Szép képekkel találkoztam ezzel a templommal, illetve temetőkápolnával kapcsolatban, ezért amikor a környéken jártunk, felkerestük és megnéztük.
A fényképeimen és az alap dolgokon kívül összegyűjtöttem a kápolnáról néhány adatot és érdekességet...
A helyszín Budajenő legrégebben ma is álló épülete - ami a régi település középkori templomának romjaira épült a régi időkben - mostanság temetőkápolna. (Az épületet 2007-ben felújították)
A temetőkápolna:
Budajenő: "Káldy-Nagy 1985.330. 264. sz. birtok. A 16. században puszta." (1)
Magyarország első katonai felmérésének térképének részlete (1782-1785), a település neve akkoriban még Jenő volt - a templomot és a mellette már akkor is meglévő és ábrázolt "stációkat" bekarikáztam:
"Feltevések szerint az Öregtemplom, egy korábbi XII. századi félköríves templom romjaira épült, gótikus stílusban a XIV. században. Okiratokban először 1378-ban szerepel, Szent Mihály templomként." (2)
A temetőkápolna az oldalirányból hozzá vezető füves út felől:
"A kápolna az egykori település középponti részén állhatott, a közelében lehetett valaha a kegyúr kúriája." (2)
Leírás a kápolnához, egy 1984-es kiadványból:
"....a ma elhagyottan, de festői környezetben álló kápolna mérete, tömegének arányai egyaránt arra utaltak, hogy az az Árpád-kori Jenő falu plébániatemploma volt.
Ezt a feltevést megerősítette a közvetlen környezetében végzett terepbejárás, a templomhoz felvezető utak nyomvonala és a környéken talált középkori edénytöredékek. Írásos adatok is utaltak a középkori, a tatárjárás idején elpusztult, de újratelepült falu egykori létére." (3)
A temetőkápolna és környéke a mostani időkben - itt, a kápolna körül lehetett az egykori település:
A Magyar Királyság második katonai felmérésének térkép részlete (1819-1869), a kápolnát bekarikáztam:
A kápolna távolabbról, régebben, még a helyreállítása előtt:
- a kép forrása: Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén -
A kápolna a temető felől hozzá vezető út irányából (2021):
"Genthon 1951. 333.: „keletelt, csúcsíves stílű. Oromzatos és támpilléres homlokzattal. Rövid hajó és a nyolcszög három oldalával záruló támpilléres szentély. Sekrestyeajtó felett román kori faragvány, 2 donátor, az egyik templommodellt tart. XIII. század. " (1)
A temetőkápolna 1973-ban:
- kép forrása: Kozák Károly: Az Országos Műemléki Felügyelőség régészeti kutatásai 1973-1974-ben -
Kép a kápolnáról, mostanában:
A kápolna és a mellette található temetők feltüntetése a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1885):
"Kozák 1984. / Kozák Károly végzett 1973-ban régészeti feltárást a temetőkápolnában és környékén. A lelőhelyet azonosnak tartja az Árpád kori Jenő falu nyomaival. A tatárjárás után (13. század második fele? vagy 14. század?) épült mai sokszögzáródású szentély alatt egy félköríves záródású alapozást talált, amely szerinte egy korábbi félköríves szentélyzáródású templomhoz tartozhatott.
A szentélyben kibontottak két középkori ablakot és előbukkantak az egykori boltozat vállköveinek a maradványai is, valamint oltáralapozáshoz tartozó kövek." (1)
"A szentély keleti nézete az előkerült román kori ablakokkal" (3):
- a kép forrása: Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén -
A kápolna keletről helyreállítás után:
- a kép forrása: Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén -
A kápolna keleti részéről sajnos nem csináltam képet, helyette egy másik kép a kápolnáról, madártávlatból:
A kápolna nyugatról helyreállítás után:
- a kép forrása: Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén -
A bejárat mostanság:
A bejárat oldalsó szögből:
A kápolna egyik oldalfala:
"Pest megye I. 1958. 265., 267-268.: Oldalfalain egyszerű téglányalakú ablaknyílással. Anyaga faragott kő és tégla. A szentély északi oldalán 14. századi sekrestye." (1)
A kápolna egyes ablakai:
A feltárás során készült képekből:
1. kép (bal): a szentély falából előkerült román kori ablakok
2. kép (jobb): a "hajó" délnyugati szöglete égésnyomokkal
- a képek forrása: Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén -
A kápolna és a környék katonai légifotón (1968) - a kápolnát nyíllal jelöltem.
Az előző légifelvételen a kápolna (1968) közelebbről:
Hasonló kép, jelen időben:
"A kápolna falába másodlagosan beépített több román kori kőfaragvány is előkerült" (1)
A kápolna külső falán lévő kőfaragványok, szépek és szembetűnőek:
A sekrestye-kápolna ajtaja, felette román kori dombormű a kápolna belsejében (feltételezés szerint ez a dombormű a templomot építtethető házaspárt is ábrázolhatja, vagy más esetben felmerült, hogy esetleg Péter és Pál apostolokat):
- a kép forrása: Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén -
"A budajenői templomot ugyan 1724-ben Péter és Pál tiszteletére szentelték fel, de a középkorban Mindenszentek a titulusa. Igaz, azt nem tudjuk, hogy a tatárjárás előtt és után, mielőtt a sokszögzárodásu kiépítés történt, kinek tiszteletére volt a templom szentelve. Lehetséges, hogy akkor Péter és Pál volt a templom védőszentje, s csak a tatárjárás utáni újjáépítés idején változtatták Mindenszentek tiszteletére." (3)
Kilátás a kápolna mellől:
Kozák Károly végzett 1973-ban régészeti feltárást a temetőkápolnában és környékén.
A kápolna déli fala mellett feltárt sírok:
- a kép forrása: Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén -
A "hajó" déli felében feltárt sír:
- a kép forrása: Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén -
A kápolna az 1941-es katonai felmérés térképén:
A kápolna és a környék ortofotón, néhány évvel ezelőtt:
A kápolnához vezető út mellett stációk is találhatóak (ezeket már a régi térképek is jelölik):
Még egy utolsó kép a kápolnáról:
Ami kimaradt:
A kápolna melletti temetőt és síremlékeket nem néztük meg, mert fáradtak voltunk. Illetve a kápolna belsejében sem jártunk.
Miközben ott voltunk, többen is érkeztek a kápolnához, nem véletlenül, mivel nagyon szép a hely és a környék is. Télen is szívesen megnézném. Egy könnyed kiránduláshoz (is) tökéletes hely.
2021.06.20.
B.
(1) Tari Edit: Pest megye középkori templomai
(2) pestmegye.hu
(3) Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén
Régi térképek: mapire.eu
Katonai légifelvételek: fentről.hu
