Cegléden - a régi időkben - a Fehér Ló (Fehér Ökör) nevezetű fogadóhoz hasonlóan volt egy Vörös Ökör nevezetű fogadó is.
Ha Rejtő Jenő adta volna a nevet a fogadónak, akkor minden bizonnyal a "Fogadó a címzetes Vörös Ökörhöz" lett volna a vendéglő elnevezése. De mivel Rejtő kimaradt ebből a dologból, maradt a Vörös Ökör megnevezés.
A ceglédi Vörös Ökör Fogadó - leírások szerint -1840-ben épült, hasonlóan mint a Fehér Ló Fogadó.
Kicsit nyomozgatni kellett a Vörös Ökör kapcsán, mivel térképeken nem találtam, viszont leírások alapján a valamikori fogadó helyére mondhatni könnyen rá lehetett lelni.
Hol volt egykor Czegléd városának Vörös Ökör nevezetű fogadója?
A Vörös Ökör Fogadó a mostani Bajcsy-Zsilinszky térnél, a Bajcsy-Zsilinszky út és Pesti út sarkán volt - ahol jelenleg idősek otthona található:
Fogadóból átmeneti segélyhely, később ápolda, majd kórház:
"..Az 1848-as szabadságharc idején Cegléd környékén több neves ütközet zajlott le.
Különösen 1849 januárjában a Bedében lefolyt, Pál napi csata néven emlegetett küzdelemnek volt sok sebesültje.
A város vendégfogadóiból kialakított ideiglenes ispotályokban látták el őket.
Közülük később a Vörös Ökör fogadó épületét állandó betegellátásra tették alkalmassá.
Itt kezdte meg működését 1873-ban 24 ággyal Czegléd Városi Ápolda néven a település első közkórháza..."
- Forrás: PMH, 1980 - D.B.J. írásából
1881. évi térkép az egykori Vörös Ökör Fogadó helyén már kórházat jelöl:
Cegléd, 1849. január - az ellenség fogadására kirendelt küldöttség tagjai a Vörös Ökör Fogadóban melegedtek:
Január 11.
"...Windischgrätz Perczel üldözésére Ottinger generális dandárját rendelte.
A város várta az ellenség megjelenését, de nehogy az fegyveresen betörve kárt tegyen, a tanácstagokból egy küldöttséget állított a város északnyugati bejáratához, fogadásukra.
Órák hosszat toporogtak a nagy hidegben, közben fölváltva be-betértek a Vörös Ökör fogadóba melegedni.
Délelőtt jelentek meg a vértesek lovas járőrei, a küldöttség megnyugtatta őket, hogy a város nem fog ellenállást tanúsítani..."
- Forrás: Hidvégi Lajos: Cegléd 1849-ben
2011 - google utcakép - ezen a sarkon állt hajdan a Vörös Ökör Fogadó, udvarával:
Nah, az elején nem is tévedtem sokat, máris szembejött egy Rejtői hasonlat..
1861, Czegléd - közhírré tétetik - haszonbérlet több városi vendégfogadóra, többek között a Vörös Ökörre is:
"...A czeglédi vallás-alapitványi uradalom részéről közhírré tetetik , hogy folyó évi július 15-én s következő napján reggeli 10 órakor Czegléden a tiszttartói irodában felsőbbi jóváhagyás fenntartása mellett, következő haszonvételek fognak a teljes biztosítást nyújtani képes legtöbbet ígérőknek haszonbérbe adatni, és pedig :
- Forrás: Sürgöny, 1861. július -
Leírás szerint az egykori Vörös Ökör Fogadó előtti téren - mostani Bajcsy-Zsilincsky tér - volt a ceglédi nemzetőr zászlóalj gyakorlótere:
"...A ceglédi nemzetőr zászlóalj iratait a szabadságharc leverése után megsemmisítették, csupán szóbeli hagyományok maradtak fönn napjainkra azokban a családokban, melyekben tovább élt negyvennyolc emléke.
Más följegyzésekből ismerünk néhány nevet, tudjuk, hogy a lovasok parancsnoka Beksics Antal volt, a gyalogos és lovas helyettes parancsnok ifjú Gaiger József és Farkas Ödön, az oktatók közül mint kiszolgált katona, Sági Mátyás és Szűcs István drabant, Gavatini trombitás, Rádi Antal, Tóth István és Novák János dobos.
Azt is tudjuk, hogy gyakorlóterük a mai Bajcsy-Zsilinszky tér volt, a Vörös ökör fogadó előtt.
Egy hősi halott neve is ismeretes: Füle Miklósé..."
- Forrás: Hidvégi Lajos: Ceglédi históriák (Honismeret, 1987)
A ceglédi nemzetőr zászlóalj régi gyakorlóterén - a letűnt Vörös Ökör Fogadó mellett - napjainkban park és játszótér található:
Itt a téren - 1881. évi térkép szerint - volt egy gulyakút és két malom, vagy daráló-féleség is:
A fenti térképen megfigyelhetőek az akkori és a mostani épületek elhelyezkedései is.
2011 - google utcakép - a valamikori fogadó, kóroda, majd régi kórház helye:
A szóban forgó utcasarok 1959. évi katonai légifelvételen - a képen jobbra a Bajcsy-Zsilinszky tér (fentrol.hu):
A ceglédi Vörös Ökör Fogadó valaha a város egyik neves vendéglője volt, ahol utazók, kereskedők, katonák, helyi polgárok töltötték az idejüket.
Feltételezés szerint 1849. júliusának elején Pestről indulván, átutazóban - fogadott ekhós szekéren utazva, feleségével - Petőfi Sándor is megpihent Cegléden, melynek során pihenőhelyül három ceglédi fogadó hozható számításba, ezek közül az egyik a hajdani Vörös Ökör Fogadó.
Ebben a fogadóban pihentek e meg Cegléden Petőfiék, sosem fog már kiderülni...
A Vörös Ökör 1840-től nagyjából harminc évig szolgálta az oda betérőket, majd 1873-ban kórházzá alakították át, a napjainkban helyén álló épület pedig szintén ápolást és gondozást nyújtó intézmény.
20250303
B.
További térképek, egyéb:
Érdekesség, hogy Cegléden nemcsak Vörös Ökör Fogadó volt, hanem a ceglédi Fehér Ló Fogadót egy időben Fehér Ökör nevű fogadónak is emlegették.
Cegléd, 1880:
- a térképen a trapéz alakú utcasarki telek, rajta három épülettel - a "városi kórház" feliratot (bekarikáztam), a régi Kórház utcát feliratoztam, ezen a helyen (sarkon) állt egykor a Vörös Ökör nevű ceglédi fogadó:
Luchenbachner Imre térképe, az 1910-es évek körül:
