Az egykori kaszárnya udvarán
2023. december 31. írta: l.balays

Az egykori kaszárnya udvarán

A régi Kaszárnya udvarán - fennmaradt elbeszélések alapján - a középkorban a Boldogságos Szűz Mária Templom állt. 

Az 1879 körül épült Kaszárnya helyén napjainkban telephely-féleség található, az említett templom romjai pedig az 1930-as években kerültek elő az albertirsai (Alberti) egykori Kaszárnya udvarán.

Mivel ezen a helyen történő bármilyen jellegű kutatásokról nem tudni és szerintem már nem is várhatóak, a terület pedig javarészt beépült, ezért a hely kapcsán csak a visszamaradt régi említésekre lehet hagyatkozni.

A Bicskei út és a Dózsa György út sarkán lévő "L" alakú épület - a leírás szerint ezen a helyen volt egykoron Alberti település Kaszárnyája:

img_20231128_121553.jpg

 A KASZÁRNYA (Hídvégi Lajos múlt századi, fennmaradt leírásai alapján)

A Kaszárnya Albertirsán, Alberti területén, az Április 4-e tér (mostani Szabadság tér), a Bicskei út és a Tó utca közötti területen feküdt: "...Az Április 4-e tér 3. és a Bicskei út, illetve a utca közötti területen..." (1)

"...Az alberti laktanya, régi népiesen kaszárnya 1879-ben épült. Ide vonták az irsai fél századot is. Ez időtől kezdve 1914-ig ebben és a granárium udvarán álló épületben éltek. Az első világháború kitörésekor vonultak el Albertirsáról a hetes huszárok, vissza sohasem tértek...." (1)

A Tó utca alatti részen a Kaszárnya, körülötte épületekkel, mellette keletre egy kis dombon a Granárium (gabonatároló) állt (térkép: 1881) - a térképen az utcaneveket feliratoztam:

kata_2b.jpg

Hídvégi:

"....Albertirsán a XVIII. században - hozzáférhető forrásaim szerint - tizennyolc hónapig, 1763-64-ben a Savfya dragonyos ezred fél svadronja, egy évig, 1765 - 1766-ban az Eugen ezredbeliek, 1771-72-ben a Caramelliek állomásoztak. Ez utóbbiak kolerát hoztak magukkal, hat hónap alatt tizenegyen haltak el Albertirsán. A megmaradtak gyorsan eltávoztak, nehogy a lakosságot megfertőzzék.

A ceglédi stáb állandóan úton volt hozzájuk. Óbester, ordonánc, adjutáns, kvártélymester, regimentspäter, auditor, ezredborbély, profosz, kirurgus hozták izgalomba a kihelyezetteket. A szemlék után nagy vacsorák voltak és hajnalig tartó mulatozások. Mármint a tisztekkel, a legénység a takarodó után elpihent a hazai álmokon, csak a strázsák virrasztottak nehéz puskákkal a vállukon. A legénységi szobák előtt pedig egy szál gyertyánál ültek a naposok, ügyeletesek.

Az 1879-ben épült alberti laktanya udvarán derékszögletű nagy istálló állt és áll ma is, a termelőszövetkezet ipari műhelye...." (1)

A régi istállóként említett derékszögű épületet az előző említés az udvarra teszi, mint későbbi TSZ. ipari műhelye. (Aki tudja, hol volt itt a régi TSz műhelye, az azt is tudja, hol volt az istálló.)

Derékszögű épület a régi Kaszárnyánál a Bicskei út sarkán található, de lehet, hogy ezen kívül volt az udvaron egy kisebb "L" alakú épület is (a jobb oldali szárnyban emlékezetem szerint a 2000-es évek elején még techno party-t is tartottak):

img_20231128_121600.jpg

1973 - katonai légifotón az udvar és az épületek, ahol egykoron a Kaszárnya volt - az udvaron is kivehető egy kisebb "L" alakú épület:

1973_15.jpg

Az 1881. évi kataszteri térkép, összehasonlításképpen az előző légifotóhoz - viszont ezen a térképen csak a sarki épület, ami "L" alakú (a Kaszárnya 1879-ben épült):

kata_1881_ai_lakthzzz50.jpg

Valahol a Kaszárnya udvarán - még a középkorban - álló templomra, illetve annak romjaira az alábbi említés alapján lehet hagyatkozni - mely szerint ha itt a földbe ástak, embercsontok, kő és tégladarabok kerültek elő:

"...A laktanyát 1914 után cselédlakásokká alakították. Úgy rekesztették el, hogy az udvarról jártak be a közös konyhákba és a konyhákból négy-négy szoba ajtaja nyílott a családoknak.
Sertést, baromfit tartottak az asszonyok, az udvaron ólakat eszkábáltak. Az ólak alapjait, ha megásták, emberi csontokat borítottak ki és tégla- és kődarabokat. A Kaszárnya telkén állt az alberti középkori Szűz Mária templom, körötte temetővel..." (1)

A templom elnevezése az alábbi lehetett:

"BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA TEMPLOMA
Alberti, 1345: Bártfai Szabó 1938, 287. reg.
,,. . . cum sessionibus ab hoscio incipiens ecclesie Beate Maria Virginis in eadem Alberti..(Bártfai)
A templom romjai a Kaszárnya udvarán kerültek elő a harmincas években." (1)

A térképeket lehet elemezgetni, pl. az 1881. évi kataszteri térkép a Kaszárnya északnyugati részén a Tó utca sarkánál "udvar" van feliratozva:

udvarb.jpg

Az akkoriban udvarként jelölt rész környéke manapság (a képen a kosárlabdapálya mögött kissé balra):

img_20231128_122023.jpg

2011-ben a google maps fotója alapján az 1881. évi kataszteri térképen az udvarként feltüntetett terület:

2011_hatso_telek.jpg

Ha a régi Kaszárnya egykori udvarára akarunk kicsit visszamenően belesni, akkor az a google maps alapján némiképp megtehető, illetőleg az 1881. évi térkép alapján egyes épületek hasonlóképpen helyezkednek el, mint az akkori épületek (Kaszárnya).

2011-ben (kép google maps) a Tó utca felől - az udvaron akkor traktorok és alkatrészeik voltak (mint ahogy napjainkban is):

udvar_2011_to_utca_felol.jpg

2011-ben a Dózsa György utca felől (google maps):

2011b.jpg

2011 - Bicskei út felől (google maps):

2011c.jpg

A Dózsa György útnál lévő utcafronti épületek (2011. google maps):

2011_1.jpg

2023:

img_20231128_122718.jpg

GRANÁRIUM

A régi Kaszárnya mellett a Bicskei út másik oldalán lévő dombon állt a Granárium épülete, amelynél a leírások szerint szintén katonaság állomásozott (az épület azóta már el lett bontva):

"....Az alberti laktanya, régi népiesen kaszárnya 1879-ben épült. Ide vonták az irsai fél századot is. Ez időtől kezdve 1914-ig ebben és a granárium udvarán álló épületben éltek...." (1)

A Granárium épületének építési idejét Hídvégi az 1800-as évek elejére teszi:

"...A Hunyadi és a Bicskei út sarkán, dombon áll. A négyszintes magtár az 1800-as évek elején épült. Boltíves földszintje és emeleteinek faszerkezetes mennyezetei figyelmet érdemlő ácsmunka. Mint mezőgazdasági emlék megbecsülendő. Veszélyben ugyan nincs, mert a Szabadság termelőszövetkezet ma is használja.
Bél
Mátyás írja, hogy a földesúr 1742-ig egy tárolóházat is épített. (Bél tyás 82. 1.) Ha ez a ma is álló granárium, akkor megelőzte későbbi utódát, az igen kiválóan gazdálkodó alberti földesurat, Almásy Jánost...." (1)

A szóban forgó Granárium épületének régi fényképe, az épület négyszintes volt (a kép talán 1970 körül, vagy előbb):

granarium.jpg

- Kép forrása: Hídvégi Lajos: Pusztabokrok - 

(Blog: Ezt az épületet az 1881. évi kataszteri térkép a Hunyadi utca sarkán szerintem már feltünteti, de ez is kétséges. Második katonai felmérés térképén viszont nem igazán vélem felfedezni.)

Az Albertin állomásozó és egyéb hadakról::

"...A török kivonulása után harminc esztendőre, 1715-ben jött létre a Habsburgok állandó hadserege. A magyar rendek pénzt és embert adtak, de nem szóltak bele a szervezésbe. Az ötvenkét gyalogezred közül csak háromnak volt magyar legénysége, a negyven lovasezred közül is csak nyolcnak. E hadsereg magyar katonái egy egész évszázadon át véreztek az uralkodóházért.

Az ezredeket tulajdonosuk nevén nevezték; a gyalogezredeket 1767-ig, a lovasokat 1798-ig. (Magyar katona 35-36. 1.)

A magyar ezredek Itáliában, Lengyelországban, Csehországban és Ausztriában állomásoztak, a besorozott legények oda újoncként kerültek, ott szerelték fel őket, és kemény tízévi szolgálat után bocsátották haza őket. Nemegyszer csak papíron, mert az évszázad tele volt hadjáratokkal és sokan elestek a csatákon.

Magyarországot viszont megrakták cseh, morva, lengyel, olasz és osztrák legénységgel. A tisztek között sok magyar volt, a vezénylési nyelv mindenütt német volt.

Az erősen militarizált birodalomban laktanyák nemigen voltak, a katonák a jobbágyoknál voltak szálláson. Egész telkes jobbágynál négy katona, a háromnegyedesnél három, a féltelkesnél kettő. Egy embert nem adtak ki szállásra. A gazdák nemcsak szállást adtak, hanem főztek is a katonáknak. Az asszonyok reggel eljártak a mészároshoz, ott átvették az előre kiporciózott húst (asztal nagyságú lapon egyforma deszkarekeszekbe szeletelték a mészárosok), hazavitték, belefőzték babba, káposztába, burgonyába. A jobbágy adott gyertyát is, esténként egy-egy szálat. Kenyeret is. A katonák utáni munkát ingyen végezték, csupán a készkiadásokat számították be az adagjukba. Nemes emberek nem tartottak katonát.

Cegléden állomásozott az osztály- (gyalogság esetében zászlóalj-) parancsnokság egy századdal és a parancsnoki törzzsel, raktárakkal, mesteremberek műhelyeivel, a fogdával, puskaporosokkal. A többi század a környéken volt, Abonyban, Irsán, Albertin, Pilisen. Irsán és Albertin fél-fél svadron (gyalogosnak fél század).

Cegléden a kintlakás 1870-ben szűnt meg, a ma is álló lovastanya megépítésekor...." (1)

Az Alberti Kaszárnya helyén feltüntetett objektumok és épületek a második katonai felmérés térképén (1819-1869) (megj.: a fekete, kettős-kör alakú objektum esetleg tárolóépület lenne?):

2kat_lakt_ai.jpg

Az első katonai felmérés térképén (1782-1785) a releváns és felmerült helyek - a Granárium helyén pedig mintha egy fallal körülvett épület lenne:

1_katfelmkasz.jpg

Hátrahagyott XVIII. huszárportrék festményeit ceglédi festők pingálták át - hogy azóta hová lettek ezek a képek, nem tudni:

Hídvégi:

"...Valamelyik közös huszárezred Albertin hagyta stábja tisztjeinek egy vándorpiktor által festett arcképeit, óbestertől kezdve a regimentspáterig. A felszabadulás után ezek a képek a parasztpárt helyiségeiben voltak a falnak támasztva. Láttam őket, az egyenruhák után ítélve XVIII. századiak. 1948-ban két ceglédi festő járt Albertire, Cseh István és Oldal Lajos, akkor hozzáférhetetlen volt a festővászon, ezek a kétszáz évesek pedig használhatók voltak. Különböző szolgálatokért megszerezték a huszárportrékat, hogy a maguk festményeit pingálják rájuk. Úgy tudom, hogy azzal alkudtak meg az újgazdákkal, hogy a hatalmas Mária Terézia - szerintem kvalitásos - egész alakos képére ráfestik Veres Péter állóképét. Láttam Mária Teréziát is és Veres Pétert is. Ott lógott a kétszer festett kép Bori János parasztpárti irodájában az íróaszal mögötti falon...." (1)

(Blog: - Ha valaki ismeri a két ceglédi festőt és megvannak még a képeik valahol, az átfestés alatt 200-300 éve festett huszárportrék lehetnek. )

Horthy Miklós kormányzó bátyja Alberti-Irsa állomásokon mint századparancsnok:

Ha nem tévedek, akkor Horthy Miklós kormányzó bátyja, Horthy István (Kenderes,1858.Bécs,1937.) - lovassági tábornok, felsőházi tag, Alberti-Irsán is "huszároskodott" egy ideig, mint századparancsnok - forrás: Szent György 1937. évi száma - részlet (blog: Irsán is volt valami laktanyaként használt épület, de a bejegyzésben most az Alberti Kaszárnya ami releváns, illetve ide lett összevonva az irsai fél század is):

szent_gyorgy_1937_a.jpg

Az említett Horthy István (képek forrása: Szent György, 13. évfolyam, 1937):

nevtelenbbbcdddd.jpg

A hazakerült huszárezred (1904)

"....A gróf Eszterházy magyar gárdakapitány nevét viselő 8-ik számú cs és kir., huszárezred, amely több mint 25 év óta Magyarországon kívül, Ausztriában állomásozott, ismét haza kerül. A 8-dik számú huszárezred jelenleg Galíciában állomásozik, néhány évvel ezelőtt hagyta el a klagenfurti állomáshelyét, ahol hosszabb ideig volt az ezred. Néhány évvel ezelőtt ugyanott ülte meg fennállásának kétszázéves jubileumát ez az ezred, amely nemcsak a legrégebbi, de egyike a legszebb és legelőkelőbb lovasezredeknek. A 8-as huszárok most indulnak el Jaroslawból és a környékén lévő falvakból és lóháton masíroznak uj állomás-székhelyükre, Kecskemétre és a székhelyhez tartozó egyéb községekbe, Abonyba és Alberti-Irsára. Az ezredben nagy az öröm, hogy ismét haza kerülnek és az új állomáshelyen ünnepélyesen is fogják őket fogadni...." (Forrás: Független Magyarország 1904)

Ezt a képeslapot utólag találtam egy árverési oldalon, az Alberti lovassági laktanyát ábrázolja, 1900-ban (ha egy és ugyanazon Albertiról van szó...):

alberti.jpg

Egyéb lapszemle

Ellenőr lap, 1881 - véres eset Alberti-Irsán - a 4. huszárezred Stochlassa nevű hadnagya összetűzést követően 6 kardvágással összekaszabolta Lieszkovszky József helyi lakos arcát, aki ezáltal többek között fél szemét is elvesztette - a vagdalkozó katonatiszt elfogásra került:

ellenor_1881_aprilis.jpg

Pesti Napló, 1894 - katonai folyóvízi hadgyakorlatok, melyek során előzően az is előfordult, hogy huszárokat sodort el a víz:

pesti_naplo_1894.jpg

Testvériség lap, 1889 - őszi hadgyakorlatok:

testveriseg_1889.jpg

Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1908 - csapatmozgások:

ppsk_varmegye_hivatalos_lapja_1908.jpg

De visszakanyarodva a középkori templomhoz és a Kaszárnya környékéhez.....

1986-ban a régi Kaszárnyától és annak udvarától kb.100 méterre keletre a Hunyadi utcában gödörásás közben középkori járószintet, alatta pedig még régebbi, bronzkori temetkezéseket találtak:

1986_1.jpg

Az 1973. évi katonai légifotón néhány dolgot bejelöltem, többek között mi és hozzávetőleg hol volt a Kaszárnyától keletre (a többit a környéken egyelőre azért nem, mert arról majd más alkalommal):

1973_nagy.jpg

Blog: A középkori templom romja talán azon a dombon is elképzelhető lehet, ahol a gabonatároló volt, amely domb esetleg halomként is felmerülhet.

A régi Kaszárnyától és a dombtól északra kb. 350 méterre húzódik a Gerje-patak, aminek a medre és az ártere a régi időkben jóval szélesebb lehetett. A Kaszárnyától keletre az utca túloldalán (50 m) lévő dombon állt a Granárium épülete, amelynél szintén huszárok állomásoztak a régi időkben (tehát az a terület is laktanyaként funkcionált) A középkori temető a Kaszárnya és udvara felé húzódhatott (vagy valóban az udvaron volt a templom és akkor a templom körül), illetve mivel a Hunyadi utcánál került elő középkori járószint és cserepek is, ezáltal a kk település talán a dombtól délre lehetett, de ez csak felvetés.

Továbbá azt gondolom, hogy ezen a területen újabb építkezések során bármi előkerülhet, vagy régebben már elő is került, csak esetleg elfelejtették bejelenteni, ami némelykor előfordul - (mint pl. saját információk alapján innen kb. 1 km-re XX helyen és házsoron - néhány évtizede - pincék ásásakor több helyen embercsontok kerültek elő, valamint egy vélhető ágyúkerék, amit nem jelentettek be - világháborús elhunytak csontjai és vélhetően ágyú maradványa - ismerősöm személyes közlése) 

További érdekesség a közeli Huszár utcában lévő vaskereszt (Emlékkereszt) alatt rejtőző régi kápolnadomb alatti kripta és temető - erről bejegyzés itt: Huszár utca, Szent Márton kápolna

Rögtönzött térkép-féleségen ábrázolva:

blog_kk.jpg

Egyéb: 

HUSZÁR UTCA (Alberti)
A
Bicskére irányuló sűrűbb országúti forgalom idegen utasai gyakran tévedtek el tájékozatlanságukban, mert a községben nem találtak a bicskei útra. Aki ismerős volt, tudta, hogy az országút eleje a Huszár utca. 1970-ben eltörölték a Huszár utca nevét és Bicskei útra változtatták. Huszár utca nevét az addig névtelen kis összekötő utcácskának adták, amelyben az Emlékkereszt áll.
A
XVIII. századtól 1914-ig a régi Huszár utcán vonultak ki az itt állomásozó lovasok a Dolinába gyakorlatozni. (A Bicskei út addig volt Huszár utca, amíg el nem ágazott a Dolinái útra, az útelágazástól már Bicskei út volt a neve.) A Huszár utca-Bicskei út a Dózsa György útból indul ki, a Kaszárnyánál, a régi lovasistállótól. (1)

Kép: jelenlegi Huszár utca névtáblája - a régi a Bicskei út egy szakasza volt:

20220102_102250_1.jpg

EMLÉKKERESZT
(Alberti
Huszár utca
A
Hunyadi utcát és a Régi országutat (Dózsa György út) összekötő kis utcában, vaskerítéssel kerített, négyszögletes kis kertben kétméteres, vasrudakból alakított kereszt áll, korpusza öntöttvas és pirosra van festve. A festés csak nyomokban látszik. Alapzata öntöttvas gúla, amelyik három lépcsőzetes kőlapon nyugszik. A múlt században állították a Szent Márton kápolna romjaira. (1)

20220102_102104_1.jpg

SZENT MÁRTON-KÁPOLNA
„Szeleczky Márton 1743-ban kápolnát építtetett Szent Márton tiszteletére.” A birtokos Szeleczkyek az alberti Szent Márton egyház kriptájába temetkeztek.
(Alberti) 1958: (Műemlék I.k.219.1.)
Albertin pap nem volt, kezdetben az irsai lelkész jött át, 1758-ban Szeleczky Imre úgy rendelkezett, hogy a jászberényi ferencesek jöjjenek Albertire keresztelni, esketni és temetni, de az irsai anyakönyvekbe jegyezzék be az adatokat, a Szent Márton-kápolnában misézzenek ünnepeken és a temetések utáni gyászmiséken. Az alberti köztemető körülötte a cinteremben volt. A halmon épségben rejtőzik az altemplom, közelében, ha megbolygatják a földet, sírokra bukkannak. A kápolnát 1860-ban elbontották, a kripta fölött egy öntöttvas kereszt magasodik rácsos kerítéssel.
A kápolna altemlpoma szolgált a család temetkezési helyéül. Nem teljes felsorolás szerint itt nyugszik Szeleczky Mária, Szeleczky Imre és Szeleczky Sámuel, kik 1762, 1767 és 1768-ban haltak el. (Liber Defunctum). (1)

20220102_102303_1.jpg

Források:
(1) Hídvégi Lajos: Pusztabokrok
egyéb adatok, régi újságcikkek: hungaricana, archanum adatbázis
régi térképek: mapire
katonai légifotók: fentrol.hu 

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr6818279847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása