A monori, 1863-ban épült zsinagóga épülete egykor a régi Vásár tér utcában, a mai Dózsa György utcában állt.

Az 1881. évi kataszteri térkép még jelöli a templomot, ami alapján annak egykori helye pontosan beazonosítható.

A zsinagóga jelölése szinte világít a térképen:

A monori zsidó közösség a 19. század folyamán saját zsinagóga építésére vállalkozott, amelynek létrehozása jelentős összefogást igényelt:

A bejegyzés tárgya: a bényei templom romjainál régebben talált fehér cserépdarab

A bényei templom romjait 1888-ban eképpen említették:

A templom pusztulását követően annak csak romjai maradtak, köveit később vélhetően elhordták, maradék romjait és temetőjét azóta teljesen elszántották.

A romok helye manapság:

A formás cserépdarab ott hevert a földön, a romok szélén, szürkén és porosan, egy letűnt világ apró részlete.

A cserépdarab a megtaláláskor:

A cserép talán egy ivócsészéhez tartozhatott valamikor, amit ha valaki kézbe vett, ivott belőle, letette egy házban vagy a templom közelében.

A töredék pedig ott feküdt évszázadokon át a föld alatt, míg a ...

- Látjátok a foltokat? - mondaná az öreg... - A föld nem felejt olyan könnyen. 

Hiába szántják száz éve, ami egyszer ott volt, annak a nyoma néha még visszajár...

Bár a törteli Telek Halma mára már eltűnt és neve is feledésbe merült, régi térképek segítségével az egykori domb helyét hozzávetőleg be lehet határolni.

Telek Halma korabeli térképi ábrázolása, 1800-ban ( Balla tkp.):

Törtel, Telek

A 3. katonai felmérés térképén Törtel határában jól olvasható a „Telek” elnevezés, mellette pedig a „Telek tn.” felirat, ami a korábbi Telek tanya emlékét őrizte meg.

A térképrészlet különösen érdekes, mivel a „Telek” név nem egyszerű földrajzi jelölésnek tűnik.

Az ilyen „Telek” nevű ...

Vannak helyek, elemek, amelyek eltűnnek a tájból.

A föld elsimítja őket, a szántás széthordja maradványaikat, elmozdítják őket, az idő pedig lassan a nevüket is elfelejti.

De a régi térképek néha még őrzik az emléküket...

Mikrotörténeti terepnapló

Az egyik környékbeli településnél érdekes térképjelre figyeltem fel 19. századi térképen, és mivel a közelben volt, egy rögtönzött kirándulás során próbáltam utána járni a titoknak.

Az 1880-as évekbeli térkép részletén egy különös, önálló jelölés látható az út mellett.

Az aláhúzott "Kő" felirat egy halványan körberajzolt területen belül helyezkedik el, közvetlenül az út szélén:

A felirat vélhetően nem véletlenül került ide.

A halvány ...

A hajdani pusztában, régi gulyakutak és egy valamikori „agyagos” közelében letűnt korszakok nyomait őrzi a határ egyik szeglete.

Még 2021-ben, egy elfeledett templomrom nyomában jártam ezen a környéken.

A középkori rom helyét ugyan évtizedekkel ezelőtt már megtalálták, de ezt követően ismét feledésbe merült.

Bár az ősi egyház helyére nem bukkantam rá, találtam helyette valami mást...

A körárok

Az adott területen, az egyik erdősáv mellett érdekes körív rajzolódik ki egyes műholdképeken:

Nem teljes körként jelenik meg, inkább egy íves, megszakított gyűrű lenyomatának tűnik, ami a növényzet eltérő fejlődése miatt válik láthatóvá.

Valaminek a régi lenyomata...

A területről még 2021-ben ...

Ezen a helyen a dűlőútról letérve - a fák között - egy elkopott, de még felismerhető, lapos domb fogadja az ide látogatót.

Köszönne, ha tudna beszélni. De némán hallgat. Nem számított rá, hogy valaki éppen miatta látogat majd ide és ha volna szíve, talán ilyenkor nagyot dobbanna.

Mesélne a múltról, de szóra bírni, ha egyszer sor kerül rá, mások feladata lesz.

Bár régi térkép is jelöli, azon is szinte elrejtőzik, múltja pedig egyre halványabbá válik az idő sodrásában...

A csemői Kőhatár és környéke távlati képen:

Kőhatár, 1827

Az egyik este folyamán Csemőnél Kőhatárra vonatkozó említést az alábbi, 1827-es határjárási feljegyzésben találtam.

Az adat különösen érdekes, mert egy homok által ...

Az elveszettnek gondolt Ciberehalom talán nem tűnt el nyomtalanul... 

Ez a bejegyzés a mostanra már feledésbe merült, törteli Czibere-halom (Czibere Halma) egykori helyének térképi és terepen történő azonosítására irányul.

A domb az első katonai felmérés térképén Czibere halom néven szerepel, de annak a térképi jelölése nagyon el van csúszva, ezért további régi térképek és azok jelölései alapján kellett megközelíteni a történelmi domb helyének meghatározását.

Meglátásom szerint a halom a bejegyzésben szereplő helyen volt, illetve annak maradványa az adott helyen ma is megtalálható, ami egykor jóval nagyobb méretű lehetett.

Ami régen fontos volt, most nem tűnik annak, de egyszer talán majd újra fontos lesz.

...

Bár Szapáry-puszta rejtélyes körárkainál azóta sem jártam, ebben a bejegyzésben egy másik cropmarkról lesz szó, aminek egyszerűen csak a Kör elnevezést adtam.

A helyszín földközelből, nyári időszakban, ahol régebben nem búza, hanem kukorica volt:

Ez pedig ugyanaz a terület, műholdképen - a Kör kirajzolódása a levegőből:

A terület jóval összetettebb, de a bejegyzés leginkább erre az objektumra korlátozódik, amit az azóta eltelt időben minden bizonnyal már mások is felfedeztek. Függetlenül attól, hogy mások által ismert-e, vagy sem, számomra mindenképpen jelentős felfedezés volt. De legjobb tudomásom szerint az adott objektum és annak helye nem ismert és sehol sem szerepel.

A Kör alakzatát 2024 május 31-én ...

A régi időkben volt egy domb Cegléd és Nagykőrös határán -

"... melybe egyszer kóbor hajdúkat, másszor agyonvert tatárokat, harmadjára fölkoncolt rácokat temettek a ceglédiek déli határuk biztosítására..."

Az említett domb az egykori nevezetes Gógányi csárda közelében volt és mivel a domb története összekapcsolódik a csárdával, ezért a bejegyzés a két helyet együtt taglalja.

A Nagykőrös és Cegléd közti határviták egyik helyszíne volt ez a terület. 

A helyszín környéke a magasból, távlati képen:

A Gógányi csárda

A csárdánál fennmaradt leírások és források alapján tatárokat, később 1708-ban két rác martalócot öltek meg, akiket a közelébe temettek.

A fogadó a Cegléd és Nagykőrös közötti ...

Ma már semmi nem utal arra, hogy Nyársapát határában ezen a helyen valaha erdő állt.

Az egykori Somogy erdőt a régi leírások még Nagykőrösnél említik, ez a terület azonban ma már Nyársapáthoz tartozik.

A források szerint az erdő Somogyi Istvánról kapta a nevét, aki az 1840-es években ültette be fákkal ezt a területet, homokmegkötés céljából. 

Az erdő a második katonai felmérés térképén jól azonosítható (1819-1869):

A csőszházról nem megfeledkezve, de ebben a bejegyzésben egyelőre csak az erdőről...

Rablók az erdőnél  (1851)

Fennmaradt leírás szerint 1851-ben a Somogy erdőnél Bach miniszter (minden bizonnyal az akkori Osztrák Birodalom belügyminisztere)  utazott keresztül, majd a miniszter átutazását ...