Kevésbé látványos, de véleményem szerint elgondolkodtató és érdekes a hely, amiről szó lesz.
Fontos és neves határjel volt egykor, vagyis az lenne még most is, csak már feledésbe merült.
A helyszín Albertirsa és Ceglédbercel közös határa, ami az albertirsai régi - mostanra már elbontott - Három rózsa csárdától néhány száz méterre található.
"Volt a határjeleknek egy megbízható fajtája, a temető és a magányos sír. A sírokat és temetőket minden időkben tiszteletben tartották mint elmozdíthatatlanokat, mert a halottak nem szokták elhagyni nyugvóhelyüket, ott maradnak, ahová elhantolták őket." (1)
A kiindulási pont Cegléd területeinek térkép részlete (1750), ezen a térképen a "Farkas-akasztó-körtvély" fel van tüntetve (más térképeken már nem találtam):
A térkép egy nagyobb részlete (nyugatra tőle Albertirsa, keletre Ceglédbercel):
"Bercel: Erdő (1390), Farkasakasztó körtvél (1368)" (2)
A Farkasakasztó vadkörtefa 1368-óta volt határjel a régi időkben. (Hogy a Farkas elnevezés hogyan kapcsolódik hozzá, azt nem tudtam meg. Talán a neve utalna rá...?)
"A tatárok kivonulása után a környéken csak Alberti, Irsa, Mikebuda, Sőreg és Cegléd épült újjá. A berceli pusztát Ceglédhez csatolták régi királyaink. Irsa és Cegléd között az Apácaorom árka lett a határ, majd fölhúzódott a Bercelhegyre egy hatalmas vadkörtefáig, a „farkas akaztho körvélfáig”, azon túl a gerincen haladt, átszelve a bényi és a pándi utakat." (3)
Ceglédbercel és Albertirsa szóban forgó közös határa itt található ez mellett az út mellett - a kép jobb oldalán látható betonút mellett (ez az út később átmegy az M4 autóút felett):
"....kivitték a határra az öngyilkosok tetemét is a két birtokot elválasztó részekre. A határokon elföldelt halottak szokása hazánkban ősi keletű, ilyen sírt már a tihanyi apátság alapítólevele is említ: „Leánysír a Kangrez via és az árokfő között." (1)
Az előző képen lévő - a közös határ mellett elhaladó út - földközelből:
A Farkasakasztó-körtvély későbbi elnevezése már Császártemetés:
"Cegléd és Irsa határán állt egy évszázados vadkörtefa, a farkasakasztókörtvély, magasan kiemelkedve a Bercelhegy oldalából.
1368 óta elismert határjel, de korhadt, száraz volt régiségében, félő volt, hogy kidől s a szomszéd elszánthatja a környéket, a ceglédiek elástak a tövébe egy Császár nevű öngyilkost.
A farkasakasztó körtefa kiszáradt, kivágták, de a helyén maradt Császár János. Azóta Császártemetés a neve.
Erről az 1760. évi határpör tanúi közül Kálomista Juhász István így vallott:
„A Farkas akasztó Körtvél fát tudgya bizonyosan, hogy igaz választó határjel légyen, mert midőn Császár nevő Ceglédi Ember magát fel akasztván oda temettetett a határ helére, a mint olyak temettetni szoktak, akkor Czegléden lakott és annak a holt Testit ugyan e’ fatens sógora Szőke István Istrázsálta.” (4)
Az egykori vadkörtefát, amely határjelként is szolgált és aminek a tövébe az öngyilkost elásták, mostanra már kivágták. Hol lehetett egykor ez a körtefa, illetve hol lehet a Császár nevű öngyilkos sírhelye..?
Néhány térkép a helyszínről, következtetésekkel:
A legfőbb támpont az 1750-es térkép részlet, ahol a hely fel van tüntetve. Ezen a térképen a határvonal feltüntetése megegyező a későbbi és mostani térképeken feltüntetett határvonallal. (a releváns szakaszt megjelöltem):
A Farkasakasztó vadkörtefa - mivel határjelként is szolgált - pont a határvonalon állt, vagy állhatott (a határ vonalvezetése itt jól kivehető) - a Farkasakasztó körtefát a balra lévő útelágazástól az egyik kisebb útkanyarulatnál jelzi a térkép:
A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképe (1819-1869), a határvonal szinte megegyező (ezen a térképen a vadkörtefa helye, mint határjel nincsen feltüntetve és más katonai térképeken sem szerepel) - a sárga csík a térképen benne a pontokkal a határt jelzi, vagyis Albertirsa (balra) és Ceglédbercel (jobbra) határát ( a térképen odébb kivehető kereszt nem tudni mi lehetett ott, talán feszület, de nem hinném hogy a helyszínt jelölné, attól jóval odébb van):
A mostani úton a betonút kikerül egy kis bozótos részt, ahol a határvonal húzódik:
A határvonal:
Szemléltető kép (a betonút mentén van a határ):
A vadkörtefa mára már nincs, kivágták. A Császár nevű öngyilkos sírhelyét semmi nem jelöli (legalábbis nem tudok róla).
"A Ceglédbercel határában lévő platón egykor büszkén terebélyesedő Farkasakasztó körtvély emlékét már csak a levéltári iratok és adattárak őrzik..." (2)
A hely google térképen - a határvonal itt is kivehető - és amit a betonút megkerül, nagyjából ott lehetett szerintem a Farkasakasztó vadkörtefa (amit az 1750-es térkép megjelöl):
"CSÁSZÁRTEMETÉS
1760: Császártemetés, 1368: Farkasakasztókörtvély
Zlinszky József irsai birtokos 1754-ben béreseivel erőszakosan elszántott jelentős részeket a ceglédi határból. Tanúkkal „igazolta" az általa kitalált határjeleket a tanúk borok és talán pénzek hatása alatt — mellette vallottak. A vármegye törvényszéke szolgabírákkal járatta be a határt a ceglédiek panaszára. Vitatott volt többek között az ősi Farkasakasztókörtvély helye, amelyet a ceglédiek megerősítettek egy öngyilkos tetemével." (1)
Feltételezésem szerint a térképeken látható határvonal kanyarulatai alapján a vadkörtefa és a Császár nevű öngyilkos sírhelye akit a tövébe temettek, valahol nagyjából ott állhatott régen azon a részen, amit a betonút megkerül, ugyanis a betonút itt valamiért a határvonal fölé kanyarodik (illetve a Pesti úttól viszonyított távolság és a határvonal kanyarulatai alapján ide tenném valahova):
A határvonal a Habsburg birodalom kataszteri térképén (1881) - pirossal:
Még egyszer az 1750-ben készült és megrajzolt térkép, rajta a határvonal kanyarulataival:
"Ceglédbercel pusztabokrot 1783-ban kiszabadították a ceglédi birtoktestből, azóta a Császártemetés, Irsa és Ceglédbercel határán van." (1)
A betonút által kikerült területen bozótos található. Begyalogoltam oda, de nem találtam ott semmi olyasmit, amiből lehetne következtetni, hogy pontosan ez lenne a helyszín:
A Farkasakasztó vadkörtefa a XVIII. században még állt, de később valamikor kivágták.
Újságcikk részlet a Pest megyei hírlap (1979) egyik számából (a cikk írója Hídvégi Lajos, tanár, akinek a sok fennmaradt információt is köszönhetjük):
"A Farkasakasztó körtefa 1368 óta határjel, a XVIII. században is állt, mint féltett attribútum, az irsaiak szerint kivágták, ott hevert a törzse, de hogy melyik lett volna, nem tudták, mert több körte- fatuskó is volt ott.
A nyolcvanéves Stephanus Juhász, alias Kálomista, kunszentmiklósi lakos így vall:
„Bihárt Vármegyében, a Nyírségben levő Balkán névő Helységben születtem, onnét Jász Berénbe, azután Czeglédre szakadtam, ahol Koss Pásztor voltam. A Farkasakasztó Körtvél fát tudom bizonyosság hogy igaz választó határjel légyen, mert midőn Császár nevű Czeglédi Ember magát fel akasztván oda temettetett az határ helére, mint olyak temettetni szoktak, akkor Czegléden laktam, és annak holt testét sógorom,'Szőke István Is trázsálta.”
Az egykori vadkörtefa és az öngyilkos sírhelyét részemről ide tenném erre az útszakaszra, talán oda, ahol a betonút megkerül egy kis bozótost:
Ki lehetett az öngyilkos Császár nevű férfi, vajon miért lett öngyilkos, maradt e erről adat valahol?
Hol voltak régen a XVIII. században még meglévő, de később kivágott vadkörtefa tuskói, hol történhetett itt a fakivágás?
A Farkasakasztó vadkörtefa és a sírhely pontos meghatározásával kapcsolatban talán a Ceglédi Kossuth múzeumot lehetne megkeresni, esetleg egy motivált helytörténésznek. Ha sikerülne megállapítani a pontos helyet, oda véleményem szerint elférne mondjuk egy szikla és egy tájékoztató, vagy emléktábla, a különleges határjel emlékére. Biztosan lennének akik elmennének megnézni.
De ehhez tudni kellene, hogy pontosan hol is volt..
2021.06.04.
B.
Források:
(1) Hidvégi Lajos: Sírok a határon
(2) Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei
(3) Hidvégi Lajos: Regélő falvak
(4) Hidvégi Lajos: Pusztabokrok
(5) Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II
További képek és adatok:
"Cegléd földesasszonyainak rendjét, a klarissza apácák monostorát József császár megszüntette a XVIII. század végén, ugyanakkor a lakatlan Bercelt Apáca és Cserő pusztákkal elcsatolta Ceglédtől és benépesítette württembergi németekkel. Az új telepesekkel kezdődik Bercel második élete." (3)
"1368. október 2. A budai káptalan jelenti I. Lajos királynak, hogy ugyanazon év szeptember 1-én Visegrádon kiadott parancsára, az Erzsébet királyné által az óbudai klarissza apácáknak adományozott Cegléd birtok határjárását a királyné embere, György deák jelenlétében a káptalan megbízottja, László kanonok elvégezte." (4)
"KAKASI ÚT
Határút Irsa és Ceglédbercel között, amelyen állt hajdan a farkasakasztókörtefa, mint határjel (másként Császártemetés). Az itteni lakosok szerint a határút közelében, fönn a gerincen harminc éve megbolygattak egy lovassírt. Ez az adatközlés megegyezik az itt szántó traktorosokéval, akik lovassírokat szántottak ki a közelmúltban." (5)
A Kakasi út a Kakashegy mellett (is) vezetett (a piros a határvonal):
Kékkel jelöltem a fenti térképen egy régi tanyát, amiről a következőt kell tudni:
Régen 17 évig dolgoztam Albertirsán. Kb. 10 évvel ezelőtt egy nap megnéztem az ott lévő régi tanyát, amit már akkor is részben, mára már teljesen benőtt a bozótos. Az elhagyott tanya udvarán a fű takarásában egy beszakadt kút volt a fű között, amit nem kerített körül semmi, kb. 2 négyzetméternyi területen be volt szakadva a föld és a régi kút téglái be voltak omolva. A kút sötéten tátongott, az aljáig nem lehetett lelátni. A beomlott kutat a fűben akkor is alig lehetett észrevenni, pereme nem volt, mostanra teljesen benőhette a növényzet. Oda bemenni életveszélyes, nem hinném, hogy azóta betemették.
Katonai légifelvétel a helyről 1965-ből (forrás: fentrol.hu)
Narancssárga: a helyszín és a határvonal
Piros: Kakas hegy
Zöld: a régi Három rózsa csárda mára elbontott épülete
Kép a határvonalról a Kakashegy irányába (Kakashegy alja jobbra):
A Kakas hegy, amit most már keresztülvág az M4 autóút:
Az útkereszteződés melletti szántóföld (Pesti út):
A Pesti úti kereszteződésénél lévő, Ceglédbercel határát jelző tájékoztató tábla, sziklával:
Az útkereszteződés másik felén lévő feszület a Pesti (40es) út mellett:
Ceglédbercel belterületén (Pesti út) lévő különleges fa, ami az úttest fölé nyúlik, napos és borús időben:
