2023. június 24. írta: l.balays

Hollókő vára

Hollókő vára a mai Nógrád megyében (vagyis vármegyében), a Hollókő község melletti alacsony, sziklás hegyen található.

Panoráma Hollókő várából, 2018. júliusában:

A vár egy kevésbé fényképezett szemszögből és a település - a vártól jobbra lévő kis tisztás az 1867. évi kataszteri térkép szerint a Gombhegy:

A várral kapcsolatos leírások közül az Amerikai Magyar Értesítő 1994. évi számából:

"...Mint a Nógrád megyei várak legtöbbjét, Hollókő várát is a legnagyobb birtokos nemzetség, a Kacsicsok építették. Hollókőn kívül az övék volt Szöllős, Somoskő, Baglyaskő, Salgó, Zagyvafő vára. Bár Hollókő valószínűleg a Kacsics nemzetség ősi szállásterületéhez tartozott, a vár csak a tatárjárás után épült..." (1)

Hollókő és a vár (Hoff) az 1. katonai felmérésen (1782-1785):

1994:

"...A vár a XIV. század elején épült. Ma a XV. századi kiépített formájában látjuk, de az újabb kori ásatások kiderítették, hogy a XVI-XVII. században is átalakították.

Az elmúlt századok alatt sokat rongálódott, és a törmeléktől erősen feltöltődött vár ma felmérhető falai szerint szabálytalan alaprajzú külső- és belső várból álló elrendezésű. A belső vármag falai meredek sziklára épültek, még ma is három emelet magasságban állnak.

Északi és és nyugati oldalról falszoros övezi, amely észak-keleten hegyesszögben zárul be.

A belső vár keleti felében hatalmas, vastag falú, ötszögű öregtorony áll. A torony legalsó szintje ovális alaprajzú, a következő két felső szintnél a fal- vastagság lépcsőzetesen csökken, vagyis a helyiségek térfogata tágul, s így tágasabbak. Az egyes emeletosztó födémek nyoma itt még jól követhető. Emeletenként egy-egy ablak, legfelül egy nagyobb nyílás, valószínűleg ajtó nyoma látható.

A palotaszárny a belső vár nyugati és északi oldalán "L" alakban húzódik, és ezen két épülettömb különböztethető meg.

Észak-keleti sarka oválisán lekerekített és egy kis védőtornyot alkot. Az öregtorony és a palota között egy kis háromszög alakú udvar fekszik.

A vár déli oldala teljesen elpusztult. Keleten még állnak a bejárat kapuzatra emlékeztető maradványai..." (1)

Kép 2008-ból, amikor télen a várnál kirándultunk:

10 évvel később, 2018. nyarán:

A vár nemrég ismét felújításon esett keresztül:

A vár napjainkban felülnézetből, valamint a Berg Károly által 1862-ben a várról készített alaprajz:

1550-ben Hollókő akkori várkapitánya Kapitán György összeveszést követően viadalra hívta a török Hubiár agát, amelyről az alábbi részletes leírás áll rendelkezésre:

"...A korszak váréletére jellemző hiteles históriát Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg Kolozsvárott, az 1554-ben kinyomtatott Cronica című gyűjteményes munkájában Kapitán György bajviadalja c. históriás énekében.

Gyakran előfordult, hogy páros viadalra, "vitézi próbára" is kihívták egymást a magyar és török végbeliek.

Kapitán György Hollókő várának kapitánya volt. Egy török rab kiváltása miatt a szandai várban lakó Hubiár agával összeveszett. Mire azt bajviadalra szólította. Hubiár a kihívást elfogadta.

A viadal színhelyéül a Buják alatti rétet, idejéül 1550 Szent Lőrinc napját (augusztus 10.) jelölték ki.

Kapitán György azonban urától Losonczy Istvántól (Temesvár későbbi hős védőjétől) hiába kérte a viadal engedélyezését. Erre Báthory Miklós szolgálatába állt, de attól sem kapott engedélyt. Ekkor ismét gazdát változtatott, Báthory György mellé szegődött, egyben Ferdinánd király elé járult kérésével, aki - legnagyobb örömére - meg is engedte a viadalt.

Báthory György sok vitézt hívott Buják várába erre az alkalomra, közöttük több nagyurat is, mint Losonczy Istvánt, Bebek Györgyöt, Balassi Jánost, Zay Ferencet, Zolthay Istvánt (a későbbi egri hőst).

Összesen mint egy 350 lovas gyűlt össze a viadal színhelyén.

A patak egyik oldalán álltak fel. Közben a törökök is megérkeztek Szanda várából és a patak másik oldalán foglaltak helyet. Közöttük Hatvanból és Vácról előkelőbb törökök is jöttek.

Tinódi Lantos Sebestyén részletes leírása alapján feltehető, hogy ő is szemtanúja volt a viadalnak. Különben a maga idejében ez a bajviadal nevezetes esemény lehetett, mivel a korabeli történetírók is megemlékeznek róla.

Először a két táborból két-két túszt adtak kölcsönösen egymásnak, nehogy a viadal hevében valamelyik tábor is megsértse a megállapított szabályokat.

Ezután Jánosi Pál a Zolthay István, illetve Eskodán Harán basa és Deli Málkucs személyében megválasztották az igazlátókat, vagyis párbajbírákat. Ezek megegyeztek abban, hogy a győztes a bajvívótárs életét meghagyja, valamint, hogy egymás lovát sem sértik meg.

Ezután kezdetét vette a küzdelem, mégpedig először kopjával. Kapitán György kopjája véletlenül mindjárt megsebesítette a török lovának nyakát, amit a viadal végén Hubiár Kapitán szemére is vetett. A magyarok
azonban megnyugtatták, hogy ez nem akarattal történt, és ha a lova eltalálna pusztulni, Kapitán másikat ad helyette.

Hosszabb küzdelem után Hubiár kopjája Kapitán sisakján eltörött. Erre ún. hegyes tőrrel mentek egymásnak.

Kemény harc közben Kapitán György a jobb keze fején megsérült, és kiejtette kezéből a fegyvert, majd csakhamar előrántotta másik hegyes tőrét is. Majd buzogányt ragadott, és azzal ütötte, meg is szédítette a törököt.

Utoljára handzsárral viaskodtak. Ez is kemény küzdelem volt, amelynek során Kapitán az arcán is megsebesült.

Ezt látva az igazlátók, véget vetettek a viadalnak. A küzdő felek egymástól búcsút véve, seregeikhez, majd azokkal váraikba, a törökök Szandára, a magyarok Bujákra tértek vissza, ahol nagy vígasság fejezte be a vitézi próbát...." (1)

Hollókő - mint Holoku - Coronelli, Vincenzo Maria 1650-1718 térképének részletén:

A vár napjainkban:

"...Az 1656-os vizsgálat megállapítása szerint a vár már rossz állapotban volt. a javítást azonban úgy látszik, nem végezték el, mert 1663-ban újra elfoglalta a török, és végleg csak Sobiesky János lengyel király hadai szabadították fel 1683-ban. Rákóczi szabadságharcában már nem volt számottevő a vár, 1711 után pedig csak az elhagyott romjairól tudunk..." (1)

- Kép forrása: Kozák Éva: A hollókői vár kutatása -

Oldalnézetből:

Hollókő a kataszteri térképen (1867):

A vár a Gombhegyről:

A vár 1965. évi régészeti kutatásáról kiollózott rövid leírás:

- Kép forrása: Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1965. év régészeti kutatásai / Régészeti Füzetek I/20. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1966) -

"..A vár legkiemelkedőbb részén emelkedik a XIII. század végén, a Kacsics nemzetség által emelt ötszögletes öregtorony. A vár központi magját képezi, és egyben legrégebbi részét..." (4)

1967. körüli leírások között többek között az is olvasható, hogy Hollókő vára a régi időkben kedvező fekvése és megerősítése ellenére sem volt korszerű erődítmény és szinte semmi védelmet nem nyújtott a falunak. (2)

Képek 2018-ból:

Várudvar, kúttal:

Talán a lovagterem:

Ablak:

Néhány panorámakép:

Ma már elavultnak számító képek 2007. januárjából:

A vár egyik oldalfala:

A temető és fakerítése:

A község temploma (kép 2007):

2018:

A vár manapság:

Kép a várról 1965-ből (forrás Fortepan):

1940 - kiollózott kép az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében lévő egyik képeslapról:

1960 - Járai Rudolf légifelvétele (MTI) - a várral:

1960 - Járai Rudolf légifelvétele (MTI) - Hollókő, Ófalu központja:

Hollókő község napjainkban, a vár felől:

Hollókő vára:

"...A török korban végvár, a harmadrendű várak közé tartozott. A jelentősebb várak közötti összeköttetést biztosította, kisebb portyázó hadak ellen ért el hadi eredményeket. A vár fekvése biztosította a környező terület jó megfigyelését, és a Hatvan felől jövő Pásztón át Szécsénybe vezető út ellenőrzését..." (4)

Térkép részlet - Homann, Johann Baptist 1663-1724:

"...A vár véglegesen a török uralom alól 1683-ban szabadult fel. Mikor is Sobieski János a párkányi győzelem után Nógrád megyében vonult át, és közben Szécsényt és Hollókőt is felszabadította.
I.Lipót 1701-ből származó rendelete kimondta a magyar végvárak lerombolását.
Ennek során Hollókőt is széthányták. Az 1718-ból származó conscriptió már romként említi." (4)