A címben szereplő kertek alatt helyett akár azt is írhattam volna, hogy templomrom a hátsó kertben.

Továbbra is a kedvenceim közé tartoznak azok a helyek, amik kevésbé ismertek, amikből szinte semmi nem maradt és amelyek már szinte teljesen feledésbe merültek.

Még évekkel ezelőtt egy könyvben szereplő, régi visszaemlékezésben olvastam ennek az Árpád-kori templomromnak az említéséről, mely szerint Bíró György szőlőjében romokat találtak.. Később megpróbáltam megkeresni az említett templomromot (vagyis annak helyét) és úgy gondolom, sikerült is megtalálnom.

Helyszín: Cegléd, Öregszőlők (manapság hobbi és lakókertes övezet, néhol családi házakkal)

Tárgy: Árpád-kori templom maradványai egy régi szőlőstelken - nevezzük Névtelen Templomromnak - amit régi térképek nem jelölnek (továbbá egy vasúti őrház is szóba kerül)

A templom megmaradt romjait a ceglédi Öregszőlőkben, az élményfürdő melletti földes kis utca mentén lévő zártkertek rejtik magukban. (A hely eléggé fényképezhetetlen, de azért próbáltam néhány illusztrációt és képet ide beválogatni.)

Öregszőlők, 1920 körül: "Ványi Benő szőlő alá forgatáskor egy magányos lovas sírt ásott ki. A lovasnak nem volt feje." (1)

A ceglédi Öregszőlők az első katonai felmérés térképén (1782-1785) - a templomrom hozzávetőleges helyét bejelöltem:

Az Öregszőlők leírása Hídvégi könyvében (forrás (1) - ezt a könyvet még évekkel ezelőtt Budapesten, kéz alól vásároltam - a releváns részt kifényképeztem - a szövegben lévő templom és Templomper másik templomra vonatkozik):

Utcakép - az élményfürdő melletti földes dűlőút, ami a romok és a középkori temető mellett halad el (a képen balra az élményfürdő kerítése, a középkori templomrom és temető az út kanyarulatánál lévő jobb oldalon):

A sarki utcatábla - az utca neve Szent Márton, pedig a templom elnevezésére vonatkozóan tudtommal adat nem áll rendelkezésre:

A templomromra 1934-ben szőlő alá fordításkor bukkant a telek tulajdonosa, a megtalált romok köveiből házat építettek - adatfelvétel 1958-ból:

"1846-ban a vasút kettévágta Kámánt. A bevágás DK-i oldalán fekszik az Irtvány. Az újabb térképeken viszont a vasút másik oldalán jelölik.

Az Irtványban, a Boldizsár-dűlőben Biró György szőlőjében Árpád-kori templomot és temetőt találtak.

„1934 tavaszán az öreg tőkéket az uram kihajigálta, újra fordította a homokföldet. Akkor akadtak rá egy régi templom 60-70 centiméteres fundamentumára. Sok darázskövet és lapos, széles téglát találtak, és mert építeni volt szándékunkban, az év nyarán kitermeltük a köveket, téglákat, ezekből építettük ezt a házat. Ma is benne lakunk.

A fundamentumhoz közel sírok voltak a fejrészen kitéglázva. A templom alapját nem bontották ki teljesen, az ma is benne van a földben.

A szomszéd Egry Ferenc igazgatótanító látta a kitermelést, amikor hazament a városra, kihozta a múzeumigazgatót. Attól tessék érdeklődni, az többet tud erről a temetőről.” (özv. Biró Györgyné, 76 éves, Boldizsár dűlő.)

„Bíró bácsi mondta, hogy a fundamentumon jobbra-balra rekeszek voltak. Az „ásatást” látta Pavetits Manó polgári iskolai igazgató, múzeumigazgató. Molnár Géza tanár és Éber Vilmos tanár. Semmi különöset nem mondtak róla.” (Egry Ferenc iskolaigazgató. Adatfelvétel 1958. dec. 28.)  (1)

A szóban forgó hely az Irtványi erdő közelében a harmadik katonai felmérés térképe (1869-1887) alapján:

Az Árpád-kori templomról oklevél vagy adat nem maradt hátra, így a múltját homály fedi.

A Ceglédi Napló 1934 évi áprilisi száma is írt róla, hogy az Öreghegyen (Öregszőlők) emberi csontokat találtak:

"Érdekesek azután azok az emberi csontmaradványok is, amelyeket az Öreghegyen Bíró vasúti őr szőlőjében találtak. Megállapítást nyert, hogy ezek kivétel nélkül Árpád-koriak. Sajnos azonban itt sem folytathatják a kutatásokat, mert hiányzik a megfelelő anyagi támogatás." (2)

De hol lehetett a szóban forgó templomrom..?

Szintén évekkel ezelőtt vásároltam egy múzeumi kiadványt is, ami tulajdonképpen a templomrom helyéhez a kulcsot is tartalmazta, ugyanis az abban található térképen a szóban forgó templomrom helye is fel volt tüntetve (néhány egyéb dolgot a térképen kitakartam):

- kép forrása: A ceglédi öregszőlők régészeti emlékei -

És ha az előző térképet és a műholdképet egymás mellé tesszük, akkor ki lehet következtetni, hol volt a templomrom (többek között az X az egyik viszonyítási pont - a méretarány eltérő):

Az Árpád-kori templom az elképzelés szerinti régi formájában:

- kép forrása: Tari Edit: Árpád-kori templom feltárása a ceglédi Öregszőlőben -

Még egy kis elemzés, hol lehetett a templom - jelenlegi műholdkép és az 1987-es térkép alapján - az X viszonyítási pontnak:

Megpróbáltam a templom megrajzolt képét oda helyezni, ahol valamikor állhatott:

A helyszín távlati képen:

Szerintem a templom alapjainak megmaradt romjai a Szent Márton utca egyik lakóépületének kerítéssel bekerített udvarán lévő - most is kivehető - enyhe kis domb alatt lehetnek, vagy vannak, de erről ugye nyilvános fényképet közreadni nem lehetséges és az esetleges tévedést is bele kell kalkulálni. De szerintem ott volt.

Hogy melyik lehetett az a ház, ami a templom romjaiból épült, arra is csak következtetni lehet, ha egyáltalán 1974 után állt még az épület... Légifotók és műholdképek a területről - a templomrom feltételezett és hozzávetőleges helyét a két régi légifotón megjelöltem (annyit tudni, hogy 1958-ban a ház még biztosan állt és abban laktak):

A 2016 évi műholdképen érdekes kirajzolódás a frekventált területen:

Az 1987-évi részleges régészeti feltárást megelőzően aprólékos adatgyűjtést követően tudtak a templomrom helyére rálelni:

A rendelkezésre álló adatok elsősorban  Hídvégi irtvánnyal kapcsolatos leírása, továbbá az 1934 évi ceglédi újságcikk a szőlőben talált romokról és csontokról, illetve Bíró György neve és szőlője voltak.

Tari Edit régésznő 1987-ben Reznák Erzsébet (Cegléd, akkori múzeumigazgató) segítségével találta meg a fentiekben említett Bíró György vasútőr fiát, az akkor 80 éves Bíró Jánost, aki vezette el őket a szülei szőlőjéhez  és mutatta meg azt a kis dombot, ahol a templom alapozását 1934-ben megtalálták. (Ez az egyetlen élő szemtanú, miután megmutatta a helyszínt, ezt követően rövid időn belül elhunyt.)

A helyszínen továbbá az volt észlelhető, hogy a domb északi oldalából - illegálisan - tetemes mennyiségű homokot bányásztak ki és hordtak el onnan. A domb nyugati része is megsérült, ott egy dűlőutat alakítottak ki a 60-as években, amivel kb. 1 méter mélyen átvágták a dombot, a dűlőúttól nyugatra lévő részt pedig elgyalulták. (4)

A helyszínen még most is tapasztalható egy enyhe domb emelkedése az ottani dűlőutak kereszteződésében:

A Bíróék tevékenysége által az 1930-as években a templom körüli temető nagy része elpusztult, de feltételezhető, hogy mélyebben a kis domb még további Árpád-kori temetkezéseket rejthet magában. (4)

Blog: Tehát a fentiekből kiindulva, akik most ott laknak, illetve oda építkeztek, azok jelenleg egy középkori  temetőn laknak. Elnézést, ha esetleg nem tudták. (építkezéskor csontok vajon kerültek e elő..?)

A feltárási leírások megemlítik, hogy templomrom 1987-es ásatásakor a Ceglédi Lenin MGTSZ támogatta és finanszírozta a leletmentő munkálatokat, valamint a közeli homokbányából a régészek gépi segítséget is kaptak.

A feltárás során egy újkori gyűjtőgödörben kb. egy tucat emberi koponyát és vázat találtak kupacba összehajigálva, ami visszavezethető az 1934 évi földmunkákra, amikor a romokat szőlő alá fordításkor megtalálták (Bíróék). 

Légifotó a helyszínről 1992-ből (a templomrom helyét talán a csillagtól inkább kissé jobbra tenném, de valahol szerintem itt lehetetett):

Talán még erre a területre is kiterjedhet a középkori temető (és kk település - kép bal oldala) - az úttól a képen jobbra kimélyített homokbánya van - itt a dombtetőn bőven elférne szerintem egy kialakított kis emlékhely, rönkpadokkal és egy tájékoztató fatáblával:

A szóban forgó terület 1881. évi kataszteri térképen - a releváns és felmerült területet bekarikáztam, itt lehetett a középkori templomrom (halvány csillag) és a temető (valamint a mai élményfürdő területén a térképen találtam egy Bíró József nevet is feltüntetve - aki talán a romokat megtaláló Bíróék felmenője lehetett - a templomromot csak később, 1934-ben találták meg és építettek a köveiből házat):

A templomrom maradványait 1987-ben Tari Edit régésznő kutatta fel és végzett ott részleges feltárást. 

1987 - rövidke tudósítás a templomrom feltárásáról - a képen balra:

Pest Megye középkori templomainak adatai közül az öregszőlői templomrom vonatkozásában:

"CEGLÉD - ÖREGSZŐLŐ
d. 12. század
Méret: A szentély és a hajó együttes külső hossza: 13,7 m, a hajó szélessége 8,4т.
A hajóbelső 6,9 x 5,4 m-es.
Tájolás: ÉK-DNy 50°

írod.: Tari 1992. 24-26. és Tari 1995. 15-27.:

1987-ben került sor a templom alapozásának a feltárására. A félköríves szentélyzáródású és téglalap alakú hajóval épített templomnak az alapozását döngölt agyag és réti mészkő sorok váltakozó rétegeivel alakították ki. Mindössze 1 sírt tártunk fel a templom közelében a temetőből, az épület közvetlen közelében több sírt nem találtunk. A század elején került innen elő a 12. századi aranyozott bronz körmeneti és oltárkereszt, melyet a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek. Előkerülési helyét, illetve a lelőhelyet az utóbbi évek kutatásával sikerült csak azonosítani." (3)

A templomrom mellet feltárt sírhely:

- Kép forrása: Tari Edit:  A ceglédi Öregszőlők régészeti emlékei - 

Az Árpád-kori templom (valamint kk temető és település) hozzávetőleg valahol ezen a helyen lehetett - a mostani élményfürdő és csúszdáinak szomszédságában:

A templom és a hozzá tartozó település feltehetően a tatárjárás során pusztult el.

 "...Összegezésképpen megállapítható az öregszőlőben feltárt kisméretű falusi templomról, hogy nem tér el a szokásos Árpádkori alaprajz-típusoktól. Éppen általános jellegénél fogva ez az alaprajz finomabb korhatározást nem tesz lehetővé.
A XIII. századból származó néhány lelet /kerámia töredékek/ csak arra utalnak, hogy ekkor még létezett a falu és temploma. A templom építésének, alapításának idejére írott források, oklevelek nincsenek.

Feltételezhető, hogy a templom és vele együtt a település a tatárjáráskor pusztult el, bár erre csak közvetett adataink vannak..." (4)

Az élményfürdő megépítésekor az volt az ígéret, hogy felfalazzák a felszín fölé a templom nyomvonalát, így téve lehetővé annak bemutatását:

Tari Edit/1995:

"A Ceglédi Városi Tanácstól ígéretet kaptam, hogy a közelben épülő öregszőlőkbeli termálvizes fürdő építésekor segítséget nyújtanak a teljes templomalapozás feltárásához, az alapfalak bemutatásához. Az eltelt évek alatt azonban elaludt ez a terv, s a romok félig feltárva továbbra is a földben pihennek."

Az alapfalak felfalazása és bemutatása azóta is elmaradt, a kertek alatti Árpád-kori templomrom feledésbe merült.

Pedig szerintem - tekintettel az időközben kiépült környékre és az elhelyezkedésére - akár komoly turisztikai lehetőségeket is hordozhatna magában.

(további képek és térképek a hely kapcsán bejegyzés végén)

A 224-es számú vasúti őrház

Cegléd 1937 évi külterületi térképe is feltünteti a 224-es számú őrházat - a térképen a templomrom hozzávetőleges helyét is megjelöltem (valamint talán a templomromnál lévő 774-es objektum lehetett Bíróék szőlője és háza):

Régi elbeszélések nyomán:

"...A 224-es vasúti őrház közelében, a József-család szőleje telepítésekor sírokat bolygattak meg.

Az egyik sírból Dávid nevű földmunkás elvitt magával egy cca. 11 cm magas, kézzelformált hullámvonalas síredényt. Dávid lakása a közeli Gőz Zsuzsi dűlőben van. Kimentem hozzá, az agyagedényt a kezembe adta, de megtartotta. Később mikor érdeklődtem, az edényt már kidobta (1960).

Ettől a helytől másfél kilométerre, keletre szőlő alá forgatáskor ugyancsak sírokat bontottak föl. A föld gazdájának visszaemlékezése szerint kézzelformált fületlen bögréket találtak a csontvázak mellett.

Az egyik munkás egy arany mellkeresztet talált, amelynek az árából egy hold földet vásárolt."(1)

Az említett mellkereszt régészeti adatgyűjtések szerint a ceglédi Öregszőlők nyugati részéről, feltehetően az ott található templomrom temetőjéből, annak bolygatása során kerülhetett elő. (a térképen keletre van az őrháztól a templomrom és temetője is, kb. 1,8 km távolságra)

Az Öregszőlőkből előkerült mellkereszt, amit még a tatárjárás előtt, a XII. században készíthettek (jelenleg a Nemzeti Múzeumban):

- Kép forrása: Tari Edit: A ceglédi Öregszőlők régészeti emlékei -

"A XII. században készült kereszt oltár- és körmeneti kereszt is volt egyszerre.

Az aranyozott bronz kereszt szára egy oroszlánfejből nő ki. Az oroszlán a Gonoszt szimbolizálja. A kereszt rügyező ágként való megformálása az Életfa szimbólumának fogható fel.

A kereszt szárainak végén a kis táblácskákon felirat található. 

A legfölső, mely hiányzik, valószínűleg IESUS nevét tartalmazta.

A megmaradt két táblán (felcserélve a betűk sorrendjét) olvasható a NAZAR-ENVS felirat"  (5)

Az egykori 224-es számú vasúti őrház romjai a sínek mentén, napjainkban:

A romoknál lévé mohás kőkocka, rajta MÁV felirattal:

1974-ben a vasúti őrház még állt:

A vaspálya mellett ezen a helyen már a második katonai felmérés térképe is jelöl őrházat - a 224-es számú  vasúti őrház jelölése régi térképeken (piros kocka, kőépület) és amikor éppen ott jártam (kék pötty):

Jók ezek a régi, többnyire elbontott vasúti őrházak, más esetekben is szolgáltak, szolgálnak majd támpontként.

És hogy hol volt a fej nélküli lovas sírja, amit Ványi Benő az 1900-as évek elején szőlő alá forgatáskor talált a szőlők között? Szerintem a mostani Gémeskút utcánál. Ványi Benő (sz.1882) leírások szerint Öregszőlőben, a Kisközép úton lakott.

2023.02.09.

B.

További képek és térképek:

A ceglédi Öregszőlők a második katonai felmérés térképén (1819-1869):

Az Öregszőlők az 1750 évi Rutkay térképen:

A templomrom és temetője mellett elhaladó dűlőút:

A dombtetőn a 70-es években még egy tanya állt a hozzá tartozó kertjével - most már csak bozót van a helyén:

Kataszteri térkép 1881 - érdekes térkép jelölés a szóban forgó területen - a kis piros kocka az biztosan egy épületet jelöl és az épület sarkán van valami, mellette a piros kör nem tudom mi lehet:

1941 - katonai térkép - a templom romjaiból Bíróék 1934-ben építettek házat - a templomrom hozzávetőleges helyét bekarikáztam, ezen a térképen valahol ott kell lennie a romok köveiből és tégláiból épített háznak is:

A leírások közül (1) - Irtvány:

A 224-es vasúti őrház:

Források:

(1) Hidvégi Lajos: Pusztabokrok.

(2) Tari Edit: Árpád-kori falusi templomok Cegléd környékén

(3) Tari Edit: Pest megye középkori templomai

(4) Tari Edit: Árpád-kori templom feltárása a ceglédi Öregszőlőben

(5) Tari Edit: A ceglédi Öregszőlők régészeti emlékei