Ismét Zsámbék....

Zsámbékon a Szőlőhegyi úton kerestük fel ezt a temetőt, engem elsősorban a kápolna érdekelt volna. De a temető annyira megfogott, hogy a  sírkápolnát közelebbről elfelejtettem megnézni, leginkább a régi sírkövek között botorkáltam.

A bejegyzést több részre bontottam fel. A temetőben van egy 1848-as magyar honvéd tizedes sírhelye is, amire a bejegyzésben majd részletesen is kitérek.

A kápolna

A kezdő képen a sírkápolna a temetővel, a háttérben a távolban (balra) a premontrei kolostorrom:

Az egyik előző zsámbéki blogbejegyzésemet követően - amikor az apácatemetőről írtam - váltottunk néhány üzenetet Sandra Fuchs-al, akitől több információt is kaptam ezzel a temetővel kapcsolatban.

"A Kápolnástemető a nevét a területén álló két, neogótikus sírkápolnáról kapta, melyeket a századfordulón emeltek. Itt találjuk Zsámbékon a még álló legrégebbi sírköveket." 

A sírkápolna az úgynevezett "Báder kápolna".

Az adatok alapján ez a kápolna üres, mivel a kápolnát a kommunizmusban feltörték és a csontokat szétdobálták.

A kápolnától balra régebben volt egy másik kápolna is, de az ma már nem áll. 

A temető

Ez a  zsámbéki régi temető (is) tele van régi sváb, német sírkövekkel. 

Zsámbék - "A törökök kiűzése után sváb telepesek érkeztek (elsősorban a Kißlegg vidékéről), nekik köszönhető hogy a település gyors fejlődésnek indult, hamarosan ismét a mezővárosok közt szerepelt. A sváb lakosság fejlett borkultúrát hozott magával és megművelte a környék domboldalait, valamint ez időben kezdődött el a környék erdőinek kitermelése is, melyek faanyagát a budai várba adták el tűzifának. A falu lakói a reformáció hatására áttértek az új hitre, ennek a Zichyek vetettek véget, visszakényszerítve a lakosságot a katolikus egyházba (ekkor sokan elvándoroltak Kölesdre, ahol ma is található egy Zsámbéki utca)" (forrás:zsambek.hu)

"1946-ban a sváb lakosság 95%-át kitelepítették Németországba. Helyükre az Alföldről érkeztek telepesek." (forrás:zsambek.hu)

A betelepült németek és svábok kerültek túlnyomó részt ebbe a temetőbe.

A temetőt csak felületesen jártam be, így sok fontos dologról lemaradtam, ami még belekerülhetett volna a bejegyzésbe. Pl. ha már akkor tudok róla, a másik kápolna helyét is megkerestem volna. A sírkápolnát pedig meg sem néztem közelebbről - pedig azért mentem oda - mert annyira lekötöttek a sírkövek.

A posztban szereplő temető a Habsburg Birodalom (1885) kataszteri térképén:

Egy másik térkép részleten körülbelül a temető helyzete:

Zsámbékról több régi térképet találtam, de azokat a tartalomgazda engedélye nélkül nem lehet feltenni, viszont a későbbiekben nekem még jó támpontok lehetnek.

A temető 1960 áprilisában, műhold felvételen,  kivehető rajta a mostani sírkápolna , és talán  mellette balra lévő másik objektum lehet a másik kápolna, ha egyáltalán ekkor még megvolt. (forrás: fentről.hu):

Légi felvétel 1971. áprilisából, ekkor is kivehetőnek tűnik balra egy objektum a "Báder" kápolna mellett, ami talán a másik kápolna lehetett (forrás: fentről.hu):

Még egy utolsó műhold kép 1984-ből, ekkor már modernebb technikával, ezen már nem látom az előző szóban forgó objektumot, de a "Báder" kápolna jól kivehető a felvételen (fentről.hu.)

A temető mostanság, google térképen ( a sírkápolnát bekarikáztam):

A Sandra Fuchstól kapott utólagos információ szerint a másik neogótikus sírkápolnát a Heller családnak 1904-ben építette Michael Schmidt, helyi kőfaragó. Valószínű a habárúban találatot kaphatott, de a hátsó fala még mindig áll a Heller család nevével ellátva.

"A temető két részből áll. A felső részen található a mára egybefolyt református és katolikus temetőterület. A lenti részen áll a két sírkápolna és a temetői kereszt (1821-ből), körbevéve sírokkal a 19-20. századból."

Néhány kép a temetőben lévő sírokról és sírkövekről (2021.márc.)

- érdemes lesz majd megfigyelni a közelebbi képeken az egyes sírköveken lévő motívumokat -

Tüzelésnyomok a sírkövek között:

A következő kép az út másik oldalán lévő temetőből van, az út szélén fényképeztem ezt a fényképes sírkövet (ebbe  temetőbe nem mentem be):

Kluka Mihály 1848-as honvéd tizedes sírja:

Kluka Mihály sírja a sírkápolna mellett található. Most ahogy jobban megnéztem nagyobb felbontásban a képeket, közvetlenül mögötte egy másik magyar sír van.

Csak két részletben van fényképem a sírhelyről. Mivel előző nap volt március 15-e, a sírkő nemzeti színű szalaggal volt átkötve és nemzeti színű szalagos koszorúk voltak a sírhelyen.

Később megpróbáltam kutatni egy kicsit a sírfeliraton szereplő Kluka Mihály tizedessel kapcsolatban...

Felvettem a kapcsolatot a bajai Remetei Józseffel, akivel egy másik bejegyzésemet követően kerültem kapcsolatba, aki akkor egy régi sírfeliraton lévő személyt tudott beazonosítani egy kunhegyesi temető kapcsán.

Remetei József több adatot is küldött nekem, amiket "Kluka Mihály" nevű személyek vonatkozásában talált.

"Az biztos, hogy Kazáron született 1828-ban és édesapja Kluka Antal vizslási jegyző volt. 1948 után már nem élhetett Kazáron.

Sajnos a családfán feltüntetett másik Kluka Mihály nem azonos vele (már életkora alapján sem, hiszen 1840-ben született már gyermeke). Kluka Mihály 48-as honvéd foglalkozása molnárlegény, míg a másik Kluka Mihály foglalkozása számadó juhász. A további kutatáshoz egyedüli megoldásként a zsámbéki halotti anyakönyv adhatna támpontot, ami sajnos interneten elérhetetlen."

Ezt követően később - más forráson keresztül - sikerült beszerezni "Kluka Mihály" zsámbéki halotti anyakönyvi kivonatát is:

A Remetei József által küldött információ és a másik forrásból kapott információ egybevág:

Mindkettő szerint "Kluka Mihály" Kazáron született. (bár az egyik szerint 1828-ban, a másik szerint 1829-ben, de ilyen elírással más esetben már találkoztam)

A halotti anyakönyvi kivonat szerint pedig Zsámbékon hunyt el.

Ennek alapján nem az 1848-49es harcokban esett el, hanem azokban csak részt vett.

Ki is volt a Kazáron született Kluka Mihály honvéd tizedes édesapja? Kluka Antal, vizslási jegyző.

Akkor minden bizonnyal Kluka Mihály honvéd tizedesről lehet szó az alábbi említésekben:

(forrás: "48-49-es nógrádi nemzetőrök, honvédek, gerillák - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 21. (Salgótarján. 1999) ÖSSZEÍRT HONVÉDEK")

Az aláírás Kluka Antal vizslási jegyző, aki Kluka Mihály édesapja volt...

Továbbá még ezt találtam Kuka Mihállyal kapcsolatban, ebben az szerepel, hogy Kluka Mihály önkéntesen szolgált a honvéd seregben:

(forrás: Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)2. Jegyzők Nógrád vármegyében a községrendezés koráig)

Viszont ha valakinek az alábbiakat még van türelme elolvasni, akkor abból azt veszem ki, hogy Kluka Mihály 48-as volt honvéd volt, akit ismét be akartak sorozni, de ekkor már a császári hadseregbe. A lényeges részeket megpróbáltam kiemelni:

"A honvédsereg volt tagjainak a császári hadseregbe történő sorolása tehát a legszegényebb néposztályból származó fiatalokat sújtotta. Az 1850-ben megjelent újabb és újabb rendeletek bizonyítják, hogy mindent megtettek a volt honvédek besorolására. A harmadik hadtestparancsnokság pl. 1849. december 29-én újra elrendelte a volt honvédek sorozását, és a volt honvédtiszteknek a pesti kerületi hadikormányzónál történő jelentkezését. Azokat, akik 1850. január 30-ig nem jelentkeztek, dezertőröknek nyilvánították, és haditörvényszék elé utalták ügyüket. A megye, a csendőrség, a megyében állomásozó katonaság valóságos hajtóvadászatot rendezett a volt honvédek befogására. Az eredmény ennek ellenére nem volt számukra kielégítő. A nógrádi kerület negyvenhárom községében négy száznyolcvanöt honvédet tartottak nyilván. Ebből a császári és királyi hadseregbe mindössze száznyolcvanhetet sikerült újra besoroztatni. Betegként, alkalmatlanként, illetve mint komáromi elbocsátó papírral rendelkező otthon volt száztizenkettő. Megszökött, meghalt, az erdőkben bujkált száznyolcvanhat. Felsőszátok tizenegy honvédjéből kilenc, Bánk tizenkét honvédjéből nyolc, Agárd kilenc honvédjéből négy, Romhány tizenkilenc honvédjéből nyolc, Kosd huszonhárom honvédjéből tíz és Diósjenő harmincnyolc honvédjéből tizenhárom szökevény. A nógrádihoz hasonló volt a helyzet minden kerületben. A füleki kerület főszolgabírója kétségbeesetten jelentette, hogy a kerületben tanyázó szökevények tartózkodási helyét minden igyekezete és szorgalma ellenére sem tudta felfedezni. „Mint hiteles kútfőktől tudom — írja — éjjel hajlékuk az erdő. Helységbe, pusztára vagy tanyára éjjel soha nem mennek, állandó helyük nincsen. Pétervására és a Mátra erdei között bolyonganak." Véleménye szerint „katonaság által sem lehet őket elfogni, mert ezrekre menő katonaság kellene hozzá".
A jegyzők gondját és a falu hangulatát tükrözi a vizslási jegyző, Kluka Mihály panasza, kinek a fia önkéntesként szintén a honvédseregben szolgált. ..Még olyanok is találkoznak, kik a rendelet felolvasásán sem jelentek meg... nem is tudjuk őket Balassagyarmatra küldeni... kivéve az én fiamat, aki ha a többi megy, ő is megy... a többieket szüleik készek lesznek elbújtatni vagy valahová küldeni, csakhogy el ne kelljen menni nekik, hacsak erő nem éri őket. Alázatosan kérem a tekintetes szolgabíró urat, méltóztasson nekünk valami vármegyei embert rendelni, aki őket egytől-egyig erő által kirendeli, nehogy azt mondják, hogy elmenésüknek csak a jegyző és a bíró az oka. Alázatos engedelmes szolgája. .." A katonai erőt nem kellett ilyen alázatosan kérni, magától is megjelent." (forrás: Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919 (Salgótarján, 1969)Az önkényuralom évei (1849—1867)

Azt veszem ki a fentiekből, hogy Kluka Mihály 1848-as önkéntes honvéd volt, akit később már a császári hadseregbe akartak besorozni egy másik "szökevény" helyett. De szerintem a szökevény szó itt nem megfelelő. Nyilván ki akartak bújni egyesek az erőszakos besorozás elől, ez érthető.

Szóval valami ilyesmi... De ha rosszul értelmeztem valamit, az azért lehet, mivel nemrég értem haza 24 órás műszakból...

Több "Kluka" vezetéknevű személyt találtam egyébként a 48'-as honvédek között. 

Pl. Kluka Péter (Gács) megyei önkéntest és Kluka Flóriánt (Gács)

----------------

Mindenesetre aki Kluka Mihály 1848'-as honvéd tizedessel kapcsolatban akarna részletesebben kutatni, a fentiek hozzá alapot képezhetnek, talán még rokonok és leszármazottak is élhetnek esetleg Zsámbékon.

Pontosabb információkat nem találtam Kluka Mihállyal kapcsolatban, illetve nem tudtam ebben a néhány napban többet beszerezni, ennek kapcsán további kutatásokat nem tervezek.

Ezen kívül sok érdekességet olvastam most ennek kapcsán a témában és további hozzátartozókról is (pl. Kluka Antal kazári kántortanítóról...stb. ) de annyira nem akarom részletezni.

Még beemelek egy táblázatot, amin Kluka Mihály név szerepel, ezen mint molnárlegény feltüntetve (talán a két személy egy és ugyan az)

(forrás: "48-49-es nógrádi nemzetőrök, honvédek, gerillák - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 21. (Salgótarján. 1999) ÖSSZEÍRT HONVÉDEK")

Kluka Mihály 1848-as honvéd tizedes sírját Zsámbékon ünnepi alkalmakkor is koszorúzzák, erről több írás is található az interneten.

A temetőről Sandra Fuchs-tól kaptam több információt, amikből többet a bejegyzésből szándékosan kihagytam, mivel Sandra Fuchs könyvet tervez később írni és kiadni a zsámbéki temetővel kapcsolatban, amelyben számtalan egyedi és rendkívül érdekes dologgal lehet majd találkozni: neves személyek sírjaival, sírfeliratokkal, sírversekkel, egyes sírkövek és a hozzá tartozó személyek történetével, eltüntetett sírok és sírkövek történeteivel, a temető jelen kori szomorú sorsával..

A temetővel kapcsolatban történeteket, tudnivalókat a hozzászólások között szívesen olvasnék. 

Ha valamiben pontatlan voltam, jelzést követően kijavítom.

(A bejegyzés végén lévő sorközöket ismeretlen okokból nem tudtam elkülöníteni, így a szöveg a végén "ömlesztett" lett sajnos. )

A bejegyzés készült:

2021.03.31.

B.