Az abonyi Királytanya egykori lakói - mikor a tanyában még élet volt - talán nem is gondolták, milyen régi és titokzatos emlékek mellett és helyen élnek.
Alternatív címek: A Királytanya középkori kincsei, Árpád-kori éremkincs egy abonyi tanya szőlősében, Az abonyi Hegyes-halom kincsei közül...stb, de ilyen címet egy blognak mégsem lehet adni, így maradt a viszonylag egyszerű cím, a tanya elnevezése.
Olvastam róla és érdekelt, ezért beazonosítottam majd felkerestem a helyet, amelyhez egy igazán különleges történet kapcsolódik, a még különösebb és titokzatos előzményeivel.
A Királytanya romja és közvetlen környéke téli időszakban - távlati képből kivágott képrészleten:
Amit még tudni érdemes, hogy a tanyahely közelében Árpád-kori templom állt, de erről később..
Ezen a helyen - a Királytanya kiskertjében - 1981-ben több tucat, XII. századi, elrejtett rézpénz került elő, amelyek III. Béla király (1172-1196) rézpénzei voltak.
A Királytanyánál - a tanya romjait fák és bozótos takarják:
Az Árpád-kori pénzek előkerülése:
"...1981. március 28-án Аbonyban özv. Király Kálmánnénak Kisbalaton-dűlő 7. sz. tanyáján kisebb éremleletre bukkantak.
Hatvan darab, arab stílusú rézpénz került elő a tanyaépülettől kb 30 m-re ÉNy-ra, a tanyaudvar kertnek használt részén, ahol egy kis darabot szőlő alá fordítottak.
Az érmeket kb 50 cm mélységben, feketés korhadék között, henger alakú csomóban, „ahogyan a fémpénzt a postán becsomagolják" találták meg.
Királyné a fordítást végző, három munkásnak kilenc érmet adott, egy érem a fővárosba került.
A Kossuth Múzeum április 6-án értesült a leletről. Király Kálmánnétól átvettük az 50 érmet.
A munkásokhoz került 9 db-ból csak hatot sikerült megszereznünk; két érem elveszett, egynek sorsát nem tudtuk kideríteni.
A Budapestre került érmet az MNM Éremtára közvetítésével kaptuk meg. Végül a 60 db-os, CNH 101-103. rézpénzeket tartalmazó leletből 57 db került a ceglédi Kossuth Múzeum éremgyűjteményébe, leltári számuk: 81.1.1-46...."
(1)
Mint kiderült, a szőlő alá fordítás során előkerült pénzek III. Béla király (1172-1196) rézpénzei voltak.
III. Béla rézpénze - ilyen érmékből tevődött össze az abonyi Királytanyánál előkerült éremlelet (a kép illusztráció, a kép eredeti rézpénzről készült, egyik és másik oldala)
A tanya közelében, a vízjárás túlpartján lévő enyhe kis homokos dombon embercsontokat jelöl múlt századi kéziratos térkép.
Helyszíni térképrészlet:
- özv. Király Kálmánné tanyája és közvetlen környéke - az X az érmék előkerülési helyét jelöli, a sűrűn és ferdén rajzolt kis vonalak az embercsontok feltalálási helye:
- térképrészlet: Dinnyés István régész által és nyomán -
A Király-birtok és tanya Abony 1880. évi térképén is megtalálható:
Az egykori Királytanyának napjainkra már csak romjai vannak:
Az itt - a valamikori vízjárás vagy mocsár partján - elrejtett XII. századi pénzeket vélhetően a tatárjárás idején és annak okán rejthette ide tulajdonosa, melyekért valamilyen oknál fogva nem tudott már visszajönni. Vagy legyilkolták, vagy rabláncra fűzve messzi földre vitték, ahonnan már soha nem tért vissza.
Ki temethette ide a pénzeket és milyen körülmények között?
Az is lehetséges, hogy nemcsak egyedül volt, illetve talán egy család kis vagyonáról lehetett szó.. (Valahol olvastam, hogy talán 10 ökröt lehetett ennyi pénzért venni akkoriban.)
A tanya melletti vízjárás túlpartján lévő enyhe domb már szinte észrevehetetlen, csakis a kéziratos térkép alapján lehet rátalálni. A dombszerűség felszínén a 80-as években embercsontokról tettek említést.
Megnéztem ezt a dombot, ahol kis kereséssel még napjainkban is apró csontdarabokra lehet rálelni.
A szóban forgó kis domb - vagyis annak helye - a képen látható bokor mellett jobbra lévő terület:
Ez a domb az érmék elrejtésének és későbbi előkerülésének helyétől ~95 méterre, a közeli templomromtól (az akkori templomtól) ~520 méter távolságra található.
Az Árpád-kori temető a templom körül volt.. Miért került volna ide, erre a kis dombra - a templomtól jóval távolabb - egy külön temető?
Az is feltételezhető, hogy a templomot az ellenség rögvest felgyújtotta, vagy ledöntötte.
A domb (dombhely) a csontokkal kifejezetten kis kiterjedésű terület.
Az is felmerülhet, hogy a pénzeket elrejtő személynek, vagy személyeknek a csontmaradványai lehetnek ezen a dombon, akiket az ellenség meggyilkolt.
Akiknek pedig sikerült elmenekülni, később visszatértek, megtalálták és ide temették az ellen által legyilkoltak holttesteit.
Természetesen ez csak egy elképzelt verzió, hogy mi is történt, sosem fog már kiderülni...
Ez a kis domb talán az itt lemészároltak halomsírja lehetett, amely az eltelt évszázadok során egyre kisebbé vált, majd napjainkra szinte teljesen eltűnt. Az egyébként is messzebb lévő, lerombolt templom mellé már nem akartak temetni, vagy az ellenség visszatérésétől tartva idő sem volt rá.
A csontok kapcsán egy hozzávetőleg 20X30 méretű területről van szó, érdemesnek tartanám itt egy rögtönzött ásatást végezni, hátha tartogat itt a föld még valamit.
A hely kapcsán egyértelműen egy különleges és tragikus helyszínről beszélhetünk.
Nem tartom lehetségesnek, hogy az elrejtett érmék közvetlen közelében ezen a helyen egy külön kis temető lett volna, a templomtól jóval távolabb.
Felületes, utólagos helyszínelemzés:
A rézpénzek elrejtésének feltételezett valamikori helye:
- vízpart, mocsár széle, esetleg egy akkor itt álló fa tövében, vagy nádas területen
A Királytanya 1965-ben - a tanya melletti mederben akkor még víz volt (katonai légifelvétel, fentrol.hu):
- a vízjárás túloldalán a tanyával szemben (megmunkált terület felső része) a csontok észlelési helye:
Érdemes megfigyelni a két különböző időben készült képen a csontok észlelési helyét:
A csontok előfordulási helye:
A helyszín jelölésekkel:
A Királytanya romjai felülnézeti képen:
Dinnyés István régész:
A Királytanya kapcsán meg kell jegyezni, hogy egy nagyon régi tanyahelyről van szó.
Ez a tanyahely már a második katonai felmérés térképén (1819-1869) is szerepel - a térképen megfigyelhető a tanya melletti vízállás is:
A Királytanya romjai - a főépület maradványai, amely mellett az éremlelet 1981-ben előkerült:
Alsó melléképület:
Történelmi kirándulás napjainkban az Árpád-kori időkben a tatárdúlás során elrejtett pénzek helyszínén - ezen a régebbi műholdképen a tanya nagyjából még állt:
A közeli templomrom
A közeli halmon az Árpád-korban templom állt.
Ez a templomrom vélhetően Kylsewheges (Külsőhegyes) templomával lehet azonos, amely rom egykor határjel volt és amely rom Cegléd 1368. évi határjárásában is szerepel:
"...1368. okt. 2.
A. budai káptalan I. Lajos király szept. 1-i parancsára (ld. 847, sz.) jelenti, hogy megtörtént Chegled határjárása.
...Ezután ugyanarra, nagy távolságban elér a harmadik, Zewkeeghaz nevű összedőlt kőtemplomhoz, amely határjel. Ezután kelet felé jó távolságra eljut a negyedik, Kylsewheges nevű, ugyancsak összedőlt kőtemplomhoz, amely kelet felé Reukassal szomszédos...."
- Forrás: Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez 1002–1437
A fenti időben végzett határjárás adatai szerint egy összedőlt kőtemplom volt ezen a helyszínhez közeli templomdombon.
A templom a Hegyes-halmon állt, körülötte temető volt.
A templomdomb felét valamikor az 1900-as évek végén útépítéshez elhordták, a templomromnak napjainkra már se híre se hamva.
A templomrom a Királytanyától kb. 600 méter távolságra található.
(Hídvégi Lajos ezt a helyet nem Külső-, hanem Belsőhegyesnek feltételezi, de egy bizonyos, Abony-Hegyeshalomról, tehát ugyanazon helyről van szó.)
1931-ben - leírás szerint - ennél a templom romjait magában rejtő templomdombnál - vagy annak környékén - szintén elrejtett érmék és egyéb tárgyak kerültek elő, a leletek között hasonlóan mint a Királytanyánál, III. Béla pénzek (dénárok) is voltak:
Abony - Hegyes-halom
"...A halom a középkori Belsőhegyes pusztafalu nevét őrzi. A halmon Győré Pál és Temesközy István sírokat, Árpád-kori kerámiatöredéket találtak.
1931-ben a Magyar Nemzeti Múzeum csere útján egy abonyi kincsleletet szerzett meg.
A kis mázas cserépbögrében elrejtett két kerek ezüstcsat, két ezüströg és 52 db érem volt.
A III. Béla dénárját és brachteátáját, friesachi és kölni dénárokat tartalmazó leletet a tatárjáráskor rejthették el..
A Nagyjárási iskola tanítói szerint a Hegyes-halomnál találták a leletet (Győré Pál közlése)."
- Hídvégi
(A Nemzeti Múzeumon keresztül szükséges esetben ez az adat az évszám (1931) és a helyszín (Abony Hegyes-halom) alapján esetleg pontosítható)
A fentiek és a rendelkezésre álló adatok alapján ezen a területen két, egymáshoz közeli - az 1241-1242 évek tatárjárásának idején - elrejtett pénz és egyéb értékek elrejtésének helyszíne állapítható meg.
Előkerülési idők és helyek:
1931 - Hegyes halom - cserépbögrében 52. db érem, III. Béla rézpénzek, kölni dénárok, ezüst csatok, ezüströgök
1981 - Királytanya - 60 db. III. Béla rézpénz - bőrzacskóba vagy bőrbe csavarva
De vajon mennyire biztos, hogy a környéken csak ez a két rejtekhely volt?
20241001
B.
További képek, egyéb:
A Királytanya melletti földterületen található cserepek közül:
Kis domb helyén - a bal oldali egy csontszilánk:
Egykori Királytanya - jobb alsó bokortól jobbra a kis domb és a csontok helye (apró csontszilánk darabkák még napjainkban is):
Egykori vízállás medre:
A Királytanya mellett parlagfű féleség - első ízben a nagy gaz miatt a XII. századi érmék előkerülési helyének megközelítése nem volt lehetséges:
Tari Edit - Pest megye középkori templomai:
"...1411-ben „Kylseuheges és Belseuheges"-t említenek Cegléd birtokához tartozóan. Talán összefüggés van a megmaradt helynév és az oklevélben szereplő névalak között.
Valószínűleg azonosítható az 1368. évi ceglédi határjáró oklevélben az északi oldalon szereplő negyedik romos templomhellyel, amelyet Külsőhegyesnek neveztek.
A templomot magában rejtő dombnak több, mint a felét útépítés miatt elhordták. Helyszínelés során láttuk, hogy a templom nyugati fele valószínűleg elpusztult. Talán a szentély kis részlete még a földben lehet."
Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez 1002–1437 - Pest Megye Múltjából:
Regeszták (Oklevélkivonatok) 1002-1437
1411. máj. 8. - Buda.
Garai Miklós nádor bizonyítja, hogy az óbudai apácák panaszt emeltek Ladányi György fia Miklós, János fia János, Demeter fia Tamás, Balázs fia Jakab, László fia Tamás, azután Keseri Miklós fia Ferenc, Péter fia György és Ákos, András fia Péter, s Mihály fia Bertalan kunok ellen, akik az apácák birtokában levő Chegledhez tartozó Kylsewheges és Belsewheges nevű lakatlan birtokokra királyi adományt akartak szerezni és be akarják magukat azokba iktattatni.
Eredetije DL 9782., 38114., Bártfai Szabó 531.
