múlt és a hely hangulata. Nyáron nagyon vadregényes, azt meg kell hagyni, még körbejárni sem igazán lehet:

A "bejárat":

A templomrom leírása:

"Egyhajós, keletelt és egyenes szentélyű templomrom, a hajó északi oldalán sekrestyével. A hajó falai magasan maradtak fenn a déli bejárattal és a nyugati oromfalban keskeny lőrésablakkal. A szentély és a sekrestye alacsony falait az ásatás tárta fel." (1)

A leírás a nyugati oromfalban lőrésablakot említ.. Talán az említett lőrésablak lehet a következő képeken, mivel más ablakra nem emlékszem:

Rosszak voltak a fák között a fényviszonyok, telefonnal ennél jobb képekre nem futotta.

Itt éppen egy csiga mászik az egyik falon, egy érdekes kőberakás mellett::

Néhány közelebbi kép a falakról:

Kiálló kövek a falból:

Itt a napfény a falaknak barnás színezetet adott:

Az ásatás leírásaiból:

"A falu területén szórványosan mindenütt találtunk Árpád-kori leleteket. Az egyszerű, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, torony nélküli templom is biztosan az Árpád-korban épült. Az ásatások során a templom körül temető támpillérekkel megerősített kerítőfalának részleteit is feltártuk. A szabálytalan tojásdad alakú cinterem a templom déli oldalán volt a legtágasabb." (2)

A templom alaprajza: 

- a kép forrása: Kovalovszki Júlia: Ásatások Csepelyen -

A templomrom körül én is tapasztaltam árkolást, a következő kép pont az árokból készült:

Fentről nyáron a templomrom alig kivehető, kíváncsi lennék pl. egy hasonló téli képre, mi és mennyire lenne látható akkor a környezetéből:

A facsoport viszont nem csak a templomromot rejti, hanem mellette egy középkori nemesi ház romjait is:

"Nagyvázsonytól északkeletre, mintegy három kilométerre fekvő kisebb facsoport jelzi a középkori Csepely falu templomdombját, rajta fallal kerített Árpád-kori templom és amögött a helyi nemes Csepelyi család kökúriájának romjai. Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású kis templom először a pápai tizedjegyzékben szerepel a 14. század elején. A kőből épített lakóház egy három helyiségből álló épület maradványa.

1957-58-ban végzett feltárása alkalmával kőből faragott ajtó- és ablakkereteinek, mázas cserépkályhájának töredékei kerültek elő. A kúria mellett földbe mélyített gazdasági melléképületet, a templomdomb alatt több más falusi ház falait tárták fel. (Műemléki szempontból védett romterület.)" (4)

A házból sem látszik sok minden:

A templomrom mellett lévő nemesi udvarház maradványai (az ásatás képei közül, 1958 körül):

- a kép forrása: Kovalovszki Júlia: Ásatások Csepelyen -

"A kőház kétségtelenül a falu legjelentősebb épülete volt. A falu legmagasabb részén, kiemelkedő helyen állott. Építőanyaga, méretei, a falu többi házaitól elütő, évszázados hagyományokat őrző tájolása is elkülönítette.
Mindezek arra vallanak, hogy tulajdonosa előkelő ember volt. A faluban birtokos nemesi családok tagjaira gondolhatunk elsősorban.
Csepelyi nemesi házakról okleveles adataink is vannak. Az említett kőépület leginkább azzal a kőházzal egyeztethető, amelyet Kinizsi Pál 1486-ban a nagyvázsonyi pálosoknak tett adományáról szóló oklevele említ." (2)

A feltárásnál a tájékozódást megnehezítette, hogy a templom közelében lévő kőház maradványaiba régebben többször is beleturkáltak, a belsejét többször is átforgatták. Az 1900-as években az adatok szerint a vidék birtokosai a Zichyek megásatták. (forrás (2)

A kőház kibontásánál a feltárás során alatta korábbi épületmaradványokat is tapasztaltak. (Forrás: (2))

A helyszín katonai légifényképeken, a templom és a mellette lévő nemesi udvarház romjaival: 

1971:

1980:

Nyári időszakban, mostanság (a képen balra a templomrom, jobbra a ház):

A XIX. század végén még kivehetőnek tűntek a templomrom körüli középkori Csepely falu háztelkeinek, illetve utcáinak nyomai is:

"A faluban egykor állott épületek közül csupán a templom romja maradt meg, de a falu emlékezete is megőrződött. Rómer Flóris és Nagyvázsony monográfusa, Németh Gábor a XIX. század végén a középkori „háztelkeket" sőt az „utczák irányát" is kivehetőnek vélték." (2)

A templomrom és környéke katonai légfiotón 1971-ben - a föld felszínén a szántóföldben kivehető foltokkal ( a templomrom helyét nyíllal jelöltem):

 Távlati képen a romokat rejtő facsoport és környéke napjainkban:

A napraforgók között vélhetően a régi település egyes nyomai lehetnek a kép felső részében:

Fekete fehér képen:

"Az elpusztult Csepely falu területén éppúgy, mint általában más hasonló településeken, a házak helyét elmosódott körvonalú, kövekkel, edénycserepekkel kevert, hamus foltok jelzik. A házak omladékának kissé kiemelkedő dombját a rendszeres talajművelés már nagyrészt eltüntette. Sajnos, amint ezt ásatásunk során tapasztaltuk, a házak maradványait is nagyrészt a padlószinteknél mélyebben elszántották már."

A fák melletti napraforgósban több hasonló cserépdarabbal (?) lehet találkozni elszórtan a föld felszínén:

Ha valaki többet szeretne látni, akkor a templomromhoz inkább lombhullás után érdemes elmenni, amennyiben valaki mégis nyáron látogatná meg a helyet, akkor a nyíllal jelölt irányból javaslom megközelíteni a templomromot:

Feltételezések szerint a középkori Csepely falu megmaradt lakói az 1600-ban történt török támadás, a nőzséri ütközet végett Nagyvázsonyba menekültek és a faluba ezután már már nem tértek vissza.

További képek

Néhány kép a csepelyi ásatás során előkerült tárgyakról (a képek forrása: László János - Schmidtmayer Richárd: Mátyás országa: Kiállítási katalógus (Tata, 2008)):

Buzogány:

 Kések:

 Nyílhegyek:

Lószerszámdísz (?):

 Kopjacsúcs:

Kőmozsár:

 Csonteszköz:

 Golyóöntő fogók:

Mozaik díszítésű aranygyűrű ( a kép forrása: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969) - Kovalovszki Júlia: Ásatások Csepelyen):

A templomrom felülnézetből:

A templomrom és Csepely a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1857):

A templomrom az 1941-es katonai felmérésen Pusztatemplomként van feltüntetve:

 A templomrom melletti dombtető (ha jól emlékszem, mintha itt is lettek volna néhol kövek):

A templomromról még három kép így a végére:

Azt gondoltam egyébként, hogy senki sem látogatja a romokat, de tévedtem. A bozótban geoláda van elrejtve - és hacsak a láda miatt is - de a templomromot havonta többször is fel szokták keresni.

2021.08.10.

B.

Források:

(1) Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

(2) Kovalovszki Júlia: Ásatások Csepelyen

(3)  Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

(4) Műemlékek Balatonkenesétől Tihanyig

 (5) László János - Schmidtmayer Richárd: Mátyás országa: Kiállítási katalógus (Tata, 2008)

Régi térképek: mapire.eu

Katonai légifotók: fentről.hu