Bronzkori földvár a löszfal tetején - a gombai Várhegy és legendája
2022. július 18. írta: l.balays

Bronzkori földvár a löszfal tetején - a gombai Várhegy és legendája

A gombai földvár talán egy kevésbé ismert és emlegetett bronzkori földvár, amely a Pest megyei Monor melletti Gomba község szélén található.

A Gomba község melletti keskeny és hosszú hegyhát, amelynek a tetején lévő bozótos rejti és óvja a több ezer éves bronzkori földvár és telep maradványait (olyan, akár egy bálna - kép: 2021.07.):

dji_0528.JPG

A hegyhát melletti utca sem véletlenül kapta a Vár utca elnevezést:

20210112_153114.jpg

A  Várhegy ábrázolása a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869):

2_kat_felm_17.jpg

Mivel érdekelt a hely, ezért 2021-ben felmásztam a földvárhoz. Ez nem volt egyszerű, mivel a földvárra út nem vezet és olyan sűrű a növényzet, hogy teljesen összevagdalt. A feljutás legalább fél órába telt, lefelé szintén, valamint közben eleredt az eső is.

A gombai földvár tetejének nagy részén sűrű és szinte áthatolhatatlan a bozótos, többnyire négykézláb lehet közlekedni, vagy még úgy sem:

20210703_172439.jpg

Mivel a bozót miatt nem nagyon lehetett helyet változtatni, ezért a földvár területét bejárni sem tudtam, így csak a község felé eső peremét és környékét tudtam megnézni.

A földvár területén 1858-ban Kubinyi Ferenc végzett ásatásokat, akinek tudtommal még most is az akkori ásatására hivatkozva szokták jellemezni az itt található erődített települést, ahol a Vatyai és a Hatvani kultúra leletei kerültek elő Kubinyi kutakodásakor. 

A szakirodalom többek között így ír a gombai Várhegyről - ami őskorinak is említi a földvárat - amely belenyúlt a kőkorból a bronzkorba is:

"A falu Ny-DNy-i széle felett emelkedő Várhegyről az első és máig egyetlen részletes ismertetés 1861-ben jelent meg Kubinyi F. 1858. évi ásatása alapján." (1)

Szintén megemlítik, hogy "...a  földvár felszínén igen sok a bolygatás. E gödrökben és környékükön igen sok a bronzkori edénytöredék."

Gödrökkel és edénytöredékekkel valóban lehet találkozni, feltételezhetően ez a gödör is vagy a régi ásatás egyik nyoma, vagy valamikori bolygatásból származhat:

20210703_173439.jpg

Egy hasonló másik gödör:

20210703_174015.jpg

A földvárnál található cserepek közül:

20210703_172605.jpg

20210703_173945.jpg

Az első földvár-térkép 1858-ban jelent meg a magyar régészeti irodalomban, mégpedig a gombai Várhegyről, Kubinyi Ferenc által.

Arra is van feltételezés, hogy már 1840-től végezhettek itt ásatásokat. (2) (blog: mint pl. a gombai Fáy János földbirtokos részéről 1853-ban, még Kubinyi 1858-as ásatása előtt)

"1858-ban Kubinyi Ferenc, a csak tudománynak éló földbirtokos, a gombai várhegyen végzett ásatást, amelynek során tüzpadokat, edényeket, állatcsontokat talált. Szabatosan leirja az őskori földvár fekvését, a sáncok helyzetét. A magyar régészeti irodalomban először jelenik meg őskori földvár jól sikerült látképe." (2)

A gombai Várhegy nyúlványa, a csúcsának végén egy kis bozót nélküli teraszos rész található (2021.07.):

dji_0546.JPG

Kilátás az előzőekben említett teraszos rész széléről:

20210703_174321.jpg

Az 1858-as ásatás során a sok talált állatcsont alapján (szarvasagancs töredékek, marha, ló és disznócsontok) Kubinyi ezen a helyen szarvasok és lovak feláldozását is feltételezete. (2)

A Kubinyi által talált edények közül csupán egy volt díszítve - körülfutó, két vízszintes vonal alatt "függélyes" barázdákkal.

A földvárnál én is találtam egy barázdás cserépdarabot (ez az egy, amit emlékbe elhoztam, annyira jól nézett ki - ha érdekel esetleg bármilyen múzeumot, nálam megtalálható):

20210704_211011.jpg

Még egy-két lényeges adat: Fáy János gombai földbirtokos is adományozott kiásott tárgyat, vagy tárgyakat Kubinyinak, amiket még Kubinyi 1858-as ásatása előtt, 1853-ban ástak ki.

"A Kubinyi F. által a N. Múzeumnak ajándékozott tárgyak csupa agyag-, kő- és csontneműek; volt köztük 14 bögre s egy nagyobb füles edény felső része, melyet még 1853-ban ásatott ki Fáy János földbirtokos és az ő ajándékakép adta át Kubinyi, volt továbbá két táltöredék, agyagkanál, tölcséralakú agyagtöredék, fedőrészlet, aztán agyagkorongok, két agyag-gúla, tapasztöredékek és cserépdarabok; ezenkívül két sajátságos gömbforma agyagtömb, tetején egy, oldalt két lyukkal..." ...véső, őrlőkő...stb. (3)

1873-ban továbbá Fáy Elek is ajéndékozott a gombai telepről Kubinyinak régiségeket, két bronztűt, kőbaltát, kővésőt, köszörűkövet, parittyakövet, kőamulettet, szarvasagancsból készült kalapácsot, gyöngyöket és orsófejeket, hét db. edényt...stb. (3)

A leírás szerint a két bronztűn kívül más bronztárgy előkerülése nem ismert Gombáról.

(Ellenben nekem viszont egy megkeresést követő beszélgetés során - még tavaly - volt alkalmam megnézni egy helytörténeti magángyűjtő által mutatott bronz lándzsahegyet, amit a földvár közelében talált évekkel ezelőtt, mégpedig egy vadászles tövében, amely vadászles még most is ott van, ahol akkor volt. Elmondása szerint valószínűleg akkor került a lándzsahegy a felszínre, amikor a vadászlest telepítették.

A talált lándzsahegyről most utólag próbáltam volna képet beszerezni, de már nem sikerült, akkor meg még nem gondoltam fontosnak.)

A gombai földvár távlati képen (2021.07.):

dji_0536.JPG

A gombai Várhegyhez egy legenda is kötődik:

A Várhegy oldalában a szájhagyomány alagutat említ, amely innen indult és az úri templomhoz vezethetett.

A gombai Várhegy oldalában az 50-es években valóban volt egy bejárat, amelyet "léleklyuknak" neveztek, amit az alagút bejáratának feltételeztek.

Az alagút létezését megerősítette nekem a Vár utcában lakó néni is, akivel az egyik kerítésnél elegyedtem beszédbe egy kicsit, amikor a földvárnál jártam:

Mesélte, hogy a "hegy" oldalában régen volt egy alagút, vagy nyílás, ami később beomlott. A bejáratot később vasráccsal lezárták. Hogy hol volt a bejárata arra pontosan már nem emlékezett, de azóta egészen benőtte a növényzet és talán azóta már teljesen be is omlott.

A Pest Megyei Hírlap 1968-as egyik kiadványa többek között így írt az alagútról:

"....IDŐS EMBEREK MESÉLIK, hogy gyermekkorukban, sőt még az ötvenes évek gén is, a vár bejáratán, az úgynevezett léleklukon mintegy tizenöt méterre be lehetett hatolni a domb belsejébe.

Az agyagrétegződés, a folyosó belső kiképzése, az ott talált apróbb használati tárgyak, ivóedények, égetett cserépedények, hamisítatlanul földvár jellegre utaltak. A beomlásokból arra következtetnek, hogy a földvár alagút- rendszerű lehetett, s ezekben a még feltáratlan labirintusokban mély vermek, hegyes harcieszközökkel teletűzdelt kutak voltak (vagy vannak), amelyek a betévedt ellenség vesztét okozhatták.

A legenda szerint ugyanis ezek a vermek, egymástól meghatározott számú lépésre voltak. Aki ismerte a „lépés-jelszót”, az még a sötétben is eligazodhatott, szerencsésen.

Feltárt folyosórészek, írott feljegyzések nincsenek, amelyek hitelesen alátámasztanák e legendát. A dombot körbevevő sánc (lövészárok) néhány elképzelés szerint korábbi ásatások nyoma lehet....." 

Ki tudja, mi igaz a legendából, egy kis adatgyűjtéssel még megállapítható lenne, hol is lehetett régen az alagútként emlegetett bejárat, amiről 1967-68 körül többen úgy gondolták, hogy talán csak egy régi borospínce bejárata lehetett. (A lövészárok említést pedig érdekesnek gondolom.)

A gombai Várhegy a közelében lévő turisztikai útvonal táblájának egyik tájékoztató eleme alapján az ország egyik legjelentősebb löszfala, tetején a földvárral:

20210112_142434.jpg

Érdekes drónkép 2021 januárjából, a hegyhát elcsúcsosodó részéről, arról a területről, ahová később sikerült feljutnom:

dji_0964_1.JPG

A gombai Várhegy jelölése a közeli tájékoztató tábla ábráján:

20210112_152333.jpg

Bártfai Szabó László (1938) - Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig:

"Az 1864-iki jelentés kiemeli, hogy a Monortól Gombáig húzódó Cserháton a bicskei, zsigri, gombai, mendei és locsodi földvárak helyén hamvedreket ástak ki..." 

Drón kép a gombai földvár területéről (2021.07.)

dji_0538_2.JPG

A gombai Várhegy ábrázolása a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1881):

kat_5.jpg

A keskeny földnyelv, amelyen a földvár található (2021.07.) - a földvár hossza kb. 300 m. - szélessége kb. 50-80 m.:

dji_0548.JPG

Kubinyi Ferenc, aki 1858-ban ásatást végzett a gombai földvárnál, ezzel máig használható adatokat tárt fel a bronzkor kutatása számára. Az 1860-as években a környéken a Tápió mentén is végzett további régészeti kutatásokat.

Kubinyi az ország más területein is régészkedett. Előző gyűjteményének egy részét losonci házában őrizte, ami 1849. augusztus 9-én, amikor a várost az orosz cári csapatok felgyújtották, elhamvadt. 

Mint a reformpárt Nógrád megyei vezéralakját, az osztrákok a szabadságharc bukása után - amely alatt Kossuth Lajos híve volt - 9 évi várfogságra ítélték, de később 1852-ben amnesztiával szabadult. (blog: 1858-ban ásatott a gombai földvárnál) Első tevékenységei közé tartozott, hogy házának omladékai közül összeszedte gyűjteményének maradványait, majd a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta azokat. (4)

A Pest Megyei Hírlap, 1968. júliusi számából kiollózott újságcikk a gombai Várhegyről - szerzője Baky László:

1868_julius.jpg

Érdemes lenne a régi alagút, vagy nyiladék egykori helyét megállapítani és megnézni, mi lehet most ott. Terveztem, de valahogy mindig elmaradt. Egy régebbi légifotó alapján - az 1970-es évekből - talán lehet rá következtetni, hol is lehetett.

A Várheggyel szemben lévő másik löszfal

Innen is néhány kép..

A földnyelvvel szemben is van egy löszfal, ahová előzőleg 2021. januárjában szintén felmásztunk. (akkor nem voltam egyedül, fiammal kirándultunk el ide)

A Várheggyel szemben lévő löszfal, aljában a tájékoztató táblával:

20210112_153141.jpg

A tájékoztató tábla, rajta tudnivalókkal és környékbeli fontosabb állomáshelyekkel:

20210112_142603.jpg

Kissé rideg yalogösvény a földvár és a löszfalak mentén, télen:

20210112_142630.jpg

A löszfal domboldala:

20210112_142753.jpg

A tetőpont, gödörrel - a mélyedés adatközlés szerint régi homokelhordástól származik (mivel ez a dombtető egy szintben van a közeli utcával):

20210112_144536.jpg

Kilátás a löszfal tetejéről:

20210112_150731.jpg

Ha jól tudom, nemsokára 2022. július vége felé valamikor csoportos túrát terveznek a környéken. Talán érdemes lenne a túra során utánanézni a régi alagút nyilásának is, amennyiben belefér.

2022.07.18.

B.

Források:

(1) Miklós Zsuzsa: A gödöllői dombvidék várai

(2) Nováki Gyula: A magyarországi földvárkutatás története (1963)

(3) Budapest Régiségei 8. (1904) - Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban

(4) Patay Pál: Másfélszáz év régészeti kutatásai Nógrád megyében

Térképek: hungaricana

 

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr6317884873

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Drag 2022.07.19. 10:00:54

Gondolkozom rajta, ha az idő, és a tőke is engedi, akkor ősszel az általad leírt helyszínek egy részét meglátogatnám...
Olyan jók az írások, hogy kedvet kaphat az ember területbejárásra.

Lobo Marunga 2022.07.23. 12:18:43

Érdemes egy pillantást vetni Gombától keletre erre a helyre és a környékére. Érdekes dolgok rajzolódnak ki. 47.370867, 19.569017
süti beállítások módosítása