A mostanra már lebontott Rongyos csárdára akkor figyeltem fel az egyik régi térképen, amikor a közelében található Három Rózsa csárda után kutakodtam.

A fennmaradt adatok alapján a Rongyos csárda 1754 körül épülhetett, a leírás több (19) csárdát is felsorol, ezek között megtalálható a régi Rongyos csárda neve is.

"Járásunkban a csárdák zöme az évezredes Via Magnán, a Budáról a Tiszára vezető nagy úton települt....": (1)

"...az Irsa fogadó (1775 előtt), a Rongyos csárda, a Három Rózsa, a Ceglédi fogadó Bercelen (1754)...." (1)

A Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887) a Rongyos csárda:

"A csárda a Pesti országút és a Szentmártoni út szögletében állt, a Krisztuskeresztnél. A csárdaépületet már elbontották, de udvarán a tanya áll." (2)

A Pesti út és Szentmártoni út kereszteződésében - egy kis dombon - manapság is áll egy feszület (Krisztuskereszt):

A dombon lévő feszület és a szóban forgó kereszteződés - zöld postaládákkal, egy kék színű kúttal és egy éppen ott elhaladó autóval - a fák tetejének magasságából:

A Rongyos csárda régi neve a leírások szerint Aranycsárda volt, a csárda az egyre inkább elhanyagolt állapota miatt kapta a Rongyos csárda nevet:

"A „rongyos” szavunkat régen nemcsak a ruházatra értették az emberek, hanem az épületekre is. „Sok rongyos épületeink reparatiojára esztendőbeli jövedelmeink elégtelenek voltak.” (Adománylevél)

A csárda tehát megrongált épület volt, a gazdája nem gondozta, s az arrajárók évről évre abban az elhanyagolt állapotában látván, adták a rongyoscsárda nevet, az egyébként Aranycsárda névre keresztelt útszéli fogadót." (2)

Ceglédbercel felől Albertirsa irányába haladva a Szentmártoni út kereszteződése előtt egyes tanyasi jellegű épületek a fák takarásában (a kép jobb oldalán):

A másik irányból (Albertirsa felől) nézve a feszület - amely mellett régen valahol a csárda állt:

A csárdáról fennmaradt legendának (vagy mondának) két változata van:

Bírja a vadkörtefa 

"Az irsai B. nevű paraszt hirtelen meggazdagodása mondája fűződik a Rongyoscsárdához.

Történt, hogy ez a B. bent iddogált másodmagával az ivóban, amikor a pusztázó postás megkötötte a lovát az udvaron, azután betért egy meszely borra.

Úgy ült a kecskelábú asztalhoz, hogy szemmel tarthassa a lovát. A lovon bőriszák volt tele pénzzel. Ez a B. rögtön fölfogta, hogy haszon lehet ebből, elkezdte itatni a lovaspostást, az be is rúgott hamarosan. Közben a másik cimbora elment. A paraszt levette az iszákot a lóról, elvitte a Maraszti víz hídjáig, ott egy vadkörtefa tövibe elásta, majd visszament a csárdába. A postást még haza is kísérte. A postás lefeküdt, B. hazament, a bőriszák a vadkörtefa tövében maradt.

Az ellopott pénznek nem akadtak nyomára, hiába keresték a pusztázóhadnagyok. A paraszt is csak nagysokára járt ki a vadkörtefához, kivett egy-egy forintot a sok ezerből, elitta. Mikor aztán már mindenki elfelejtkezett a rablásról, ásta ki véglegesen a sok pénzt, és mert éppen fölszabadultak negyvennyolcban a jobbágyok, az egyiktől megvette a harmincholdas telkét. Jószágot is vett, szép nagy házat épített.

Amíg a pénz a körtefa alatt volt, nemigen járt napszámba, inkább a csárdába. A népek mindig is gyanakodtak rá, csudálkoztak, hogy bírja fizetni azt a sok bort, pálinkát. Ha kérdezték, honnan bírja pénzzel, azt felelte: Bírja a vadkörtefa. (Adatközlő 1935-ben Balázs János 1888.)" (2)

Albertirsa egy borongós napon - az egykori Rongyos csárda helye felől, madártávlatból:

A fenti képen a Gerje-patak a hídjával, a mező helyén régen vizes terület volt (régi térképeken látható), akár itt is lehetett valahol régen az említett vadkörtefa, aminek a tövében a legenda szerint a pénz volt eldugva... 

A csárda legendájának hasonló, rövidebb változatában bodzabokor alá rejthette a tolvaj az ellopott pénzt:

"Kutas Emil a monda egy másik változatát jegyezte fel.

„Egy kincstári futár a csárdában evés-ivás után lepihent. Az alvó futárt egy falumbeli szegényember kirabolta s a pénzt egy bodzabokor alá rejtette. Föltűnt, hogy ez az ember sokat költekezik, kérdezték, honnan van annyi pénze? - A bodza bírja - volt a felelet. Egyszer kilesték, amikor pénzt szedett ki a bodzabokor alól, s azután, hogy elment, a maradék aranyakat mind kivették.” (2)

A régi Rongyos csárdával szemben lévő terület manapság:

Úgy tartják, minden legendának van valami alapja. Volt e ellopott pénz és ha igen, az hova lett elrejtve és ki lehetett a tolvaj, sosem derül ki már. És azóta a Rongyos csárdát is elbontották..

Hol lehetett régen nagyjából a Rongyos csárda..?

"Feketerészen („hegyeken") a Marasztyi fölött, a Bércelről jövő országút és a szentmártoni út által közrefogott területen (a Tassy-dűlő alatt) állt a Rongyos csárda legelővel övezve.

Ezt a legelőt, valamint az itt levő szántóföldet az 1900-as években mérték fel és kiosztották, s kezdték szőlővel beültetni (a csárda épületét 1901-ben bontották el), amely a Csárdai dűlő nevet kapta, hasonlóan ehhez a határrészhez, melyet Csárdának neveznek." (3)

A Pesti út és a Szentmártoni út kereszteződése és a környéke google térképen, a Csárda dűlő elnevezés a mai napig az egykori Rongyos csárdára utal (a csárda hozzávetőleges helyét nyíllal jelöltem):

Magyarország első katonai felmérésének térképe (1782-1785) már jelöl egy csárdát az útkereszteződésnél, ami talán az akkori Aranycsárda lehetett (az utak helyzete azóta változhatott, ezen a térképen a csárda az út déli oldalán van jelölve):

A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképe (1819-1869) a csárdát konkrétan nem jelöli, de épületeket jelöl a térkép a csárda hozzávetőleges helyén:

A Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképe (1869-1887) a csárdát jelöli és meg is nevezi, mint "Rongyos csárda tn." (vagyis tanya):

A Habsburg kataszteri térkép (1881) összevetve a mostani google térképpel, a kataszteri térkép az útkereszteződésnél csak azokat az épületeket jelöli, ahol manapság is vannak épületek:

Közelebbről:

Vajon ezek az épületek lennének annak a tanyának most is látható egyes épületei, amit a régi leírás is említ..?

"A csárda a Pesti országút és a Szentmártoni út szögletében állt, a Krisztuskeresztnél. A csárdaépületet már elbontották, de udvarán a tanya áll." 

A szóban forgó útkereszteződés mellett lévő régies, tanyasias jellegű épületek:

Az 1941-es katonai felmérés térképén Rongyos csárda tanya van feltüntetve (a csárda épületét 1901-ben bontották el):

Katonai légifotó a területről (1965) - az egykori Rongyos csárda feltételezett és hozzávetőleges helyét nyíllal jelöltem:

Az út jobb oldalán a bokrok mögött lévő egyes épületekben sejtem a Rongyos csárda régi udvarán található említett tanyát, vagy annak helyét:

A kép közepén, a feszület mögötti fák takarásában:

És ha nem tévedek az épületekkel vonatkozásában, akkor az ott lakók talán többet tudnának erről mondani...

(A Rongyos csárdával kapcsolatban további adatokat, vagy történeteket szívesen olvasnék. Ha valaki esetleg tud ilyenről és úgy gondolja, hogy megosztaná, írja meg hozzászólásként, hátha mást is érdekel.)A közeli Három rózsa csárdáról és annak legendájáról itt lehet olvasni: Három rózsa

2021.07.22.

B.

Kiegészítés a Szentmártoni út sarkán álló Krisztuskereszthez (2021.07.26.)

"A Szentmártoni út bejáratánál áll az útvillában. 1919-ben a vöröskatonákat üldöző nacionalista román hadsereg elé az irsai tanács küldöttséget menesztett, akik a keresztfánál várták a románokat. Kollár Mihály és Diószeghy Géza jegyzők vezették a küldöttséget néhány elöljáróval. Radics Miska cigányzenekara indulókat játszott, amikor meglátták a román járőrt. Egy kíváncsi gazda, Kiss János, a közeli tanya padláslépcsőjén figyelte őket, a járőrök egyik tagja lelőtte." (2)

Források:

(1) Hidvégi Lajos: Regélő falvak. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1983)

(2) Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Miebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

(3) Novák László: A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében

Régi térképek: mapire.eu

Katonai légifotó: fentrol.hu