Fejérkő vára

 2020. október 19-én voltam a várromnál, ami Nógrád megyében található, Sámsonháza község mellett.

Fejérkő várát néha össze szokták téveszteni a Balaton mellett található Fehérkő várával. Ott is voltam már jóval régebben, talán abból is lesz egy poszt valamikor. 

Fejérkő várának történetéről kevés írott forrás maradt fenn, egyetlen említése 1328-ból való, de történetéről e forrásban sem szerepelnek információk, 1409-től hallunk a helyéről, de ekkorra a vár már elpusztult. 

Az általában szokásos módon indult. Előző nap megnéztem, hol van a vár, 143 km-re, Sámsonháza település mellett, könnyűnek ígérkezett.

Késő délelőtt elindultam, majd lassacskán oda is értem Sámsonházához, egyébként is szeretek vezetni és vezetés közben az ismeretlen tájat bámulni.

Sámsonháza Árpád-kori település, nevét 1132-ben említették először. Első birtokosa egy Sámson nevű főúr volt, aki a helység feletti várat is építhette. Nógrád megyében egyébként is sok várrom van.

Előzetesen egy kép a várdombról, ahová végül érkeztem, ami egyben a borítókép is:

"A helyi hagyomány szerint Sámsonháza település II. Béla király alatt élt pártütő főúrtól, Sámsontól veszi a nevét, aki 1132-ben Borisz trónkövetelő híve volt (Borisz Könyves Kálmán elzavart feleségnek a király által el nem ismert fia volt. A királynét hűtlenséggel vádolták, ezért hazazavarták apjához). Talán ő építtette a község határában található várat. A vár középkori neve Fejérkő, ami a helyben bányászott, új korában igen fehér, a környező vulkáni hegységben ritka kőanyagból eredeztethető." 

Sámsonháza település a vár felől, madártávlatból fényképezve:

Keresztül kellett mennem a település főútján, majd odaértem egy kis letérő úthoz, ahol máris volt egy tájékoztató tábla. Itt megálltam, volt hely bőven, közvetlenül a tábla mellett leparkoltam és innen indultam:

 A tábla részletes tájékoztatást adott, hol is vagyunk éppen és mi merre található. Még "Ön itt áll" jelzés is fel volt tüntetve rajta. A közelben tanösvény és geológiai bemutatóhely is van, ha valaki nem csak a várhoz szeretne ellátogatni.

Egyszerűnek tűnt minden, földút vezet majd a várig, amin el is indultam, az előző napi esőzésektől még megmaradt a víz az út mélyedéseiben:

Ettől függetlenül tejesen szép napos idő volt. Az út mentén szemét volt itt-ott lepakolva, még kidobott rozsdás hűtő is volt.

A földúton haladva is szép volt a táj (ha a lerakott szemetet figyelmen kívül hagyjuk):

Már ekkor gyülekeztek felettem a keselyűk, amik a húsomra áhítoztak. Ez a kis 12 másodperces bejátszás a telefonommal a földúton készült felvételből van:

Na jó, az is lehet, hogy varjúk, vagy ilyesmik voltak, annyira nem értek a madarakhoz...

Eddig volt egyszerű. Ugyanis kb. 500 méter múlva az a kérdés merült fel bennem, bezártam e az autómat. Ez annyira nem hagyott nyugton, hogy visszafordultam, visszamentem kerülgetve a tócsákat és megnéztem. Az autóm be volt zárva. Ekkor jutott eszembe, hogy mi lenne ha lerövidíteném az utat, hiszen a vár itt van mellettem a domb tetején és fel lehetne oda mászni is. (Ezt még később más helyeken is el fogom játszani)

Akkor legyen a domboldalon keresztül - erre módosítottam az útvonalamat.

Az eleje teljesen jól indult, kis kialakított falépcsők vezettek egy sziklás részig, ami igazán tetszetős volt:

A lépcsők amikor elfogytak, ehhez a látványos sziklafalhoz értem:

A sziklafal mellette futott egy is gyalogösvény is, de az pont a vártól ellenkező irányba vezetett, úgyhogy nem arra, hanem balra kellett fordulnom. A bal oldal irányába vezető útszakasz is egy kis ösvénnyel indult, itt is sziklás rész  övezte először az utat:

Később sem tűnt vészesnek a dolog, a sziklák eltűntek és egy eldobott borosüveg is volt a fű között, ami biztatónak tűnt, hogy járható az ez az útvonal és még mindig ösvényen lehetett haladni:

Ezután az ösvénynek hirtelen vége lett és jött a domboldal, ami később sűrűn tüskés bokrokkal volt tele. Az a szerencse, hogy egy erős vászondzseki volt rajtam, amin nem mentek át a tüskék. Ellenben mindkét kezem vérzett, elszakadt a pólóm, végigkarcolta valami a hasam és horzsolás volt  fejemen. Alig lehetett haladni, a bokrokat lehetetlen volt elkerülni és baromi fárasztó is volt így felfelé. Kb. így kell elképzelni:

Sok csapásnyom is volt, ami állatoktól származott. Itt is készítettem felvételt a telefonommal, de annyira nem akarom videókkal teletűzdelni a posztot. Később elfogyott az erőm és egy olyan helyre érkeztem, ahol annyira sűrű volt a bozót, hogy azt hittem, nem fogok tudni tovább menni és vissza kell majd fordulnom.. Ekkor jutott eszembe, hogy lehet inkább vissza kellene mennem az autómhoz, bemenni a faluba és onnan elindulni megint a várhoz, annak ellenére, hogy a tábla más utat jelölt meg a vár felé. De erre nem lett volna már energiám és időm sem. Ekkor már kb fél-egy órája másztam felfelé a domboldalon. Itt megpihentem, közben néztem a tájat, mert a kilátás csodás volt, még így sebesülten is:

Itt is csináltam a domboldalon rekedve egy felvételt a telefonommal, szerintem ez még belefér, 14 másodperc (ezeket akkor és ott mind magamnak csináltam, csak úgy emlékbe):

Miután pihentem egy kicsit, vagy 10 percet, próbáltam keresztülnézni a bozóton és egy füves részt láttam kibontakozni, de nem voltam benne biztos. Keresztülvágtam magam a bokrok és gallyak közt és igazam lett, felértem a dombtetőre, egy földúthoz. Itt már olyan fáradt voltam, hogy hanyatt feküdtem a fűbe és vagy 5 percig fel sem keltem onnan.

Innen már egyszerű volt, a földút a várromhoz vezetett és a közvetlenül előtte lévő pihenőig:

Az asztali fapadnál is leültem pihenni egy kicsit, sehol sem volt egy lélek sem.

Ez egy nagyon aranyos kis pihenőhely volt, még egy kép az asztalról, szemben már a várról szóló tájékoztató tábla:

És végül odaértem a várromhoz, ami egy vadregényes, kietlen hely volt, pont amilyeneket szeretek.

Néhány kép a vár maradványairól és a nővények közt megbúvó romokról:

Ez egy kis várrom, kis kiterjedésű területen. A vár ciszternája mellett lévő fakorlát nem volt a helyzet magaslatán és növényzet takarta a mellette lévő mélyedést. ilyenekkel hasonló helyeken érdemes előre számolni és óvatosan bóklászni a gazzal benőtt romok között..

A vár feltételezett építtetője Sámson az 1200-as évek végén többször szerepel a környék birtokügyeivel kapcsolatban. A vár építéséhez használt mészkövet, mely kibányászva fénylően fehér, helyenként csillogó felületet ad, a várhegy déli oldalán fejtették.

Két várfal maradvány, ez a falrom különösképpen tetszett, de egyébként maga a hely is, itt is szembetűnőek a fehér kövek:

A legépebben maradt várfal mellett közvetlenül egy fa állt:

A vár előtti tájékoztató tábla, a vár alaprajzával és hogy milyen leleteket találtak a környéken:

A vár még a középkorban elpusztult, 1409-ben már mint Fehérkő, vagy Fejérkő vár helyét említik a fennmaradt források. A vár egykor a Kókai Kacsi, a Tétényi család, Cillei Borbála királyné, majd a Tari család birtokában volt.

A leírások szerint a várból az 1800-as évek elején is csak omladékok látszottak, néhol még kivehető kőfal maradványokkal, de az omladékok között ekkor még egy torony helye és egy pinceforma üreg is kivehető volt. Kút nyoma azonban sehol sem látszott. 

Az egyik fal és egy kisebb falmaradvány és az előbbi képeken lévő fa, most más szemszögből (ezt a fal melletti magányos fát nagyon megkedveltem így utólag)

Külön érdekesség, hogy a  két alkalommal végzett régészeti feltárás adatai alapján a várhegyen már Fejérkő várának építése előtt is állt egy egyszerű fából készült erődítés, melynek egy helyen előkerült egy cölöpszerkezetű védőfal részlete. A várhegy tetején pedig egy vesszőfonatos, agyagtapasztásos épület omladéka és alapfal maradványa került felszínre. (a következő kép ehhez nem köthető, nem néztem meg sajnos hol volt a régi alapfal)

Néhol szinte teljesen belepik  növények a romokat:

Kilátás az egyik irányba a várromtól:

A várromokat nagyon takarta a növényzet, nem találtam igazán jó szöget a fényképezéshez:

A vár romjai felülnézetből, a ciszternát innen is betakarják a fák lombjai (a kép felső részén a legzöldebb fa mellett):

Így sem látszik szinte semmi a várból a növények miatt:

Vajon milyen lehetett itt régen..?

Amíg a várromnál voltam, az erdőből folyamatos és hangos autózúgás hallatszott, azt hittem valahol valami verseny van rendezve. Lassan elindultam visszafelé, lement a nap, fáztam. Fel akartam venni a felsőmet, de az az autóban maradt, a szél is elkezdett fújni. 

A visszafelé vezető úton is szép volt a táj:

 Ahogy sétáltam visszafelé a várdombot körülvevő úton, 3 autót vettem észre a távolban, amik mellett többen voltak. Amikor megláttak, kiabáltak, hogy "Ott van valaki!", majd beültek az autókba és elindultak felém. Gondoltam, csak nem Fejérkő váránál fognak agyon verni, de azért ha kell, majd felveszem a harcot... 

Három szakadt, rendszám és kipufogó nélküli autó volt, amikben többen ültek, az volt az a legalább fél órán keresztül tartó zúgás, amikor az erdőben rallyztak. Később a földúton és az emelkedőkön jól láthatóak voltak az autók farolásának nyomai. Amikor mellém értek, intettem nekik, visszaköszöntek, majd a három autó elhúzott nagy hanggal a földúton a falu irányába. Után már nem hallottam többet őket. 

Két kép a visszafelé úton, gyaloglás közben:

Ezután abban reménykedtem, csak nem törték közben fel az autómat, de végül minden renden volt

Miután az autómhoz visszaértem, onnan posztoltam a facebookon, hogy a várnál jártam, amire válaszul irt egy volt kollégám, aki Gyöngyös mellett lakik, hogy ugorjak be hozzá egy rántottára, ami meg is történt.

Nagyon jót vacsoráztam, finom volt a rántotta és jót beszélgettünk, már sötétben indultam vissza haza, Jászberény felé mentem.

Még egy kép, szerintem ez még a domboldalon felfelé készült a tüskék közül, de lehet hogy a kis falépcsőkről:

Egy rövid videó felvétel a végére, amit a várnál a telefonommal akkor magamnak csináltam, ha valakit érdekel.(több is van de szerintem ennyi elég, a hangot levettem alóla..)

Fejérkő várának romjainál:

 További vártörténeti részletek:

"A vár történetére a 2004-2005-ös régészeti kutatások világítanak rá. A mostani vár helyén egy fa erődítmény állt, valószínűleg birtokközpont funkcióval. Ennek a korai várnak a nyomait az alaprajz narancssárgával jelzi. A kővár a 13. század második felében épülhetett, az építtető valószínűleg az a Jobbágy fia Sámson volt, aki az oklevelekben az 1200-as évek végén többször szerepel a környék birtokügyeivel kapcsolatban. Ez a vár nem sokáig volt használatban, pusztulását tűzvész okozta, ami lehetett természeti csapás, de valószínűbb az I. Károly uralkodásának első évtizedeire tehető várostrom. Az égett rétegben talált leletek is ezt az időszakot valószínűsítik. A vár többé nem épült fel, az 1400-as években csak mint várhely szerepel.

1424.05.22-án kelt oklevelében Zsigmond király feleségének adományozza az országnagyok beleegyezésével a Nógrád megyei Buják ["Bwyak"] várát annak minden tartozékával és vámjaival, és Szanda["Zenda"] várát, amelyek Pazteh-i (Pásztói) Domonkos fia: János, fia: Jakab hűtlensége folytán szálltak a koronára. A többi birtok mellett megemlíti Sásmsonházát is, de csak mint ["Ffeyerkw"] nevű várhelyet. A király még ebben az évben Tari Lőrincnek adományozta.

A Zsigmond halála utáni időkben a Felvidékre betörő husziták valószínűleg megszállták a romos várat (írásos adat nincs róla). A feltárás során a ciszternából a korszakból származó ágyúgolyók, cserp töredékek, I. Ulászló (1440-1444) pénze került elő. A leletek harci cselekményeket valószínűsítenek. Talán Mátyás valamelyik husziták elleni hadjárata űzte el a cseheket a várból.

1465-ben Tari György 24 000 forintért zálogba adja föbbek között a siroki várat, Sámsonházát, Jobbágyit Guti Ország Mihály nádornak, valamint Kompolti Miklósnak és Vendelnek. 1472-ben Tari György magtalan halála után a nádor és a Kompoltiak örökül kapják a birtokokat Mátyás királytól."

Történeti források: várlexikon

 Ilyen volt és így nézett ki Fejérkő vára 2020. október 19-én. 

Balays

**Ha esetleg tetszett ez a bejegyzés, kérlek nyomj rá egy facebook likeot, felül az elején :) **