Egy rövid, régi leírás elolvasását követően kerestem meg a helyet és jutottam el hozzá.

A helyszín Jászkarajenő határában található, a körülötte lévő elszórt tanyák között. Út sem vezet közvetlenül  hozzá - szántóföldön lehet a volt templomrom és temetőjének helyéhez begyalogolni a mellette elhaladó dűlőútról - ahol egyébként emlékhely van kialakítva. 

A helyhez az ismeretleneken kívül egy ismert és különleges esemény is kapcsolódik, ide temették a 90 éves tetétleni, Márton nevű vén gulyást is, akinek a temetéséről Arany János is írt. 

"A karai kunokat a XIII. században maga az esztergomi érsek keresztelte a krisztusi hitre. Az 1910-ben még látható templommaradvány szemtanúja volt a pogányság megtérésének." (1)

A helyre csak az talál rá, aki ismeri, vagy aki konkrétan ide készül. Az út mellől a szántásban lévő kis fás sziget szinte semmiről sem árulkodik:

A templomrom és a temető a régi katonai térképeken is fel van tüntetve.

A templomrom az 1941-es katonai felmérés térképén:

"Kara népe a tizenötéves török háború zaklatott éveiben széledt el. Fölhagyott szállásukat a körösiek árendálták kaszálónak, legelőnek. A török utáni időkben Karapuszta a jászok kezére került, akik napjainkig tartják kapcsolataikat anyaközségeikkel, Jászalsószentgyörggyel és Jászfényszaruval. 1876-ban a jász-kun Karához csatolták Jenő községet, ezért viseli a Jászkarajenő nevet." (1)

"Chobot 1915. 348.: „ Okmányban csak 1548-ban fordul elő az egri vár adókönyveiben
...Az 1700. évi összeírás szerint még mindig a körösiek haszonbérelték és területén templom is volt. Csak azután néptelenedett el." (3)

"Káldy-Nagy 1985.339-340. 278. sz. falu. A 16. században lakott hely." (3)

Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785) a hely és a környék még puszta, elszórtan tanyákkal, a temetőt és a templomromot ez a térkép nem jelzi, ellenben egy csárdát "w.h." jelzéssel jelöl az útkereszteződésben, a mellette lévő kereszt feszületet jelöl:

"Árpád-kori templom és temető volt itt. „A Kisharangosi-dűlőben van egy kunhalom szerű emelkedés. Rajta valamikor omladozó török mecset és mellette temető volt. Régebben a mecset helyén templom állott. Ma se templom, se mecset, se temető." (2)

A "halom",  amin most emlékhely van kialakítva, fák és lombok takarásában:

"Genthon 1951. 342.: „Rom, a harangosi temetőben, terméskőből építve. " (3)

"A mecset utolsó tégláit 1896-ban hordták el a jászkarajenői templom építéséhez. A telekkönyv szerint a hajdani temető területe fél hold, a község tulajdona.”  (2)

Jászkarajenő község temploma a főtéren, aminek az építéséhez -a leírások szerint- 1896-körül a temetőben lévő karai templomrom tégláit elhordták (olyan nagy ez a templom, hogy a képbe sem fért bele teljesen):

Visszatérve a templomromhoz...

A templomrom és a körülötte lévő egykori temető helye távlati képen, a szokásos elmaradhatatlan vadászles is a sarkában, amivel máshol is állandó jelleggel találkozom (a távolban Jászkarajenő község):

"A középkorban Felsőkara volt a pusztabokor központja, itt bővítették ki az Árpád-kori templomot a kunok és temetkeztek cintermébe. E templom romjai a Szarvák és a Kiss tanya környékén omladoznak, jó volna, ha a helytörténeti kör egy szilárd jelet állítana a kőtörmelékeken annak a három népnek, melynek halottai alatta nyugosznak; Szent István magyarjai, Kötöny király kunjai és a jászok emlékére. Ez utóbbiak 1860-ig temetkeztek ide." (1) 

Az előbbi sorokat 1982-ben írta Hídvégi Lajos a Ceglédi Hírlapban. Az írásban emlegetett és hiányolt emlékhely azóta megvalósult:

Az emlékhely borús időben:

Fapad az emlékhelyen - ami tulajdonképpen egy máig feltáratlan Árpád kori temető és romok helye is egyben:

Az egykori templomrom és a régi temető helye felülnézetből:

"A török idők elején Felsőkara sértetlen maradt, 1577-ben még tizenkilenc jobbágycsalád és négy zsellérfamília lakta. A tizenötéves háborúban gyújtották föl. Ceglédtől a Tiszáig ezen a tájon minden falu elpusztult, a szántókat fölverte a gyom, a karai, tetétleni és jenői lakatlan határban nyájak forogtak, a falu kútjai betemetődtek, s a pásztorok a felsőkarai kúthoz jártak itatni. A kút közelében még állt a kunok temploma, esős, viharos időkben az omlott oltárú szentegyházba húzódtak, amíg elcsitultak az esők és szelek.

A karai rom pusztaközponttá vált, a halott pásztorokat a kun temetőben hántolták el. Lelkész itt nem lakott, lovasok nyargaltak érte Tószegre, az volt a legközelebbi papos falu. A plébánosok ki is jöttek a temetésre, a fiatalabbja lóháton, a köszvényes subába jól beburkolt lábakkal, nyikorgó szekereken, télen suhanó szánokon. Kántort is hoztak magukkal, és ministráns gyereket, füstölőt a koromszagú tömjénnek és hosszú fanyélen bronzkeresztet a gyászmenet elé.

Csak lélekharang nem volt, az pedig igen fontos a sírbaeresztéskor, utolsó hangok a holtaknak, amelyek után már mély, nagy csöndesség következik." (1)

A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképe (1819-1869) temetőként (Kirchhof) jelöli a helyet a térkép:

Ide, a Harangosi temetőbe temették Csonka Mártont is -  a vén gulyást - akinek temetéséről Arany János verset írt.

"Vén Marci gulyás hírét ama nevezetes temetése tette országossá, aminek párját valahol az évezred mélységében találni.

Élete olyan volt, mint a többi alföldi gulyásé. Szent György napkor kiverte a marhákat a mezőre, a jószágok legeltek, ő meg ballagott utánuk. Bogárzáskor összejött a többi pásztorral kicserélni a híreket. Ha kifogytak a jelenből, rákanyarodtak a közeli hadjáratokra, az ősök viselt dolgaira, a vénebbje még a pogány időkről is tudott, arról az időről, amikor a magyarok még nem laktak falvakban, hanem a nyájak után jártak és sátrakban tanyáztak." (1)

Az emlékhelyen lévő kopjafák:

"Elsőnek Marcinak hívta mindenki, később Mártonnak, legutoljára Marci bácsinak, aki vén dalokat énekelt, és esőben is bírt tüzet csinálni. Járt-e lány után? Már nem tudni. Lehet, hogy korán elhalt kedvesét nem akarta felejteni, azért nem adta házasságra fejét, kilencven éves korában halt el nőtlenül. 1780-ban már bojtár volt a Farkasoknál, a tetétleni pusztán, gazdáinak három nemzedéke halt ki mellőle, amikor 1855 januárjában őt is eltemették." (1)

A kisebb kopjafák, rajtuk kereszttel:

"A vén gulyást úgy temették el, mint a nomád fejedelmeket és pogány nemzetségfőket, kezes ménest járattak koporsója után, előtte szürke, nagyszarvú gulyát. A tététleni pusztától a karai kun temetőig kolompok és csengők szóltak, két pap imádkozott, a kántor fagyos lehelettel énekelt: ments meg engem, uram az örök haláltól!" (1)

Kettős kereszt az emlékhelyen:

"Egy bizonyos, ez volt a legutolsó nomád temetés hazánkban.

A legszelídebb magyar költő, Arany János őrzi költeményében hírét-nevét, A vén gulyás temetésében (részlet):

Viszik Marci bácsit, nem is hozzák vissza,
Hová most ő indul, nem csekély út lesz a!
Nincs is benne mód, hogy gyalog odaérjen:
Mint urat kell vinni fekete szekéren.
Harminchat ökör van fogva a járomba ...
Majd csak bévontatják a paradicsomba.
Hát még a kíséret! az egyszer a fényes:
Előtte a gulya, utána a ménes.... "  (1)

A régi temető mostanra már csak fű, fa és bokor, ahol a templomrom is állt:

"Ahol most Marci bácsi sírja süpped, térdeltek a tar koponyájú lovasok, hajkarikás asszonyok és apró gyermekek, a csecsemők anyjuk karján várták a szentelt vizet." (1)

A fák közé nehezen fér be a napfény és ki tudja kik nyugszanak még a "halomban"...:

Kiérve a fák közül, pipacs a fű között:

Szintén egy leírás a vén Gulyásról és temetéséről:

"Ide temették az Arany János által megénekelt Csonka Marci vén gulyást Tetétlenről.

A gulyás Tetétlenen szolgált, ott is halt meg, de a felsőkarai temetőbe temették, a tószegi plébános temette, Tószegen van bejegyezve a halottak matrikulájába:

„1855 január 16. A 90 éves Csonka Márton nőtlen, közrendű, 1855 január 14-én halt meg, temetése Kara-fényszarun 1855 január 16-án volt. E megholt egész életét Farkas Elek tetétleni birtokos úr családjának szolgálatában töltvén, ugyanezen családtól szokatlan nagy ünnepélyességgel temettetett el.”

A temetési menetet Arany megírta, a halott szekerét harminchat ökör vonta, előtte ment a ménes, mögötte a gulya." (2) - (Csonka Márton vén gulyásnak Nagykőrösön van szobor állítva a képmásával.)

Az emlékhelyen lévő tájékoztató tábla:

Kicsit közelebbről, ha valaki bele akar olvasni:

A tájékoztató táblán lévő felirat szerint Dinnyés István a ceglédi Kossuth Múzeum nyugalmazott régésze a középkori templomrom környékén Árpád kori és középkori cserepeket talált terepbejárása során 1984-ben.

Nem kellett messzire menni a cserepekért ugyanis az egykori templomrom és a régi temető körül a szántóföldön könnyen lehetett találni belőlük:

Közelebbről:

Néhány darab a sok közül, egy fénykép erejéig - még kopott festésű és kékes színű is volt köztük - ki tudná ugyan megmondani, melyik-melyik korból való lehet... (a toll méretarány miatt a képen):

De itt-ott - több helyen is - darázskövek is voltak az egykori templomrom helye körül, amiből általában a középkorban a templomokat építették (ezekből két kép):

Egy-egy kép a helyről, más szögből fényképezve:

A Habsburg Birodalom kataszteri térképén a templomrom és a temető (1880):

A helyszín katonai légifotón (1961) - itt szinte semmi sem látszik, az emlékhelynek még szintén nyoma sem volt:

A helyszín mostanság, összehasonlításképpen:

A Habsburg birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887) alig észrevehetően a templomrom feltüntetése:

Az emlékhely a google térképen mint "Vén gulyás emlékhely" szerepel:

A Harangosi temetőt 1860-ig "használták".

A templomrom tégláit pedig 1896-ban hordák el a jászkarajenői templom építéséhez. A régen itt lévő templomromnak a leírások szerint 1910-ben még láthatóak voltak nyomai.

A tájékoztató tábla szerint az egykor itt lévő régi templomot 1332-ben szentelték fel ismeretlen tiszteletére.

A pásztorok 1778-ban öntettek egy kis harangot az omladozó tornyába.

Más forrás 1548-as évet említ az itt lévő Árpád kori temetőhöz.

A Pest megyei hírlap 1976. szeptemberi számából:

"...Karát is 1241-ben égették föl a mongol-tatárok. A pusztát a török kitakarodása után építették újra, de nemsokára elnéptelenedett. A XVIII. századi templomának harangja ma is megvan. Az új telepesek még a múlt században is ápolták a temetőjét, melybe a tetétleni százesztendős Marci gulyást harminchat ökrös szekéren hozták ki. Az uraság a vén pásztor temetésén gulyát hajtatott a halottasszekér előtt, utána a ménest."

Farkas Elek tanyája Köröstetétlen mellett a Farkas dűlőben, a Habsburg harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887), akinél Csonka Márton a vén gulyás haláláig szolgált:

Fénykép az emlékhely felől (a távolban Köröstetétlen), itt lehetett a környéken egykor a régi Kara település is:

"Tetétlennek temetője nem volt, pap sem lakott a pusztán, a népeket a tószegi anyakönyvekbe jegyezték be, ha születtek, ha esküdtek, ha meghaltak. A halottakat Karára vitték. Azóta a Marci bácsi sírja is elenyészett, összekeveredett az ősökével. A régi életet a ma is álló csárda képviseli, előtte csendült a megmaradt kisharang, azért Harangosi csárda.. Legújabban tanyák sűrűsödnek itt, és a harangot átvitték az iskolába." (4) (1976)

(Az említett Harangosi csárdát - vagy annak helyét - közelről nem néztem meg, sajnos ez kimaradt..)

Az említett csárda feltételezem azonos lehet a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén a temetőtől kissé jobbra lejjebb feltüntetett "W.H." jelölésű csárdával:

"A tiszai révhez a csárda előtt visz az út, melyen lovas seregek vonultak fénylő fegyverekkel, és ballagtak magányos utazók, házalók, kóborlók, csavargók és obsitos katonák, kik érdekes híreket hoztak távoli tájakról. S a nagy porfelhőben vásárosok karavánjai haladtak értékes portékákkal, a cirkuszosok majmokkal és erdei emberek táncoló medvékkel. Börtönbeli rabokat vittek erre, és robotosokat a szolnoki várat építeni. (4) (1976)

Még egy kép a régi Harangosi temető és az egykori romok felől - egy felhő árnyékával (a távolban Jászkarajenő):

"A XVIII, sz.-ban a felsőkaraiak lélekharangot öntettek temetőjük számára. A harangot a temető megszűnése után a tanyai iskola udvarában állították fel. Innen vette az iskola, a csárda és a dűlő a harangosi nevet."  (2)

Van ugyan egy harang a Jászkarajenő község központjában lévő iskolánál, de az emlékhelyen lévő tájékoztató tábla szerint ez az alsókarai "Vizi" iskola harangja. Ezt a harangot azért lefényképeztem:

A Harangosi temető és templomrom közelében iskolát jelöl a Habsburg kataszteri térkép (1880) // a templomromot, az iskolát és a közelben lévő feszületet a térképen bekarikáztam:

Google műholdkép, a temető (emlékhely) és az iskola helye bekarikázva (az út régebben az iskola alatt ment el):

A térképek összevetve (itt látszik, hogy máshol ment régen az út):

Az iskola helyét közelebbről sajnos nem néztem meg, ellenben egy áttekintő képen nyíllal jelölve a helyzete az emlékhelyhez viszonyítva:

Katonai légifotó a területről (1961):

 A közelebbi képen (1961) az iskola helyén még épület volt:

1992-ben az épületnek már csak a helye van meg:

Fennmaradt elbeszélés az iskolával kapcsolatban (1930 körül):

"„A Harangosi iskola körül két kovácsinas egy behártyázott hordó bort talált a földben. Szűrni kezdték a bort, de a garabonciás megakadályozta.” (Kovács János vasutas, Jászkarajenő). (2)

Felülnézeti képen a halom, az egykori templomrom és temető "otthona":

"A ceglédi járásba három kun szállás települt, Kocsér, Törtel és Kara. Kara kun nyelven feketét jelent, a fekete kunoknak törzsi-nemzetségi származását igazolva.Első említésük 1382-ből való, amikor Erzsébet királynő eltiltotta őket a ceglédi tölgyerdőtől.

1466-ban a karai kun kapitány, kiváltságos úr, mint a magyar nemes, szövetkezvén a környékbeli birtokosokkal, bántalmazta a klarisszák felőtőhalmi jobbágyait. A földesasszonyok perbe hívták Karáról Myse Györgyöt és Myse Márkot, 1523-ban Werbőczy István nyársapáti beiktatására Demsed kunt küldte ki a karai kapitány. Más kunokat is tudunk a török adólajstromokból, mint a Sül, Kun, Kastelán, Csoba, Kaszna, Mizse, Érce, Ráka családnevűeket."  (1)

Jászkarajenőhöz:

"Határában több ú. n. kún-halom látható, azonkívül Tetővár nevű dűlője is egy ősi földvár em­lékét őrzi Árpádházi királyaink első századaiból."  (5) - ez felettébb érdekes, a felmerült régi földvár feltevése..

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Megnéztem a környéken egy másik régi tanyasi iskolának a helyét is, Alsókarán.. Ha már megnéztem, erről a helyről csak röviden, néhány kép erejéig...:

A tanyasi iskola az 1941-es katonai térképen (nyíllal megjelölve):

Emlékül a hely mellett most feszület van állítva emléktáblával:

Az iskola kataszteri térképen (1880):

A dűlőút mellől az iskola helye:

A régi iskola helye, az iskolának és épületének mára már nyoma sincs:

Ha engem kérdez valaki, érdemes felkeresni a régi temető és templomrom helyén lévő emlékhelyet, ami nagyon sok titkot rejthet magában. Talán ezek közül a titkok közül néhányra egyszer majd fény derül.

2021.06.13.

B.

Források:

(1) Hidvégi Lajos: Regélő falvak.

(2) Hidvégi Lajos: Pusztabokrok

(3) Tari Edit: Pest megye középkori templomai

(4) Pest megyei hírlap 1976. szeptemberi száma

(5) Pest vármegye megyei városainak és községeinek története Abonyi járás

Katonai térképek: mapire

Katonai légifotók: fentrol.hu