Ez a bejegyzés nem két pillanat alatt született, hanem az évek során készült fényképekből és számos látogatás emlékeiből.

Az itt található templom maradványa a fóti határ egyik legérdekesebb középkori emléke, amit Szent Márton templomának romjaként tartanak számon.

Hogy miért a Pengyom Halmai címet adtam a bejegyzésnek, az a későbbiekben kiderül.

A híres domb a mai Kőröstetétlen ...

Debrecenben jártunk.

Több érdekességet is megnéztünk, melynek során a kevésbé ismert helyek közül is választottunk néhányat.

Ezek a helyek nem szerepelnek útikalauzokban vagy a látványosságok között, ellenben régi térképeken, vagy megkopott írásokban fellelhetőek.

Debrecen hajdani csárdái közül az egykori Nyulas csárdát választottuk, amelyhez utólag részletes leírást és történeteket is sikerült találni.

A 18. században a Debrecent Hajdúböszörménnyel összekötő út mentén több jelentős, korai csárda létesült. Ezek közé tartozott a Nagyerdő szélén álló Nyulas csárda is.

A csárda térképi jelölése 1872-ben:

A fennmaradt adatok szerint a Nyulas csárda 1762-ben már állt (Diversorium Nyulas).

A ...

A Szép-erdő a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869): 

Manapság már semmi sem emlékeztet arra, hogy ezen a helyen egykor egy név szerint ismert erdő állt.

Az egykori Szép-erdő Csemő elsüllyedt és betemetett Kőhatárától és a titokzatos Zöldhalom dombjától kissé délre, a nyoma veszett Gógányi csárdától pedig nyugatra terült el.

A mostanra már nyomtalanul erdőt az adatok szerint 1848 és 1852 között telepítették, amikor  Nyársapát még Nagykőrös határának része volt.

A Szép-erdő neve a Magyar Nyelvőr 1872-ben közölt helynevei között Nagykőrösnél  az erdők felsorolásában az alábbiak szerint szerepel:

Helyszín: Abony, Laczkó Pál hajdani birtoka

Érdekes növényjelek észlelhetőek adott időszakonként Laczkó Pál egykori 19. századi birtokán, aminek a "Rendszer" elnevezést adtam, mivel a növényjelek rendszerszerűen jelentkeznek.

A helyszín különlegessége, hogy egy elpusztult Árpád-kori falu és templom romjainak közvetlen közelében található.

A meglévő adatok összességét figyelembe véve akár egy régészeti objektumrendszer lehetősége is felmerülhet.

Nem egyetlen növényjelről, hanem egymással összefüggő és összekapcsolt alakzatcsoportról van szó, amelynek egyik eleme egy kör alakzat, de legalább ilyen érdekesek a hozzá kapcsolódó vonalas és négyszögletes nyomok is.

A kör halványan már az 1960-as évek katonai ...

A túrák és kirándulások során időről időre előkerülnek olyan régi tárgyak, amelyek egykor a mindennapok részei voltak.

Ezek közé tartoznak a cseréppipa-töredékek is, amelyekkel az évek során véletlenszerűen találkoztam, hol én, hol valaki más.

Ezeknek a pipáknak a többsége ma már szinte csak töredékek formájában maradt fenn, mégis érdekes emlékei egy letűnt világnak.

Minden darab mögött ott áll egy egykori pipamester, aki elkészítette, és egy hajdani tulajdonos, aki használta.

Talán egy tanyasi gazda, egy pásztor, egy csárdába betérő utazó vagy éppen egy földjén dolgozó ember tartotta egykor ezeket a pipákat a kezében.

Ezért létrehozásra került a  Cseréppipa-töredékek oldal, ahol saját találatok, olvasói ...

A tanya

A tanya egykor Irsa (Albertirsa) északi részén, a Szentmártoni út mellett állt.

A Kartai tanya hűlt helye és környéke napjainkban - az egykori tanya épületeinek már nyoma sincs, helyét ma már szántóföld foglalja el:

A Kartai tanya jelölése - Irsától északra - az 1941. évi katonai felmérés térképén:

A monori, 1863-ban épült zsinagóga épülete egykor a régi Vásár tér utcában, a mai Dózsa György utcában állt.

Az 1881. évi kataszteri térkép még jelöli a templomot, ami alapján annak egykori helye pontosan beazonosítható.

A zsinagóga jelölése szinte világít a térképen:

A monori zsidó közösség a 19. század folyamán saját zsinagóga építésére vállalkozott, amelynek létrehozása jelentős összefogást igényelt:

A bejegyzés tárgya: a bényei templom romjainál régebben talált fehér cserépdarab

A bényei templom romjait 1888-ban eképpen említették:

A templom pusztulását követően annak csak romjai maradtak, köveit később vélhetően elhordták, maradék romjait és temetőjét azóta teljesen elszántották.

A romok helye manapság:

A formás cserépdarab ott hevert a földön, a romok szélén, szürkén és porosan, egy letűnt világ apró részlete.

A cserépdarab a megtaláláskor:

A cserép talán egy ivócsészéhez tartozhatott valamikor, amit ha valaki kézbe vett, ivott belőle, letette egy házban vagy a templom közelében.

A töredék pedig ott feküdt évszázadokon át a föld alatt, míg a ...

- Látjátok a foltokat? - mondaná az öreg... - A föld nem felejt olyan könnyen. 

Hiába szántják száz éve, ami egyszer ott volt, annak a nyoma néha még visszajár...

Bár a törteli Telek Halma mára már eltűnt és neve is feledésbe merült, régi térképek segítségével az egykori domb helyét hozzávetőleg be lehet határolni.

Telek Halma korabeli térképi ábrázolása, 1800-ban ( Balla tkp.):

Törtel, Telek

A 3. katonai felmérés térképén Törtel határában jól olvasható a „Telek” elnevezés, mellette pedig a „Telek tn.” felirat, ami a korábbi Telek tanya emlékét őrizte meg.

A térképrészlet különösen érdekes, mivel a „Telek” név nem egyszerű földrajzi jelölésnek tűnik.

Az ilyen „Telek” nevű ...