2020.decemberében kerestük fel fiammal egy közös kirándulásunk során a Zámolyi templomromot, amely közvetlenül Zámoly község köztemetője mellett található, a településen kívül.

Innen Zámolyról később átmentünk egy másik közeli templomromhoz, ezen a napon két helyen is voltunk, először ide jöttünk Zámolyra. 

Leparkoltunk a főút mellett, besétáltunk a temetőbe és azon keresztül jutottunk el a templomromhoz, vagyis a templom megmaradt falmaradványához.

A templomot feltételezések szerint Aba Sámuel, Magyarország harmadik királya építtette, aki 1041-1044 között uralkodott. (a magyar történelem első választott királya volt)

Letérve gyalog a földútról, már látszott a templom falmaradványa a fák, bokrok takarásában:

Itt még gyönyörű napsütéses idő volt, csak a szél kerekedett fel néha.

Zámolyról néhány érdekes adat:

Zámoly település középkori neve "Zámor" volt, a települést egy 1046-ból származó középkori történelmi beszámolóban említik először. Zámoly népességét a források tőzsgyökeres magyarként említik.

Zámolyon 1519-ben 27 lakott házhelyet, 19 elhagyott portát és tíz megműveletlen külső telket vettek számba.

1543 után a török hódoltság idején a település néptelenné vált, 1570 táján azonban már mint újból lakott helyet tartották számon.

1582 körül, III. Murád szultán idejében (1574–1595) készült a székesfehérvári nahije összeírása. Ekkor Zámolyon tizenkét házas, szolgáltatásra kötelezett lakost írtak össze.

A településen később a Rákóczi-szabadságharc és a pestisjárvány is sok áldozatot követelt.

Zámoly település a templomrom felől fényképezve ( a kép jobb alsó sarkában a templomrom):

"A hódoltság korának végén a török elleni felszabadító háborúk nagyobb kárt tettek az úgy-ahogy berendezkedett, földet és szőlőt művelő lakosságban és annak vagyonában, mint maga a török. Zámoly esetében ehhez még hozzájárult az is, hogy a Bécset 1683-ban sikertelenül ostromló Kara Musztafa nagyvezír vezette török–tatár seregek a felvonulás alkalmával rettenetes dúlást vittek véghez: a falu elpusztult, temploma leégett. 1685-ben összesen hét lakott és 31 üresen álló házat írtak össze."

Még egy hasonló kép, itt közelebbről látszik a templomrom:

Zámolyhoz, valamint egyes feltételezések szerint az itt lévő egykori templomhoz köthető Orseolo Péter Magyar király (aki 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között volt Magyarország királya) elfogása és megvakítása 1046-ban.

A Képes Krónikából, Péter király haláláról

"András herceg követe visszahívta Péter királyt békesség ürügyével, és tisztséget ígért neki; mondják, ez hitt is a szónak és visszafordult, de inkább kényszerűségből tette, mert már látta, hogy seregétől elvágták, és sietve Fehérvárra akart visszatérni. Amikor Zámor faluba ért, az említett követ csellel el akarta fogni, hogy megkötözve vigye András herceghez. Péter azonban megneszelte ezt, bevette magát egy udvarházba, és három napig emberül harcolva védekezett. Végül is az íjászok minden katonáját megölték; maga élve esett foglyul, akkor megvakították, és Fehérvárra vitték; nagy fájdalmába hamarosan belehalt. Pécsett temették el második országlásának harmadik évében, Szent Péter apostol egyházában, melyet ő alapított."

Zámoly középkori neve ugye Zámor volt. Péter király elfogása és megvakítása a források alapján Zámolyon történt. Egyébként Péter királyunk a legnegatívabb megítélésű uralkodónk volt, aki a németekkel szövetkezett.

Péter király püspököket nevezett ki (vagyis a korábbiakat leváltotta), a várakban olasz és német katonákat állomásoztatott, a magyar főurakat kizárta a kormányzásból. 

Egyes kutatók azt feltételezik, hogy a Zámolyi templom egy lakóépület és templom együttese lehetett a szóban forgó időben és alkalmas katonai támadás elleni védekezésre is. Ezáltal akár itt is történhetett az a három napos küzdelem, melynek során Péter király embereit végül legyilkolták, a királyt elfogták és megvakították.

A következő mondatok is Péter királytól származnak, a krónika idézete szerint:

"És mondá: "Ez a név: Magyarország, abból származik: Nyomorország, hát hadd nyomorogjanak." 

Ezen a helyen, a zámolyi templomnál történt volna az említett ütközet..? Régebbi, 1971-es légifelvételen még nincs ennyi növényzet a templomrom körül mint most 2020-ban volt. Az 1971-ben készült légifelvételen kivehetőnek találják az egykori erődítés nyomait is (lásd a következő képen): 

(a fenti fekete fehér légifevétel forrása: djnaploja)

Manapság, 2020. decemberében:

A templomrom felülnézeti képeken, nem látom rajta kivehetőnek a földben régi falmaradványok kirajzolódását:

A régi falak láthatóságának hiánya abból is következtethető, hogy a későbbi ide temetkezésekkel megbolygatták nagyon a területet és a templomrom környezetét.

Idézet egy 1991-es régészeti feltárásból (Siklósi Gyula régész):

"Zámoly - római katolikus temető (Fejér m.) (XXX). A régi római katolikus temető területén fekvő középkori templomrom alaprajzának megismerését a temető újrahasznosítása tette szükségessé. A feltárást nehezítette, hogy az itt lévő, már jeltelen, 1900 körüli sírok teljesen tönkretették a rétegviszonyokat, sőt a falakat is. A feltárások eredményeként egy 15x6,5 m-es, egyhajós, patkó alakú szentélyzáródású templomot tártunk fel.
A hajó északnyugati sarkában egy középkori, melléklet nélküli sír került elő. Összesen hét ponton rögzítettük a kerítésfal nyomvonalát, amely torzított ovális alaprajzi formát mutat. A templom a XII. században már állhatott."

Az előzőekben említett feltárt sír Siklósi Gyula ásatásából (a fénykép forrása: sulinet weboldal):

Térkép részlet (Zámoly) a Magyar Királyság (1819-1869) Második katonai felméréséből (a kék jelzés mellett balra jelzi a temetőt a térkép // forrás: mapire):

A templomrom körül manapság egy-két évszázaddal ezelőtti sírkövek, sírok vannak:

Néhány kép a templomrom melletti sírkövekről:

A sírkövek egy része félkörbe van rendezve:

Még a templomrom melletti bozótosban is vannak sírok, sírkövek:

Megnéztem most a többi képeim is, azokon a fényképeken szereplő sírkövek többnyire az 1800-as évekből származnak.

Megrendítő, de egyben megkapó látvány is:

Egy nagyobb kőkereszt is található a templomrom mellett. Tichy Jakab, aki 1872-ben vette át a plébánia vezetését, 1873-ban állíttatott a temetőben egy nagy márványkeresztet a templomrom mellett.

A templomrom és az előzőekben említett nagyobb kőkereszt a háttérben:

Az állíttatott kőkereszt a templomrom fala mögött, alig kivehetően:: 

A fennmaradt adatok alapján a templomban az utolsó szentmisét 1670-ben tartották.

A templomromnál lévő tájékoztató tábla:

Az elképzelés szerint így nézhetett ki régen a templom:

A templomból ami mostanra megmaradt:

Néhány kép a falról:

 A zámolyi Szent Lőrinc templom 1683-ban pusztult el a wikipédia adatai szerint.

 Érdekes kő, minden bizonnyal sírkőmaradvány a templomrom mellett:

Még egy kép a templomromról:

Aba Sámuelről és Orseoló Péter királyainkról, a csatáikról, az akkori viszályokról és Zámoly történetéről külön élmény volt részletesebben olvasni, miközben állítottam össze a posztot.

A zámolyi temetőben található ezen kívül a grófi Lamberg család sírhelye is, amit javasolok megnézni ha valaki arra jár, ahol többek között a 6 évet élt  kis Angéla Grófnő és a 8 évet élt Gróf Lamberg Fülöp is nyugszanak, családjuk életrajza és tragédiájuk történelmi és megrendítő.

Kriptájuk fedőlapja:

Ha valami érdekesség eszébe jut valakinek a hellyel kapcsolatban, vagy észrevesz valami pontatlanságot esetleg, írja meg hozzászólásként.

Történeti források: wikipédia, mekoszk, djnaploja, sulinet örökségtár, library hungaricana

A templomromnál készült rövid videó:

 A bejegyzés készült:

2021.01.08.

B.