Bár a dombot ahol a kápolna áll, a harmadik katonai felmérés térképe "Kutya hegyek"-ként tünteti fel, szerintem inkább a Margit hegy elnevezés, ami jelen esetben helytállóbb lehet.

A kókai Szent Margit kápolna a harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887) a Kutya hegyek csücskében fekete gömb-kereszt ábrázolással:

A kápolna egyes említések szerint vagy a temetődombon, vagy a domb lábánál feltételezett egykori Ferences rendi kolostor megmaradt romjainak köveiből, 1725 körül épült, majd az ezt követő időkben többször is felújították.

A Szent Margit kápolna a Margit hegyen (vagy Kutya hegyen), a kókai köztemetőben:

1930/31 - a Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetőjében és címtárában a Szent Margit kápolnáról a következőket lehet olvasni:

"...A plébániatemplom 1826-ban, a Szt. Margit-kápolna még a XVIII. század elején épült. A róm. kath. plébánia 1573-ban már fennállott. Anyakönyvei 1695-től kezdődnek. 1849 április 2-án Kossuth Lajos és Görgey Artur a helység határában emelkedő Margithegyről nézték a hatvani csatát.

A helység határában emelkedő dombok között nevezetes a Margithegy, a régi temető helyén, a lakosságtól épített Szent Margit-kápolnával...." (1)

A kataszteri térkép (1894) a hegyet (dombot) ahol a kápolna ma is áll, Margit hegyként tünteti fel:

Pesty Frigyes 1863-as jegyzetei alapján a szájhagyomány szerint a régi Kóka település a Margit hegyen állt a régi időkben:

"...„Az öregek állítása szerint Kóka községe nem a jelenlegi helyen, hanem az ún. Margit-hegyen létezett, ahol az említett Margit kápolna áll, a 19. századi Kókától keletre.” (2)

A kókai Margit hegy és a kápolna távlati képen - a Margit hegyen egykori középkori település (Zeer falu) valószínűsíthető, majd a későbbi századokban a hegyen már szőlőültetvény volt (a kápolnától a víztorony felé):

A Szent Margit kápolna a domb peremén:

Az első katonai felmérés térképe (1782-1785) már ábrázol a kápolna helyén egy egyházi építményt - ami azonos lehet a kápolnával -továbbá a Margit hegyen a térkép szőlős területet jelölt:

A kápolna bejárata 2022. márciusában:

A kápolnát közadakozásból többek között 1869-ben is felújították, amely évszám olvasható is a kápolna homlokzatán:

A kápolna felülnézetből:

A kis torony, kereszttel a tetején:

A kápolna a három feszülettel és a körülötte lévő temetővel a kataszteri térképen (1884):

Napjainkban a kápolna mögött egy nagy kőtömb (talán a feszületek régi kőtalapzatának egyike), valamint a bozótosban egy csonka sírkő:

Szintén a kápolna mögött található egy térképészeti pont, valamint a Kossuth emlékmű is:

A Kossuth emlékmű

1849. április 5-én a kápolnadombról (Margit hegy, Kutya hegyek - kinek hogy tetszik) a kápolna mellől szemlélte és kísérte figyelemmel a Tápióbicskéről Isaszegre vonuló hadakat Görgey Artúr, Kossuth Lajos, Horváth Mihály csanádi püspök és Vukovics Sebő kormánybiztos.

Az emlékmű:

A Margit hegy - ahonnan a kápolna mellől 1849-ben Kossuthék a hadsereg vonulását nézték:

A Kossuth emlékmű a képen a kápolnától jobbra, a kápolna árnyékában:

A Bereg-kút

A Bereg kút a kápolnadomb tövében található, az oda vezető utat fatábla jelöli:

"...A füszögi völgyben levő berekkút terméskővel van kirakva, holott e vidéken kő nincsen. A hagyomány szerint, itt hajdan kolostor volt s a kút annak a maradványa..." (1)

"...Eredetileg a temetődombon álló egykori Ferences-rendi kolostor kútja lehetett, amely feltehetően a XV. század elején épült. A kolostor sematikus rajza megjelent Lázár deák 1528-ban kiadott térképén.

A rendház a XVI. században már nem létezett, de négyzetes keresztmetszetű kövekkel bélelt forráskútja megmaradt, és hét évszázadon át látta el ivóvízzel az itt élőket..." (6)

"...A kút a Szent Margit-kápolna lábánál, a Füszögi-völgyben található; régen a Szent Ferenc-rendi szerzetesek kolostorának kútja volt. Valószínűsíthető, hogy a kolostort a törökök lefoglalták, ezt látszik igazolni, hogy a kút első tisztításakor török szablyák, kovás puskák kerültek elő." (4)

A kút és környéke napjainkban:

A Bereg-kúthoz az alábbi legenda köthető:

"...A hagyomány és helytörténet szerint Kossuth Lajos 1849. április 6-án, nagypénteken Görgey Artúr és Horváth Mihály társaságában innen figyelte az Isaszeg felé felvonuló seregeket. Kossuth Lajos itt találkozott először a kókaiakkal: innen származik a sok történet, legenda, amiket ma is számon tartanak a falubeliek.

Nevezetes ivóvízszerző hely például a temető „alján” lévő Bereg-kút: Kossuthék ennek a vizéből ittak azon a nagypénteken. A jó, hideg forrás vize annyira ízlett Kossuthnak, hogy az isaszegi csata felé tartva még egy kulacs vízért futárt küldött Kókára. Itt lett híressé az a korsó, amit ma is féltve őriznek, az általános iskola folyosói vitrinjében..."  (3)

A korsó, amiből Kossuth ivott:

- kép forrása: Pest Megyei Hírlap, 1993. márciusi számából - Múltjukra építik a jövőt (Tóth Ferenc cikkéből) - 

A kutat - amely talán egy kolostor kútja is volt valamikor - jelenleg vasrács fedi:

A Margit hegy, mint Kutyahegy

1961: "...Kutyahegy - így emlegetik a kókai asszonyok még manapság is a falu szélén elterpeszkedő hosszú dombhátat. Valamikor Margitról keresztelték el az öregek ezt a hegyecskét  - igaz, akkoriban még nem termett se kadarkát, se tüzes rizlinget.

Tulajdonképpen a szőlőnek köszönheti újabb kori elnevezését. Reggel ugyanis - mint Bujtár István bácsi bizonygatja - úgy búcsúznak a kókaiak itthonról: megyek a Margit-hegyre. Este meg - amikor jókedvűen, nótázgatva, gyakran bizony dülöngélve hazaállítanak, mondják ám az asszonyok (néha egyéb jelzők kíséretében is), hogy hej, az a Kutyahegy!..."  (5)

A Kutyahegy - vagyis a Margit hegy - egykori Árpád és középkori település, Ferences rendi kolostor, szőlőhegy, temető és kápolnadomb, valamint Kossuthék alkalmi seregszemlélő helye:

A Kutya hegyek akár még névtorzulás is lehet, amely természetesen csak egy halvány feltételezés... Gondolom ezt onnan, hogy a hegy aljában található ugye a régi híres kút, a Beregkút (Berekkút), amiből esetleg a Kutja (Kútja) hegyek elnevezés is eredhet, talán ez alakulhatott át Kutya hegyekké.

A harmadik katonai felmérés eltérő méretarányú térképei (1869-1887) a hegyet (dombot) kétféleképpen is jelölik:

Kutja hegyek, illetve Kutya hegyek:

(A kápolnát és a kutat, illetve ezen kívül még néhány dolgot 2022. márciusában néztünk meg egy Kóka környéki családi kirándulás során, a képek is akkor készültek.)

- Videó a bejegyzés végén - (fülessel érdemes hallgatni)

2023.03.05.

B.

További képek, térképek:

Az 1941-es katonai térkép a kápolna mellett F betűvel forrást jelöl a domb tövében:

A Szent Margit kápolna a magasból:

A kápolna egy másik szemszögből:

A kápolna homlokzata és ablakai:

A Kutyahegy/Margit hegy és Kóka község:

A kápolna és körülötte lévő kisebb temető ábrázolása a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869):

Lazarus térkép 1528-ból a környékről:

Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931):

Források:

(1) Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára 1931

(2) Bóka Gergely: Kóka története a középkorban (895–1526)

(3) Pest Megyei Hírlap, 1992. márciusi száma - részlet a Kókai ünnepek, hagyományok, legendák című újságcikkből, szerző: (tóth)

(4) wikipédia

(5) részlet a Pest Megyei Hirlap, 1961. december - A kókai szőlőhegyen - S.P. cikkéből

(6) Látnivalók Kóka - https://koka.asp.lgov.hu/latnivalok 

régi térképek: mapire