"Pokoljáró" és a "Sárkány lovagrend" tagjának, Tari Lőrinc - egykori királyi pohárnokmester - udvarházának romja és a középkori, kerítéssel erődített tari Szent Mihály templom
Itt nem egyedül voltam, hanem a fiam is velem tartott, karácsony előtt, 2020. december 23-án. Ekkor mentünk el Tarra, megnézni a középkori udvarház romjait, amit néhol kisebb várként is említenek.
Budapest alatt még sütött a nap, de mire odaértünk Tarra, ott már ködös és nyirkos volt az idő és az eső is csepergett néha.
Csináltam én is egy olyan képet, amilyen általában jellemző, az eredeti képtől kicsit más szinárnyalatban:
Az udvarház romjait most újítják fel éppen, így néz ki most a hely, ha belenézünk a távolból:
- Tar község, a középkori udvarház romja és a Szent Mihály templom, ködös időben -
Hónapok óta nézegettem ezt a helyet, tervezgettem, hogy eljövök, de kiderült, hogy pont most van felújítás alatt, így lekéstem és lemaradtam az előző állapotáról. Meg nem is a legjobb időt választottuk, de mostanában minden nap hasonló idő van.
Az udvarház romjai előtt emléktábla van elhelyezve. Saját meglátásom szerint Tari Lőrinc a helyes megnevezése a személynek, de lehet rosszul gondolom.
- emléktábla a falromnál -
Először néhány szó Tari Lőrinc személyéről, majd később az udvarházról és a mellette lévő Szent Mihály templomról.
Tari Lőrinc
1370-körül született Tar településen, halálát 1426 körülire teszik.
Luxemburgi Zsigmond király pohárnokmestere volt, akit a király a hűségéért több méltósággal ruházott fel.
Ez abból adódott, mivel Zsigmond a magyar trónt az Anjou-korban felemelkedett bárókkal kötött 1387-es megállapodás alapján foglalta el, de 1401-ben az egyezség megszegése miatt felháborodott bárók a Lackfiak vezetésével Budán letartóztatták Zsigmond királyt. Tari Lőrinc ekkor kardot rántva súlyos sebet szerzett a király védelmében.
„Midőn országunk némely főpapjai és mágnásai szembefordultak velünk, és személyünkre kezet emeltek, egyedül Lőrinc, az igazság bajnoka, a kiválasztott vitéz forgolódott irigyeink csapatának közepette, karjának erejével küzdve sokak ellen, s a szemünk láttára öt súlyos sebet kapott.”
Lőrinc az 1403 évi felkelés során is hasonlóképpen kiállt Zsigmond király mellett.
Tari Lőrinc 1405-ben és 1406-ban Zsigmond király pohárnokmestere volt, ezzel az ország zászlósurai közé emelkedett, valamint 1405 és 1407 között honti és a nógrádi főispán tisztségét töltötte be.
Az egykori pohárnokmester udvarházának romjaiból, mostanság:
Az 1408-ban megalapított Sárkány lovagrendnek (Sárkány Társaság, latinul Societas Draconistrarum) - ami a rend a király és a leghatalmasabb főurak szövetségének megerősítését jelentette -Tari Lőrinc is tagja lett, erre Tari Lőrinc és feleségének a tari templom déli kapuja feletti címeréből lehet következtetni. (a címert nem néztem meg sajnos, utólag olvastam róla, jó lett volna pedig lefényképezni)
"1416. március 1-jén Zsigmond király VI. Károly hívására 800 magyar lovag kíséretében Párizsba érkezik, ahol több mint egy hónapot tölt el. 1418. május 28-án Montbeliard-ban lóval ajándékozza meg Félelemnélküli János (Jean Sans Peur) „magyarországi Lőrinc”-et."
A kutatók Tari Lőrinc halálát 1426 második fele és 1427 első fele közé teszik. Vélhetően a tari kegyúri templomban temették el. A templom feltárása során a szentélyben temetkezési nyomok, emberi csontvázak, Rátót címeres sírfedlap kerültek elő. Felvetődik esetlegesen a nemzetség által alapított pásztói hatszögletű kápolna is temetkezési helyként.
A következő képen az udvarház romja és a Szent Mihály templom, mellette a köztemető:
Erről az egészről röviden szinte nem is lehet írni, remélem nem olyan unalmas, nekem nagyon érdekes és összefügg az egész, Tari Lőrinc személye, a hozzá kapcsolódó épület romjai, a lovagrend, a templom, az Írországban tett látogatása..
Lényegében Tari Lőrinc kiállított királyi levéllel Írországba ment a Szentek szigetére, ahol "alászállt" az ott lévő Szent Patrik barlangba, a purgatóriumba, ahol 4 látomást látott.
A "pokoljárásról" feljegyzés is készült, amelynek eredeti példánya elveszett. A fennmaradt leírás, az Írországi Szent Patrik barlangban - a purgatóriumban - Tari Lőrinc látogatásának és az ottani vízióinak jegyzőkönyve, amit Lőrinc egy dublini királyi jegyzőnek Jacobus Yongenak mondott tollba hajóra várakozás közben.
A feljegyzés legrégebbi középkori másolatát tartalmazó kódexet a British Library őrzi. Magyarországon a Gyöngyösi kódex őrizte meg a feljegyzést Tari Lőrinc "pokoljárásáról".
Részlet a Sárkányrend alapító leveléből:
"… tiszta szándékunk és törekvésünk jeléül és jelképéül, a körré görbült sárkány jelét vagyis képét, amint farkát nyaka köré tekeri és háta közepén hosszában feje és orra elejétől farka végéig fel van hasítva s a vére vesztése miatt fehér és vértelen hasíték belső széle mentén hosszában elhelyezett vörös keresztet visel, hasonlót ahhoz, amilyen vörös keresztet fehér mezőben magának a dicső György vértanúnak zászlaja alatt vitézkedők szoktak viselni, hordani és használni, mi magunk is választjuk…" (forrás: wikipédia)
Az udvarház romjai felülnézetből, az alapfalak most lettek kialakítva a felújítás során:
Esős nedves időben nem célszerű most megnézni, mivel az ember cipője belesüpped a sárba.
"Taron az udvarház építése Porch István unokájához, Tari Istvánhoz köthető (László bán fia volt). A 14. század közepéig felépült udvarházról keveset tudunk. A régészeti kutatás alapján igen szerény lehetett. A keskeny alapozású földszintes épületben legalább egy kályha volt. Ez az udvarház még nem volt erődített."
"Lőrinc társadalmi rangjának már nem felelt meg a kisméretű udvarház. Építkezésbe kezdett és a közeli templomot is átépítette. Az udvarházat lebontották, helyében új, 31x7 méter alapterületű kétszintes épületet emeltetett. A földszinten fatokos, az emeleten kőkeretes ablakokat kapott. A épületet ovális alakú mély árokkal vették körül, amit palánkkal erősítettek."
A következő képen (is) látszanak a most folyó felújítási munkálatok és az alapfalak kialakítása:
"A régészeti leletek szerint az udvarházat a 16. század elején kismértékben átépítették. Ekkor kapott egy reneszánsz kandallót is. Az épületben egy lovagalakos kályha is volt.
Az udvarház pusztulása, vagy annak megkezdődése nagy valószínűséggel az 1552-es török hadjárathoz köthető, amikor a környék török fennhatóság alá került.
1569-ben Országh Kristóf halála után birtokainak egy része viszzakerül a koronához. Köztük szerepel Tar "vára" is, mint erőszakosan lerombolt építmény."
Összehasonlításképpen, az udvarház egy 2005-ben készült fényképen:
- az udvarház falának romja 2005-ben // a kép forrása: tarjániképek -
Manapság:
Ha a mostani falat jobban megfigyeljük, megláthatjuk benne a régi falmaradványok körvonalait.
Az udvarház közelében - mondhatjuk, hogy mellette - áll az erődfallal körülvett, középkori eredetű Szent Mihály templom. A templom és kerítésfala is műemlék. Temető veszi körül, a templom kertjében néhány XIX. századi sírkő is látható.
A tari, középkori eredetű Szent Mihály templom és Tar község ködös időben:
"A templom védelmi célból épített kerítőfal lőrésekkel ellátott, hátsó kétharmada 1500 körül keletkezhetett. Kapuján átlépve a nyugati homlokzat elé kissé kiugró barokk, hagymakupolás torony magasodik.
Az épület különlegessége, az európai viszonylatban is ritka háromkaréjos, kváderköves szentély, mely a XIII. század közepén épült. A XIV. század végén bővítették, nyugati végén kéthajós térrel.
Tari Lőrinc a birtokos 1411-26 között megnagyobbíttatta (ekkor kapott a templomhajó kőbordás hálóboltozatot). A török időkben megrongálódott, tető nélkül omladozó templomot a 17. században kezdték helyreállítani, majd a 18. század végén teljesen átépítették."
- a Szent Mihály templom, az említett hagymakupolákkal és erődfalával -
A templom felülnézetből:
- a Szent Mihály templom felülnézeti képen -
A templomot közelebbről is meg kellett volna nézni, a sírokat az udvarán és Tari Lőrinc címerét, ami állítólag a templom déli kapuja felett van, de ez sajnos elmaradt.
Tinódi: "Zsigmond király és császárnak krónikája" első versszakából:
"Énekben hallottam, vagy volt vagy nem volt,
Tar Lőrinc hogy pokolba bément volt,
Egy tüzes nyoszolyát ő ott látott volt,
Négy szeginél négy tüzes ember áll volt" /// (forrás: Vargyas Lajos: Keleti hagyomány)
Egyperces kis rövid videó az udvarház romjáról és a templomról:
Történeti források: wikipédia, várlexikon
Tari Lőrincről és a pokoljárásáról itt lehet bővebben olvasni, akit érdekel, szerintem érdemes, nem akartam vele hosszúra nyújtani a posztot: Tari Lőrinc és pokoljárása / wikipédia
Egy két negatívum:
A rom körül csupa szemét volt minden, hogy fényképezni lehessen, először össze kellett szedni a nagyobb szemetet. Ok, ez az építkezésnek is betudható. A videón és a képeken annyira nem látszik, mert olyan szögeket kerestem, hogy ne legyenek rajta.
A romra 3 turistajelzés van felfestve, amit szerintem másképp is meg lehetett volna oldani.
Illetve nekem ezek a mostani felújítások nem nagyon jönnek be. (Lásd pl. Nagyvázsonyi vár...stb.)
Inkább nyáron, vagy ősszel kellett volna ide eljönni, amikor még nem voltak körülötte munkálatok.
De hátha végül jó lesz, ez csak az én véleményem volt. A falmaradvány az tetszett, a régi képeken még jobban.
A bejegyzés készült:
2020.12.27.
B.
