CSŐVÁR VÁRÁNAK ROMJAI
A templomromok után most jöjjön egy várrom, aminek nekem a története is különösen tetszik.
Csővár egy Pest megyei község, mellette található a várhegyen a Csővári várrom, vagy Csővár várának romjai, kinek melyik elnevezés tetszik.. Valahol az interneten véletlenül olvastam erről a várról, előtte még csak nem is hallottam róla.
Egyik a magányos vártúráim közül, 2020. július 03-án voltam a várromnál, ahol először még szép napos idő volt, amikor elindultam, de később elkezdett fújni a szél és úgy emlékszem a napsütés is elmúlt egy idő után.
A Csővári várat a tatárjárás után építették valamikor, a XIII. században. A vár jelenleginél kisebb elődje vélhetően IV. Béla magyar király szorgalmazására épülhetett. A várat egy 1319-ből származó oklevél említi először „Castrum nostrum Cheewar” néven.
Itt tettem le az autómat, innen lentről már kivehető volt a várhegy tetején lévő várrom:
Hasonló kép, csak autó nélkül:
Innen még kb. 2 km-re van a vár, egy darabig jó az út, utána már kicsit göröngyösebb. Földút visz fel a várromig, ahová gyalog célszerű menni, én rendesen elfáradtam, amíg felértem.
Még a sík terepen a Sinkár patak keresztezte az utat, amin könnyen át lehetett jutni:
A földút melletti egyik fán ki van táblázva, hol kell letérni (erről most hirtelen a Süsü jutott eszembe) :
Egy kép Csővár községről (és néhány falrom), itt már fentről, a várrom mellől letekintve a településre:
"A várat - az 1300-as évek legelején - a király ellen forduló Csák Máté csapatai elpusztították, és az csak közel száz év múlva épült fel újra. (Itt érdekes, hogy a várat meg egy 1319-ből származó oklevél említi először „Castrum nostrum Cheewar” néven.)
Gyorsan most utánanéztem a neten az oklevélnek, itt volt egy adományozás, ezért az oklevél és az említés:
"A vár első említése 1319-ben "Castrum nostrum Cheewar" alakban történik, amikor Károly Róbert király a hűtlen Istvánnak és fiainak, továbbá Chunta László fiainak, valamint Ördög Andrásnak és Botos Miklósnak összes birtokait a Zil nemzetség birtokainak kivételével elveszi, és azokat Elefánti Dezső sebesvári várnagynak adományozza."
1444-ben az elszegényedő és birtokaikat vesztő Csői és Nézsai családok összefogva a huszitákkal elfoglalták Giskra vezetésével.
Az erősséget valamikor 1459 előtt teljesen felújították, ekkortól igazi rablóvárrá vált, amelyből két évtizeden keresztül nemcsak fosztogatták, hanem rettegésben is tartották a környéket.
Képekről általában erről a jellegzetes, mutatós, ablakos falmaradványról ismerhető fel a várrom:
"1470-ben Csői Miklós testvérgyilkosság és garázdálkodás miatt elveszítette birtokait. A vár a Nézsaiak kezén maradt, de két várurat, Nézsai Lászlót és Jánost még ugyanabban az évben a Vitéz János féle összeesküvésben való részvétel miatt Mátyás „hűtlennek” nyilvánította. Miután mindketten fiúutód nélkül haltak meg, 1474-ben a birtok és a vár visszakerült a királyi kamara kezébe.
Ezt követően Mátyás a várat elzálogosította, majd visszaváltása után törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Mátyás halála után még egy darabig János uralta a várat, de nem sokkal később az ország főnemesei sorra elszerzik birtokait, így 1496-ban a Csővárat is.
A vár új tulajdonosa Ráskai Balázs báró lett, aki 1498-tól királyi tárnokmester volt.
"A vár virágkora ezután kezdődött, a várat reneszánsz stílusban átépítette, melyet így kényelmes lakópalotává változtatott."
Még két kép a látványos ablakos falmaradványról (igen, itt már az is látszik, hogy közben felhős lett az ég) :
Szóbeszéd szerint valahol elásott kincset rejtettek el a várnál, amire még senki sem akadt rá...
Mivel még átfogó részletes régészeti ásatások nem voltak a romnál és a környéken, az is lehet, hogy tényleg van kincs valahol.
1954 és 1961 között Jakus Lajos irányításával megerősítették a leomlani készülő tornyot, megtisztították a területet, feltárták a ciszternát. Belenéztem a régészeti adatbázisba, a 2000-es éveket követően légikutatás, helyszínbejárás volt a területen. (hátha előkerül egyszer az a kincs)
Addig is, azokból a fényképekből, amiket én csináltam:
Egyébként a rablóváras múlt valóban illik a helyhez és a hangulatához is.
Egy kép a község felé a vár felől:
Felülnézeti kép a vadregényes várromról (jól látszanak a kis ösvények és gyalogutak a meredély szélén, ahol nem árt óvatosan közlekedni) :
Itt szintén egy keskeny ösvény a domboldal szélén és egy falrészlet:
A vadregényes várterület, a bekerített rész a vár régi ciszternája, amit a képen a növények itt eltakarnak
Az 1950-es években lelkes helyiek megerősítették a romokat, amik már le akartak omlani. A vár ciszternájából a leírások szerint faragott reneszánsz kőtárgyak kerültek elő, melyeket a penceli falumúzeumba szállítottak. További átfogó ásatási munkálatok viszont azóta sem zajlottak, így a várrom még bőven tartogathat értékes felfedezéseket. Ezüstpénzeket is találtak a várnál, ebből lehet következtetni építésének időszakára.
A vár ciszternája közelebbről (a kerítést inkább tekintsük figyelem felhívásnak, jobb ha nem támaszkodik neki senki):
"Csővár erőssége két részből, külső és belső várból állt. A várat három oldalról 10 méter széles szárazárok, míg negyedik, déli oldalán 100 méter mély szakadék védte. A vár legjelentősebb védműve a 20 méter átmérőjű ágyúrondella, melyet a 16. században építettek, megfelelve ezzel a kor modern, tüzérségi fegyverekkel vívott hadviselésének."
Három további kép a várrom területéről:
Egy félig-meddig áttekintő kép a magasból:
A várat 1551-ben a török elfoglalta, néhány évtizedig lakták is a várat, majd magára hagyták és valószínűleg felgyújtották.
"A vár miután romlásnak indult, falait a környékbeliek építkezés céljából elkezdték széthordani. Többek között a vár köveiből épült a közeli Acsán a Prónay família barokk stílusú kastélya is. A manapság is látható gótikus ablakokat már a Prónayak vágatták az egykori várkápolna falába." (Ezt most utólag olvastam, akkor kápolna volt ott ezek szerint. A kastélyokat is jó lett volna megnéznem, és képet is csinálni róluk, de ez elmaradt.)
Panoráma kép a vártól, a fák tetejének magasságából:
Csővár község a sziklafal mellől:
A XIX. század elején erdészházat alakítottak ki a várban, de az nem állt sokáig. A század közepén a vár már magára hagyott rom volt, melyet kőbányának használtak. 1875-ben Arányi Lajos György rajzokat és leírást készített a romokról.
További történelmi szelet a múltból:
"Az 1541-et követő években Budáról kiindulva a törökök kiterjesztették a hódoltság területét 1544-ben megszerezték Hatvant, Nógrádot, Visegrádot, 1546-ban pedig Szanda vára is a pogányok kezére került, így a Csőváron állomásozó vitézek két tűz közé kerültek. 1548-ban Ráskay Erzsébet lánya, Bajoni Benedekné (született Bodó Anna) gyermekei nevében is tiltakozott Csővár, Fülek és Salgó várának, valamint a hozzájuk tartozó uradalmaknak a nagynénjének férje, Bebek Ferenc általi birtoklása ellen. Még ebben az évben Bebek segített Dobó Istvánnak, aki Ferdinánd parancsára próbálta megszerezni Eger várát a fogságban lévő Perényi Péter várnagyától, Varkoch Tamástól. Ennek köszönhetően kapta meg adományul Csővár, Salgó és Fülek várait.
Bebek rövidesen Salgót eladta, a Csővár várát viszont megtartotta és ott erődítési munkálatokat is végeztetett, melynek során igyekezett a tüzérségi fegyverekkel vívott hadviselésnek ellenálló módon megerősíteni a várat. Ekkoriban létesítették a kerek ágyúrondellát is a külső várban, de ennek ellenére sem képviselt már jelentősebb katonai értéket Csővár vára a királyi végvárrendszerben, leginkább elővédnek, a környék szemmel tartására szolgált."
Még egy utolsó kép:
Lehetne még mit írni a várral kapcsolatban, de nem akarom annyira hosszasra húzni a posztot. Még Giskrának (cseh-morva származású zsoldosvezér) és a Cső és Nézsai családoknak próbálok utánaolvasni, akiknek idején a vár rablótanya volt...
A történeti és történelmi leírásoknak az interneten olvastam utána, elsősorban a wikpédiából. és a turista magazinból.
2020.11.28.
Balays
