Ecséri templomrom - Kővágóörs
2022. november 11. írta: l.balays

Ecséri templomrom - Kővágóörs

Balaton-felvidék, Kővágóörs (Révfülöp mellett)

A XII. századi ecsérpusztai templomrom a török korban elpusztult Ecsér falu temploma volt. 

A romokhoz vezető dűlőút és a távolban a templom konzervált maradványai:

20220907_103508.jpg

A romokat az első katonai felmérés térképe (1782-1785) ruderaként (Rud) ábrázolja:

1_kat_7.jpg

Békefi Reming, 1907-ben többek között a következőket írta a romokról:

"...Az ecséri templom ma a szőllők között részben romokban hever. Alaprajza kissé hosszúkás négyszög, melynek keleti oldalát félköríves apsis zárja be. A hajót három pár, félkörívvel összekötött pillér három hajóra osztja. A torony nyugaton a középen helyezkedik el ; nyugati oldalával a templom falából ki ; ezzel szemben keleti oldalát még két pillér tartja...." (1)

Szőlők manapság is vannak a régi egyház környékén (ottjártamkor éppen futók haladtak el a a mellette lévő dűlőúton):

dji_0624.JPG

Az ecséri egyház alaprajza Békefi Reming és Koppány Tibor által:

alaprajzokb.jpgA romok felülnézeti képen - bár nem ugyanaz a szög, de azért össze lehet az alaprajzokkal hasonlítani:

dji_0628_1.JPG

Békefi leírásából (1907) - a templom építőanyaga vörös homokkő, a pillérek vállkövei is ebből vannak:

20220907_105455.jpg

Koppány (1963):

"...Az íves apszisú, valószínűleg már eredetileg is háromhajós templom XII. századi és XIII. században építették a ma látható belső pillérsorokkal jelenlegi formájára. Elő csarnoka és sekrestyéje a XV. század elején készült..." (2)

"..A sekrestye és a hajó szögletében zárt ossarium volt." (2) /ossarium - csontkamra/

dji_0646.JPG

Talán az Amerikai Magyar értesítő 1990 évi száma foglalja össze legkönnyedebben a templomrom  történetét:

"Az ecséri román kori templom

A 71-es úton Balatonrendes felé tábla hívja fel a figyelmet arra, hogy a szőlők között műemlék templom látható.

A templom körül az egykori, 1329-ben már okmányokban említett falu házainak helyét kis földkúpok jelzik.

A török időkben pusztult el mind a falu, mind a templom.

1962- ben kezdődött meg a történeti emlékek feltárása és megvédése. A déli oldalán lévő előcsarnokban állították ki a szebb faragott köveket, az északkeleti oldalon sekrestye és az ahhoz csatlakozó csontkamra fala emelkedik.

A templom nyugati homlokzatán emelkedett a tornya, amely 1936-ban ledőlt. A homlokzati falon nyomokban még látható a kis templom védőszentjét, Szent Kristófot ábrázoló freskó.

A szentélyrész magasabb, mint a hármas hajó. Belsejében sírokat tártak fel.

A templomot fal övezte, amely mintegy egy méter magasságban máig is körülveszi a templomot.

Az ecséri templom szokatlan arányaival, érdekes belső elrendezésével - s nem utolsósorban hangulatával -, különleges helyet foglal el román kori falusi templomaink között.

A körülötte fekvő füves terület - az egykori falu helye - ma védett, feltárásra vár. A templom előtt a plébános háza látható, alapfalait már kiszabadították a föld alól, s ha az egykori jobbágyházak feltárása is befejeződött, ez lesz az első korhű Árpád-kori magyar falu a Balaton partján." (3)

Madártávlat:

dji_0637.JPG

A templomnál található vésett feliratos kő (talán római sírkő?):

20220907_105739.jpg

Az ecséri azon Balaton-felvidéki templomok egyike, amelynek kereszt alakú ablaknyílása volt,  de a rom tornya - amin az említett nyílás volt - 1935-36 körül leomlott.

1872-ben készült rajz a templomromról, ahol a tornyon látszik a kereszt alakú nyílás is:

ra_1872.jpg

- kép forrása: Kozák Károly: Keresztalakú nyílások Árpád-kori templomainkon -

1900-as évek elején - a templomrom még meglévő tornyával (Békefi Reming által):

bek_regi.jpg

- Kép forrása: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig -

1940 - ekkorra a torony már leomlott:

1940b.jpg

- kép forrása: Fortepan adatbázis - 

2022 - valami hasonló kép - a toronyból semmi nem maradt:

20220907_105232.jpg

A templom romjait Cholnoky Jenő földrajzprofesszor többször le is festette, illetve néhány évente fényképeket is készített róla (1900-1934ig) melyek alapján a templomrom állagának romlása és pusztulása nyomon követhető. A fényképei közül néhány a Magyar Nemzeti Múzeumban található.

Cholnoky Jenő festménye a romokról -  valamikor 1920 (1915?) körül:

cholnoky.jpg

- kép forrása: Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai Cholnoky Jenő munkásságában -

Mostanság, hasonló irányból:

20220907_105337.jpg

A templomrom építéséhez minden bizonnyal római köveket is felhasználhattak.

Kuzsinszky 1920-ban megjelent írásaiból:

"A Balaton partjához közel álló ecséri templomrom déli falában egy római feliratos kőlap volt beillesztve, mely mostan a Balatoni Múzeumé és Keszthelyen CsÁK-ék udvarában fekszik. Egy sírfelirat áll rajta..." (4)

Az említett törött, római feliratos kőlap:

kuzs_romai_felir_kolap.jpg

- kép forrása: Kuzsinszky Bálint: A Balaton környékének archeológiája -

Az ecséri templomrom nyugati falán lévő egykori freskómaradványt Cholnoky Jenő 1937-ben még lefényképezte, a kép múzeumban látható.

A freskó Rómer Flóris szerint talán Szent Kristófot, Cholnoky Jenő véleménye alapján a gyermekét tartó Szűz Máriát ábrázolhatta. (Hogy ennek a freskónak maradt e még valami látható nyoma, azt nem tudom, nem is kerestem, de nem is vettem észre ilyesmit.)

A templomromot az OMF 1962-ben feltáratta és 1963-ban részleges kiegészítésekkel helyreállította. Az ásatást Sz.Czeglédy Ilona végezte, a helyreállítás Koppány Tibor tervei alapján történt.

A templomrom közeli környékéről:

A templomrom közelében lévő egykori Rétsarokmajor további romokhoz szolgálhat támpontul.

Rómer Flóris régi jegyzeteiből (1800-as évek második fele):

"..Az ecséri határban, a Rétsarokmajor mellett, mintegy 50 lépésnyire bent a Balatonban, kisebb vízállásnál egy épület alapjai láthatók..."

Kuzsinszky (1900-as évek eleje):

"...Récsey Balatonvidéki régészeti kutatásaim 16. lapján azt állítja, hogy ezt az épületmaradványt, ha nem is ott, a hol Romer látta, megtalálta a Rétsarok pusztánál száz lépésnyire a Balatontól.

Csakugyan annak a fasoros útnak a végénél, mely a Rétsarokmajortól a Balatonig vezet, a 49. vasúti őrház mögött a régi partnak a behúzódó ártérből kiugró része dombos s rajta körülbelül 1/2 hold területen szanaszét kődarabok és cserepek fekszenek. A jelek megvannak tehát, melyekből római falmaradványokra következtethetünk.

Az ecséri templomrom római feliratos táblája származhatott azonban Révfülöpről is." (4)

Az előzőekben említett Rétsarok major a 3. katonai felmérés térképén (1869-1887):

3_kat_4.jpg

Rómer az 1800-as évek második felében a Rétsarokmajornál 50 lépésnyire a Balatonban kisebb vízállásnál épületmaradványokról tett említést. ***talán lesz itt majd egyszer egy kis vízirégészeti akció, ha még nem volt ***  

Később az 1900-as évek elején a Rétsarokmajortól a Balatonig vezető fasoros út végénél, a 49-es vasúti őrháznál a part árterénél kődarabokról és cserepekről tettek említést. A vízállás változhatott az idők folyamán, illetve ugye dombos területről szólt az említés. A vasúti őrházat térképeken meg lehet találni, ahhoz megint lehet viszonyítani.

A képek között utólag találtam talán egy halványan használhatót erre vonatkozóan, kb. valahova ide gondolnám a régmúltban említett romos területet:

dji_0630b.JPG

A vasúti őrház épülete az alábbi kép alapján lehet, hogy még most is megvan, talán ezen a helyen - a vasútvonal kanyarulata mellett - az őrház mentén kellene belenézni a Balatonba:

g_1.jpg

A Rétsarokmajor még az 1941-es katonai felmérés térképén is fel van tüntetve, a közeli terület neve manapság is Rétsarkidűlő.

2022.11.11.

B.

További képek, térképek, egyéb:

20220907_105143.jpg

A templomrom katonai légifotón (1975):

1975_2.jpg

Második katonai felmérés térképe (1819-1869):

2_katb.jpg

Kataszteri térkép (1858) - Ruine:

1858_1.jpg

A templomromnál régebben már jártam, az akkori drón képek és videók sajnos elvesztek. Csak néhány fényképem maradt 2020-ból:

118232048_732510367313534_5944746142475964384_n.jpg

118301159_732510730646831_8345436089823147527_n.jpg

118400623_732510577313513_7557588317825064011_n.jpg

118454858_732510840646820_6383283182905278089_n.jpg

 
Források:

(1) A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig

(2) Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

(3)  Amerikai Magyar Értesítő, 1990

(4) Kuzsinszky Bálint: A Balaton környékének archeológiája

Kozák Károly: Keresztalakú nyílások Árpád-kori templomainkon

Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai Cholnoky Jenő munkásságában

Térképek: hungaricana

Katonai légifotó: mapire

Fortepan

Új őszi-téli kollekció a Spartoo-tól

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr9517966690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.11.16. 19:27:56

Sose értettem azt a fajta régészeti hozzáállást, amely nem a vízelvezetéssel kezdi az állagmegóvást.
süti beállítások módosítása