A régi térképet nézegetve vettem észre az Alsó-Nyáregyháza és Felső-Nyáregyháza között a térképen "Rudera"-ként feltüntetett objektumot, amely elnevezés általában romot, vagy templomromot szokott jelölni.

Az adott helyet további elérhető térképeken is megnéztem, illetve próbáltam az épületnek utánakeresni, de - mindössze egy oldalt kivéve - semmit sem találtam róla.

- Először néhány térképrészlet következtetésekkel, leírásokkal, majd fényképek a helyről, a poszt második felében pedig a régi temetőről és két közeli síremlékről.. -

A térképrészlet, amin észrevettem a toronynak látszó épületet, Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785), és ez sem jellemző, de még le is van az épület rajzolva (vagy csak egy torony lehetett...?)

Ha a katonai térképek jelölik, jelentősége biztosan volt, még ha tájékozódási pontként is. De akkor is volt ott valami.

A hely kicsit áttekinthetőbben:

A környéken a közelben két templomrom is található, az egyik a pótharaszti pusztatemplom ami egyre inkább közismert kirándulóhely (amiről már írtam blogbejegyzést) a másik a szinte ismeretlen csévi templomrom (amiről majd egy későbbi posztban, és ami már hónapok óta itt vár és pihen).

A bejegyzésben szereplő "rudera", vagy "rom" vélhetően Nyáregyháza egykori, középkori temploma lehetett, aminek mára már nyoma sincs.

Nyáregyháza 

"A községről az első adatok a XV. század elejéről ismertek, első írásos említésének évszáma 1411, amikor a települést „Nyareghaz” néven írták le egy Zsigmond király által kiadott oklevélben. A község nevének „Nyár” előtagja egykori nyárfás helyre utal, melyhez az „egyháza” utótag akkor járulhatott hozzá, amikor a falu elpusztult, és csak templomának romjai maradtak meg."  (forrás: nyaregyhaza.hu)

- itt most vajon melyik templom romjaira gondolhattak a település honlapján..? Mert azt pontosabban nem említik... Nyáregyháza temploma és kápolnái pedig mind újkoriak.

"A név a nyárfás helyre utal. Az "-egyháza" utótag az elpusztult falut, illetve templomának romját jelenti. Chobot szerint már a XIV. században  község volt, melyet Albert király Nyáry Lajosnak adományozott. Mások szerint az    első okleveles említése 1411-ből való."

A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) a vélt templom maradványa már nem "Rudera"-ként, hanem mint "Rom" van feltüntetve, a romtól balra pedig a régi temető jelölése is látható, amit a térkép egy kereszttel jelöl:

"Chobot nem említ templomot Nyáregyházán, azonban -egyháza végződésű neve egykori templomára utal az újabb tudományos feltevés szerint. Valóban,   Borovszky szerint a falunak 1441-ben temploma volt. A II. József-féle felvételi lapon Alsó és Felső Nyáregyháza között, az úttól délre "rudera einer   Puszta  Kirch" (egy puszta templom romjai) jelzés található"

"A  rom jelzése megvan még Balla Antal 1793. évi és Pest megye 1869. évi térképén. Sőt a romokról Pesty Frigyes is megemlékezik 1863-ban. Így biztosra   vehetjük egykori templomának létezését...."

A Balla térképet (1793) megtaláltam nagy nehezen és rajta az említett "Rud." jelölést, alig észrevehetően a Nyáregyháza felirat felett, ez azonos lehet a posztban szereplő ruderával (Nyáregyháza elé mi van írva azt nem tudtam kiolvasni.. "Pr...ed"..?

Ezen jobban látszik, be is karikáztam:

Próbáltam tovább keresgélni, de többet ezzel kapcsolatban nem találtam. Ezután kimentem a térképek alapján a helyszínre, ahová elkísért  fiam is, akit ez az egész nem érdekel, de néha magammal rángatom. :)

Megpróbálok a lényeges dolgokra szorítkozni..

Először nézzük meg a második katonai felmérésének térképén az út vonalvezetését és a temető helyét a romhoz viszonyítva:

A mostani google térképpel így tudnám összehasonlítani a helyet:

A régi temetőt sárgával jelöltem, a fehér nyilak a bejegyzésben említett objektum (vagyis a régi templom) helyét feltételezik, de inkább az alsóra tippelnék. (A kép közepén lévő fehér "kocka" a mostani temető.)

A térkép a romot az út kanyarulatába teszi:

A terület egy más szemszögből: szemben a temető, az út vonalvezetése mint a második katonai felmérés térképén, valamint a fák között - nagyjából azon a helyen ahol feltételezhető a régi rom helyzete - érdekesen ritkább a növényzet: 

Földközelből:

Más szemszögből:

Úgyhogy részemről ide tenném a katonai felmérések térképén feltüntetett ruderát, vagy romot, ami a feltételezett és elpusztult régi templom nyoma lehet:

Kicsit mászkáltam a területen, de kőmaradványokat nem találtam.

A google képen lévő másik, a nagyobb kopár terület egy része (szerintem nem jön számításba, de nem értek hozzá) köveket itt sem találtam:

Közvetlenül az út mellől így néz ki az erdősáv - tele van kisebb nagyobb mélyedésekkel és több helyen feltűnően puha a talaj, mint amikor más helyeken régi temetők felett lépkedtem:

Az út másik oldalán lévő erdősávot viszont egyáltalán nem néztem meg, mivel próbáltam a térképhez igazodni.

Véleményem szerint a feltételezett templom, vagyis a katonai térképen ruderaként feltüntetett objektum és annak romjai ezen a területen belül lehettek valahol:

Még felteszek ehhez egy képet, az út vonalvezetéséhez és a temetőkhöz lehet igazodni, a képen látható temető után közvetlenül van a régi temető, ami csak egy kis fás területnek látszik (kép jobb felső sarkában):

Hogy ezen a helyen volt e bármilyen jellegű régészeti kutatás, arról adatot nem találtam, vagy ha volt is, elkerülte a figyelmem.

Még egy említés.. A régi temető a Habsburg kataszteri térképen (1881) - a mostani temető a térképen a régi temetőtől jobbra található a 436-os szám helyén - viszont tesz a térkép egy ismeretlen épületet is az út mellé, ahol most nincsen semmi, csak dombok a fák között.  (kép jobb alsó sarkában) Vajon milyen épület állhatott itt régen?

A jelölt épület helyén most egy üres, füves és fás, négyzet alakú terület van, buckák között:

Még a katonai térkép is jelöl itt valamiféle objektumot:

Talán ha beazonosítanák a helyet (hacsak még nem történt meg), akkor valahol egy emlék, vagy tájékoztató tábla elférne a régi elpusztult templommal kapcsolatban, amennyiben valóban az volt. A templomrom Pest megye 1869. évi térképén a leírás szerint még fel volt tüntetve, de ezt a térképet nem találtam meg. Az 1881-es kataszteri térképen a templomrom már nem található.

(Valaki küldhetne nekem egy elérhető régi térkép adatbázist segítségül...)

Köveket viszont nem találtam, így az is lehet, hogy rossz helyen kutakodtam. De a térképek alapján az út vonalvezetése és a temető helyzete kapcsán nagyjából ide feltételeztem a rom helyzetét.

Nem találtam róla említést, hogy eddig foglalkozott e ezzel valaki, kivéve azt az oldalt, ahol a szűkös történeti utalásokhoz jutottam: nyaregyhaza.vaciegyhazmegye.hu

A kérdés továbbra is nyitott: A mostani Nyáregyháza község középkori elpusztult templomának romjait jelölik e a fenti katonai térképek és amennyiben igen, annak a helye hol található? Egyáltalán mit lehet tudni erről a templomról..?

A régi temető

A régi temetőt szintén térképen vettem észre, azt hittem már nincs ott semmi. Viszont mikor elmentünk megnézni, akkor kiderült, hogy nagyon is van. A régi, ma már bezárt temetőben több régi fejfa, valamint régi sírkövek is találhatóak a még néhány gondozott sír között, valamint vasból készült sírkeresztek is.

A régi temető a mostani új, vagyis Szentimretelepi temető mellett található. Mivel a fejfák nem tartanak örökké - valamint a régebbi, elhagyatott sírkövek is eltűnnek majd valamikor - mindenképpen érdemesnek tartottam néhány fényképet csinálni, mert ki tudja meddig lesznek még láthatóak ebben a formában.

Fejfák, fakeresztek:

Megpróbáltam a temetőben összes még meglévő fából készült síremléket megkeresni és fényképen dokumentálni.

1/3:

1/3:

---

1/2:

---

Fémből készült sírkeresztek:

Sírkövek, sírkeresztek

Még most sem tudom, egyes sírkövekről miért van letörve a kereszt, mint azt már máshol is többször tapasztaltam..

1/2:

1/2:

1/2:

---

Elhagyott sírhely fényképpel:

A régi temető az út felől:

Hogy ki találta ki ezt az újkori feszületet... Hát erre nem tudok mit mondani:

A temető kicsit borúsabb időben:

A temető hátsó részén a fák között minden bizonnyal régebben további sírok voltak.

Bármennyire is furcsa, többnyire érdeklik az embereket a régi temetők.. (Lásd Apácatemető, Kápolnástemető, Tetepusztai temető...stb., amikről már írtam bejegyzéseket)

Nyáry Pál és Schodelné Klein Rozália síremlékei

A közelben - mint kiderült - van egy emlékhely is. Ide is a régi térkép alapján mentünk, előtte nem tudtuk, mit találunk majd ott.

A térképrészlet, ami alapján ide indultunk:

Odaérve egy parkot találtunk, azon belül két síremlékkel.

A park az út mellől:

A parkban az egyik síremlék Nyáry Pál (1806-1871) egykori politikus, főjegyző és alispán síremléke, emléktáblával, aki a szabadságharcban is részt vett és evégett 10 év várfogságra is ítélték:

Sőt, most utólag megnéztem - ilyet sem láttam még eddig - az 1941-es katonai felmérés térképén még az is ki van írva, hogy "Nyáry P. sírja":

A parkban lévő másik síremlék Schodelné Klein Rozália (Kolozsvár, 1811. szeptember 29. – Nyáregyháza, 1854. szeptember 29.) az első nemzetközileg is jelentős magyar opera-énekesnő síremléke:

Schodelné Klein Rozália életéről inkább beemelem a leírást a Nyáregyháza.hu oldaláról, mintsem kiírogatnám belőle a részleteket:

"Magyar színészek házasságon kívül született gyermeke, akit Klein János zenész és felesége örökbefogadott. Schodel János, aki akkor Kolozsváron zenetanító volt, már 5 éves korától (1816) kezdve tanította a rendkívül csengő hangú gyermeket, 15 éves korában (1826) nőül vette és Olaszországba vitte, ahol teljesen kiképezte nemcsak az ének művészetében, hanem a játékban is. 1829-ben Agathe szerepében (Weber: A bűvös vadász) debütált Pozsonyban. Bécsben továbbképezte magát, s ottani társulatok tagja lett évekre. Közben Európa-szerte vendégszerepelt. 1836. szeptember 26-án Kolozsvárott a nemzeti színházban koncertet adott jótékony célra. 1837-ben a Pesti Német Színházban szerepelt, s ekkor szerződtette az éppen nyíló (magyar) Nemzeti Színház. A társulat első számú szopránja lett, noha állandó támadások kereszttüzében állt. A jóval szerényebb képességű Déryné Széppataki Róza szüntelenül intrikált ellene. 1841-1842-ben nyugat-európai színházakhoz szerződött. Ettől az időtől kezdve tért át a lírai és koloratúr szerepkörről a drámai szoprán szerepekre. 1843-ban Bartay András igazgató. visszahívta a Hunyadi László bemutatójára, melyben Szilágyi Erzsébet szerepét Erkel Ferenc neki komponálta, akárcsak ezt megelőzően a Báthory Mária címszerepét is.1848 nyarán Normaként, 1849-ben Lady Macbeth (Verdi: Macbeth) szerepében vett végső búcsút a közönségtől; ezután Nyáry Pál birtokára vonult vissza, akihez sok éve tartó szerelem fűzte.

Schodelné Klein Rózáról kapta nevét a Normafa, még pedig abból az alkalomból, hogy e bükkfa alatt nyújtotta át Nyáry Pál az ünnepelt primadonnának a közönség ajándékát, az ezüst sarlót, valamint itt énekelte el a művésznő a Norma nagyáriát. Kivételes hangterjedelmével, technikai és mesterségbeli tudásával az első szakszerűen képzett, európai színvonalat képviselő énekesnő volt."

Remélem nem tévedtem és még nem járt utána különösebben senki a térképeken feltüntetett Nyáregyháza melletti "ruderának", vagy romnak. Ha esetleg mégis, akkor kíváncsi lennék rá, mi lehetett az az épület és annak sorsa..

Ha tud róla bővebben valaki valamit, megírhatná hozzászólásban.. Utólag sok minden ki szokott derülni.

Később valamikor lesz még hasonló bejegyzésem, de az majd egy másik hely kapcsán.

Térképek forrása: mapire, hungaricana, történeti források: nyaregyhaza.hu, nyaregyhaza.vaciegyhazmegye.hu

Bejegyzés:

2021.04.08.

B.