A középkori Kerekikál település templomának romjai
Balaton felvidéken a Káli medencében, a középkori Kerekikál település (középkori nevén Kerekykaal) egykori templomának romjai.
Kétszer jártam a templomromnál. Első alkalommal egy családi kirándulás során, 2009. július 19-én, amikor is ha jól emlékszem véletlenül vettem észre a romokat. Megálltam az autóval és kisfiammal odagyalogoltunk hozzá a szántóföldön, vagy tarlón keresztül, majd meglepődtem, hogy mire bukkantunk.
Akkor sütött a nap és nem takarták el a fák sem az út felől a templomromot, így észre lehetett venni.
Mivel nálam volt egy ajándékba kapott kis digitális fényképező - ami később több hasonló helyre is elkísért - több fényképet is csináltam róla, amiket később lemezre mentettem.Az utóbbi hónapokban, hetekben kerültek, kerülnek elő ezek a régi fényképek, de még több képnek is kell lennie valahol.
A következő képeket (még az első kiránduláskor) 2009.07.19-én készítettem a templomromról.
A szántóföld felől a templomrom (2009.07.19-én készült fényképen)
Nem nézett ki teljes mértékben templomromnak, talán mert az 1800-as évek végén, vagy az 1900-as évek elején présháznak építették át a templomromot. Talán ebben az időben vághatták bele az ablaknyílás helyét is..? Nekem úgy tűnik..
A templomrom közelebbről és az említett ablaknyílás:
Megjegyzésképpen, találtam egy utalást és leírást, mely szerint a vincellérházként üzemelő átépített templomromban töltötte gyerekkori éveinek egy részét Mórocz Lajos (szül: Szentbékkálla 1931.) vezérezredes, vezérkari főnök-helyettes, a Magyar Néphadsereg egykori parancsnoka.
A présháznak átépített templomrom a II.világháborúban elpusztult, azóta rom.
A templom építésének idejét a XIII. századra teszik. A templomrom a Mindszentkállától délkeletre emelkedő Kereki-dombon lévő bronzkori - kora vaskori, egykori földvár lábánál található. (A földvárról később, egyelőre maradjunk a templomromnál.)
A növényekkel részben benőtt templomrom 2009. nyarán::
A középkori Kereki, Kerekikál királynéi birtok volt, amelyet a XIII. században kapott meg a veszprémi egyház.
Kerekikálon a XIV. század közepén is éltek királyi jobbágyok a püspök és a káptalan népei mellett. Később a kapornaki apátságnak is voltak itt földjei. A püspökség összeírása szerint templom papja 1333-ban egy Balázs nevű pap.
(hm, érdekes, nekem is ez a nevem, ráadásul 3-án születtem, a névnapom is 3-án van, 3-án nősültem, tele van egyéb 3-as számokkal az életem) Szóval 1333-ban Balázs nevű papja volt a templomnak.
A templomrom hátsó megmaradt falrésze a fák között:
Inkább oldalirányból vették körbe a romokat a fák és a növények:
Ahogy közelített az ember, egyre inkább kezdett templomrom külsőt felvenni:
"Magas nyugati zárófalában az egykori karzatot megvilágító résablak" (szerintem erről a falról van szó, tetején a résablakkal):
Az előző fal, oldalnézetből:
Kerekikál települést 1548-ban égették föl a Balaton-felvidék szomszédos településeivel együtt a törökök, a templommal együtt. A lakosság ezt követően a veszély elmúltával visszatért és újjáépítette a falut, de 1595-től már ismét lakatlanná vált a település és ezt követően nem is épült újjá.
A XVIII. század közepe táján megkezdődött egyes környékbeli templomok újjáépítése és építése, mint pl. Mindszentkállán, Szentbékkállán, Köveskálon és Kővágóörsön. A többi kisebb középkori templom romokban maradt, a Mindszentkállától délkeletre emelkedő Kereki-domb (földvár) mellett álló hajdani kereki-káli középkori templomot nem építették újjá.
1828-ban "Kereki pusztatemplom”-ként említi írás. A templom romjai magasan álltak még a XX. század elején is.
A templomrom oldalfalában lévő emléktábla:
Valamint egy tájékoztató tábla a templomrom mellett a fák között:
Eddig voltak a régebbi, 2009-ben készült képek a templomromról. A földvárat nem néztük meg.
Később elfeledkeztem a helyről, de idén 2020.08.-24-én, 11 év elteltét követően ismét visszamentem a környékre és újból megkerestem.
A következő képeket már 2020. augusztusban készítettem a templomromról, amikor is egyáltalán nem lehetett látni az út mellől, be kellett hozzá gyalogolnom, hogy megtaláljam.
A templomromhoz gyaloglás közben készült kép, még innen sem látszanak a romok (van, ahol régebben szőlők közt említik a templomromot, van ahol a közelében meggyessel):
Itt már előkerült, itt is hasonló az állapota, mint előzőleg 2009-ben is volt, de most 2020-ban a növények jobban körbevették:
A szántóföld felé eső falrész és az ablaknyílás:
Még egy kép az ablakos falról:
Távlati kép (a templomrom a kis fás nyúlványban van a fák között, a képen nem látszik):
Ezen a felülnézeti képen már látható, hol is vannak a romok:
A templomrom hátsó fala a résablakkal, a résablakot pont eltakarják a fák:
Az emléktábla még mindig kint volt a falon, mint első alkalommal is:
A templomrom felülnézetből a következő képen, csak most alacsonyabbról:
A templomrom körül régen temető volt, amelynek nyomai előkerültek. Sajnos a templomról sok adat nem maradt fent. Régészeti leletekről a templomrom vonatkozásában nem találtam leírást.
Még egy távlati kép, ezen már látható a Kereki dombon lévő régi földvár is, a háttérben a Balaton (érdekes nyúl alakja van a dombnak a fákkal együtt):
Rákerestem régi térképeken a földvárra és a templomromra, amelyből beemelek két térképrészletet:
XIX. századi térképrészlet( a kék jelzés jelöli a templomrom helyét):
A következő képen egy régi, 1941. évi térképrészlet, Magyarország Katonai Feléréséből (szintén a kék jelzés jelöli a templomrom helyét)
Nagyon érdekesek nekem ezek a régi katonai térképek, most kezdem el őket nézegetni, sok érdekességet lehet rajuk felfedezni. ( Térképek forrása: mapire.eu )
A templomrom melletti földvárról néhány szó:
A templomrom mellett lévő késő bronzkori - kora vaskori földvár az egykori fehérvári hadiút mellett, a 35m-re kimagasodó vulkáni eredetű Kereki-dombon található, ami a feltételezések szerint a honfoglalás kori Kál Horka vezérének szálláshelye is volt. (a fehérvári hadiút külön érdekesség, amire feltételezések vannak)
Egyes történészek szerint szerint a terület a honfoglaló Kál-Horka szálláshelye lehetett, elképzelhető, hogy a Horka nemzetségbe tartozó Bulcsú vezér is innen indult kalandozó-portyázó hadjárataira
A legenda szerint honfoglaló őseink a Káli-medence rejtekében gyűltek össze, innen jól belátható a környék és innen lovagoltak ki alkalmanként portyákra.
Kép a földvárról (2020. augusztusban):
Egyes leírások szerint a földvár sáncaiként vannak említve az abból 20-200 cm magasságban lévő egyes kiemelkedések, ellenben a környék idősebb lakói közül néhányan még jól emlékeztek közülük arra, hogy az 1950-60-as évekig szőlő ültetvény volt a dombon, és a “vágókat” elválasztó kő-támfalakat építettek a gazdák. Ezek nyomai láthatóak a domboldalon. (vagyis nem a földvár sáncai) Sajnos nem néztem meg.
További kép a földvárról, amelyen kissé kivehetőek az említett sáncoknak tartott kiemelkedések:
"A közelben, Mindszentkállától északra, az un. Pogány-dűlőben feltárt X. századi temető 49 sírja (1903-ban Sági János tárta fel) és a Szentbékkállától keletre eső töttöskáli lovassírból előkerült kard is mind a Kál Horka korának emlékét őrzi. A sírban egyenes, kétélű — német típusú — kardot találtak, melynek markolatát 10-15 fokkal megdöntve a kardot (a magyar kézhez jobban idomuló) szablyához hasonló súlypontúvá tették. Kali Horka — Kézai Simon mester krónikája szerint — valószínűleg a honfoglalás harcaiban, a németekkel vívott csaták valamelyikében esett el." (forrás: várlexikon)
A földvárat most legutóbb, 2020. augusztusában sem néztem meg, mert kifejezetten a templomromhoz mentem, ezért a a földvárról nincsenek más fényképeim.
Még egy kis kitérő..
A 2009-es nyári kirándulásunk során megnéztük a közelben található Szentbékkállai-kőtengert is, ami akkor valóban lenyűgözött bennünket és engem is. Ellenben amikor 2020-ban ismét voltunk a kőtengernél, akkor az teljesen gazos volt és nem is emlékeztetett a több mint 10 évvel ezelőtti helyre..
Négy kép a Szentbékkállai kőtengerről ( a következő képek 2009. nyarán készültek, amikor a közeli templomromnál is jártunk):
2009-ben szerintem sokkal letisztultabb és hangulatosabb volt a Szentbékkállai kőtenger, mint idén 2020-ban. De ettől még érdemes felkeresni és megnézni, ki-ki döntse el maga, mennyire tetszik neki, közismert nevezetessége a környéknek a kőtenger.
A Kerekikáli templomrom mindig is a szép emlékeim közé fog tartozni.
(Források a Kerekikáli templomrom történetével kapcsolatban: épitettemlékek és várlexikon)
A bejegyzés készült: 2020.12.17.
- Balays -
