Régen volt már templomromról bejegyzésem, ebben a formában (és posztírás közben valamire rábukkantam...)

A kevésbé közismert kocséri templomrom azon templomromok egyike, amely ma is egy köztemetőben található és ami köré már évszázadok óta temetkeznek.

Aznap Százhalombattán voltam egy tanfolyamon és onnan hazafelé - még sötétedés előtt, délután - jutott eszembe, hogy megkeresem és megnézem.

A képen a XV. századi gótikus kocséri templomrom falmaradványa (mellette egy régi sírkővel):

Továbbra is egyik kedvencem a régi térképek nézegetése és olyan jó dolgokat lehet rajtuk találni.. az utóbbi időben pedig ezeken a térképeken talált helyek adják a posztjaim célpontjait.

Kocsérról és a templomromról, meg úgy általában..

"Jászapáti mezőváros pusztája volt Kocsér, Nagykőrös szomszédságában. A török hódoltság kezdetén épségben volt Kocsér falu. A török adóösszeírások viszonylag jelentős népességről tanúskodnak (1546-ban 57, 1562-ben 48. 1590-ben 41 családfőt regisztráltak)."

"Kocsér (a 16-17. századi forrásadatok Kocsir néven említik) is ebben az időszakban pusztult el, s lakossága elszéledt.  A helység puszta maradt a török hódoltság után is, Jászapáti váltotta magához az 1745. évi redemptió során." 

A kocséri templomrom Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785):

Érdekes ez a piros kereszt a képen, ilyennel eddig még nem találkoztam. Minden bizonnyal ez jelölheti a templomromot, a mellette balra lévő kereszt pedig a temetőt, vagy egy feszületet, de ha valaki pontosan tudja, akkor kommentben megírhatná.. (Közben megtaláltam Szentkirály régi pusztatemplomát egy jelenlegi szántóföldön a térképen, amit hasonló módon jelöl a térkép, piros kereszttel.)

A térképen w.h. (Wirts haus) jelölés is van, vagyis kocsma is volt ebben az útkereszteződésben.

"A puszta benépesedése megkezdődött az állandó lakottságnak megfelelően. A halottakat is helyben temették, mégpedig a középkori templomrom körüli területen, az egykori cinteremben. "

"A 18. század utolsó negyedében fokozatosan megszűnt a cinterem temetkezésre történő használata. Sajátos módon azonban, a templom körüli temetkezést később is nyomon követhetjük, mégpedig a pusztákon. Egy-egy középkori templomrom körüli térség továbbra is temetkezés helyéül szolgált."

A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképe (1819-1869), melyen "Kirchen Ruine"  felirattal jelölik a templomromot, a hagyományos templomrom jelöléssel ellentétben, valamint valóban kocsma, vagyis "wirts haus" volt a kereszteződésben, illetve egy bíróházat is jelöl a térkép:

A jászapáti tanács amikor 1826. április 8-án jelentést tett a Jász kerületnek a kocséri állapotokról, a temetkezésekről is szóltak: „Kotsér Pusztánn, mind állandóan, mind tsak nyáronn által lakóknak száma conscribáltatván, azon Jegyzés TS Dlis Kapitány Úrnak küldettessen meg olly alázatos jelentéssel, hogy jelessen az állandóann ott lakók 31 számmal vágynak, Nagy Kőrös Városa Parochiájához affiliálva lévén, azok a Lecticalis bért meg fizetik, Körösi Tiszt: Plebánus Úrnak, és ha, közülök valaki meg halálozik, az ilet Stolaris Taxának le fizetése mellett ott helybenn el temettetik." - jegyezték fel a város jegyzőkönyvében."'

Kocsérnak a fenti említés szerint 1826-ban 31 lakosa volt. Hát az nem valami sok...

"..a régi sírkövek tanúsága szerint a temető végleges helye itt alakult ki, napjainkban is ide temetkeznek a kocsériak."

A  templomrom megmaradt falmaradványa, körülötte temetővel, mostanság:

A harmadik katonai felmérés térképe (1869-1887). Ez a térkép a templomromot nem jelöli, a helyén kereszt látható (jobb oldali kereszt). A templom jel már az 1883-ban épült Szent István templomot jelöli..

A Habsburg birodalmi kataszteri térkép (XIX.sz.) mondhatni tű pontos a mostanihoz viszonyítva, úgy látszik érdemes ennek alapján meghatározni egy helyet, feltéve ha fel van tüntetve rajta (körülötte kis kereszt jelölésekkel a temető is fel van tüntetve):

Teljesen ugyan oda helyezi a templomromot, ahol a mostani térképen is látható és szintén fák veszik körbe a templomromot manapság is:

Hasonlóan fás környezetben van most is, mint ahogyan azt a XIX. századi kataszteri térképen is jelölték:

"A falu megszilárdulásának egyik legfőbb bizonyítéka a templomépítés. Kocséron nem a régi templomot építették újjá, hanem attól néhányszáz méterre északnyugatra építették fel 1883-ban az új, római katolikus templomot, melynek védszentjéül Szent Istvánt választották."

Az 1941-es katonai felmérés térképe. A bal oldali templom jel egy kis templomot jelölhet. A jobb oldali, a közepén ponttal a mostani Szent István templomot. A jobb oldali kereszt a mostani temetőt és a templomromunk helyét.. 

Igen, de van az út másik oldalán még egy kereszt.. akkor az út másik oldalán is volt temető? Ott most lakóövezet van, ahogy nézegetem a google térképet..

Itt most egy kis térkép elemzés jön, nagyon érdekesnek találom.. A felső kereszt helyén lakóövezet van most (szerintem). 

A google térkép a következő képen:

A két templom és a templomrom a temetővel megvan. 

De a felső kereszt helyén mi van most? (nincs helyismeretem) Vagy mi lehetett...?

Megnéztem a kataszteri térképet és úgy látom, oda tesz egy keresztet a térkép, ami feszület lehet... Megint egy rejtély.. 

A fehér körrel jelzett helyre egy katolikus temetőt jelöl meg a XIX.századi térkép és minden bizonnyal egy feszületet, vajon az most is ott van...?

Az utcák tökéletesen fedik egymást a két térképen,  nincsen elcsúszás.

Ott egy feszület jelzést látok, meg oda van mellé írva, hogy r.k.temető.. (most ezért már nem akarok elmenni Kocsérra) Ezek akkor most jelenleg is ott vannak? Szerintem nem.

Szóval ez eléggé rejtélyes.. Beillesztem a térkép linkjét, ha valakinek van kedve elemezni és megnézni a kérdéses helyet. Én azt látom a google térképen, hogy ott most lakóházak vannak és egy tér.

Elméletileg a mostani Szent István téren ( a bekarikázott helyen ) úgy néz ki, hogy ott akkor egy feszület és egy temető lehetett... Mert minden stimmel, az utak is takarják egymást a térképeken.

(Észrevételeket hozzászólásban szívesen vennék)

Áhh... Holnap átmegyek Kocsérra és megnézem. 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

De most itt egyelőre térjünk vissza a templomromhoz (holnap reggel meg megyek Kocsérra..)

"Gyárfás 1869.: Az 1572-es regestrum adatai alapján a kiskun falunak kőegyháza volt."

"Chobot 1915.: „1699-ben a jászkún községek közt vették fel. Kőtemploma akkor még fönnállóit. III. Ferdinánd király Vadászi Pálnak adományozta, akitől a nagykőrösiek haszonbérelték."

"Genthon 1951.: „ Templomrom, a temetőben. " A hajó déli oldala két támpillérrel megtámasztott, alaktalan kövekből épült, falán gerendalyukkal."

A gerendalukak a templomrom megmaradt falában:

"Káldy-Nagy 1977.: Balanyi Béla készített felmérést a templomról 1960-ban. Ez alapján a templom félköríves szentélyzáródású, hajója téglalap alakú. A hajó nyugati végének sarkain két 45 fokos szögben csatlakozó támpillér található, valamint a hajó és a szentély csatlakozásánál szintén támpillérrel megerősített."

A templomrom alaprajza:

"A templom falai között igen sok férfi-, női- és gyermekcsontot találtak, rendezetlenül, koporsó nélkül."

A templomrom megmaradt falmaradványa a körülötte lévő sírokkal, felülnézeti képen:

A templom falmaradványa:

A templom darázskőből, réti mészkőből épült (Kocsér településen "Köves gerincz" nevezete onnan ered, hogy kevéssé felhajtva róla a földet, darázskő találtatik alatta..)

Két újságcikk a téma kapcsán:

A Pest Megyei Hírlap, 1975. júniusi számából:

Egy utolsó, távolabbi kép a templomrom megmaradt faláról:

Ha valaki erre jár és érdekli az ilyesmi, érdemes bemenni a temetőbe és megnézni.

Kocsér történetének adatai közül:

Palugyai, 1854:  

"E pusztán is látszanak egy régi templomnak maradványai, szinte azt tanusitók: miszerint a hajdan létezhetett Kocsér helységet is a többi e környeken létezett helységekkel egyetemben a háborús idők pusztiták el. - A pusztának keleti táján létezik az úgynevezett Pálffy halma, s ezen halomtól vezetett hosszú árkolások, mellyek felől a nép-rege azt örökiti: mintha azokba az itten 1670-ik év táján tartott véres ütközetben elhullottaknak tetemeik temetettek volna el. Nem lehetetlen: hogy Kocsér helysége is ugyan ekkor lön elpusztitva.”

Horváth Péter 1801-ben feljegyzi:

„Egy ősi egyháznak a romjai még ma is láthatók. Innen nem messze van a mezőváros vendégfogadója. Ezen a pusztán nevezetes a Pálfihalmának nevezett dombocska, amely körül más, kisebb halmok láthatók annak jeléül,
hogy egykor itt az ellenséggel ütközet volt, és a megölteknek holttetemeiből emelték ezeket a halmokat.”

"Puszta templom,

"nevezetes érdekességű rom, azon története van, hogy a templomot a magyarok gyújtották fel, miután a törököt kiverő németek őket módfelett sarczolták, egyébkint a Váczi főtiszt. Káptalan, melynek alatta állt, e nevezetességröl bővebb felvilágosítást nyujthatna." 

2021.02.27.

B.

Kiegészítés 2021.02.28-án

Azóta már másnap van. Ma elmentem Kocsérra: 

Szóval ma elmentem Kocsérra megnézni mi van most a kérdéses helyen..

Emlékeztetőnek a térkép részletek:

Ezt a területet néztem meg:

Fényképek 2021.02.28-án:

A Szent István téren - ahol a régi térkép "r.k.temetőt" és minden bizonnyal egy feszületet jelölt - most nyoma sincs sem feszületnek, sem temetőnek, de még csak utalásnak sem, mi lehetett itt egykor:

Ez a házak mögötti kertes terület, nagyjából itt is temető lehetett valahol régen az 1800-as években a térkép alapján:

 Illetve lefényképeztem megint a templomromot távolról ( a kép közepén a dombon  fák takarásában):

 Kérdések amik maradtak:

1. A Református Leányegyházközség temploma mikor épült? Azonos lehet-e az 1941-es térképen megjelölt bal oldali templommal? (bekarikázva) (valószínűleg egyébkén igen)

A református templom:

2. Az említett pusztatemplom hol lehetett?

"Puszta templom, nevezetes érdekességű rom, azon története van, hogy a templomot a magyarok gyújtották fel, miután a törököt kiverő németek őket mód felett sarczolták, egyébkint a Váczi főtiszt. Káptalan, melynek alatta állt, e nevezetességröl bővebb felvilágosítást nyujthatna." 

Blog: a pusztatemplom ugyan az a templom, ami a temetőben van

Források:

-Tari Edit: Pest megye középkori templomai

-Kocsér Örökségvédelmi Hatástanulmány

-Novák László: Temetkezési helyek és építményeik az Alföldön

-térképek: mapire