Csemő határvidékén – az egykori Czeglédi Puszta peremén – érdekes jelölésre figyeltem fel az egyik régi térképen.

Egy már kevésbé, sőt, szerintem mostanra már teljesen feledésbe merült dombról van szó, amit egy régi térképlap „Nádas halom” néven tüntet fel  (a bejegyzésben a továbbiakban Nádas-halom).

Szintén érdekesség, hogy nem is egy, hanem kettő is volt belőle a környéken, de erről később.

Mivel felmerült bennem, hogy mostanra már egy eltűnt dombról lehet szó, éppen ezért megpróbáltam felkutatni, ha volt, akkor hol is lehetett.

Tél volt. Zötyögött az autó a hepehupás, hóval borított dűlőúton.

Később elvesztettem a szemüvegemet, amit kb. 45 perc keresés után – bár szétesve – de sikerült ...

Az alábbiakban olvasható rövid színpadi jelenet egy 1878. január 02-án, Cegléden a kora esti órákban megtörtént esetet dolgoz fel, amely napon tűz keletkezett a városházán.

Talán egyszer esetleg eljut valakihez, akit érdekelni fog ez a darab. Addig csak egy bejegyzés itt a blogon és minden bizonnyal soha nem fogják sehol előadni. 

A ceglédi városháza ábrázolása az 1881. évi kataszteri térképen, ami időben is közel áll a történtekhez:

Ezen a 2025 áprilisában készült, drónképből kivágott felvételen a ceglédi városháza mai épülete a Református Nagytemplom tornya mellől:

Részlet a régi krónikák adatai alapján:

Lipthay-tanya (2.rész)

Egy fiatal cselédfiú, Vágó István emlékére.

Napjainkban többször is találkozni a régi magyar nemesi világ romantikus ábrázolásával, amely írásokban sokszor úgy jelenik meg a múlt, mint egy letűnt, elegáns és rendezett korszak, ahol a nagybirtokos urak és a vidéki kúriák világa valamiféle harmonikus társadalmi rendet képviselt.

A valóság azonban gyakran jóval árnyaltabb és kegyetlenebb volt.

A nagybirtokok világában a szegényebb népek, cselédek, pásztorok és napszámosok élete többnyire küzdelmes és kiszolgáltatott volt. A megélhetésük bizonytalan, a munkafeltételeik kemények, a társadalmi különbségek pedig óriásiak voltak.

Az uradalmakban dolgozó emberek mindennapjai sokszor az uraság ...

Jászkarajenő, Lipthay-tanya (1. rész)

Tetétlen és Jászkarajenő határán állt egykor a Lipthay-tanya, amelynek nevét régi katonai térképek is őrzik.

A tanya közelében egy megkopott kőkereszt áll.

A tanya a 3. katonai felmérés térképén (1869-1887):

Az egykori tanya helyén ma nagyobb kiterjedésű gazdaság található:

A régi katonai térképeken jelölt Lipthay-tanya és környéke, a távolban Jászkarajenő község (kép: 2024 április):

A Lipthay-tanya hajdan ...

Aki ma erre sétál a ceglédi határban, talán észre sem veszi az enyhe földhátat az erdő szélén. Pedig itt egy történelmi jelentőségű halom emelkedik, amelynek neve: Szűke-halom

A halom neve több változatban maradt fenn: Szűke-halom, Szőke-halom, Kis Szőke-halom. A legkorábbi térképi ábrázolások még Szűke halom néven jelölik.

A Szűke halom Cegléd 1750. évi térképén:

Úgy tartják, hogy már a bronzkor emberei is lakták ezt a vidéket, majd később, a római korban is megjárták. A halom tehát nem csupán egy földrajzi pont, hanem időrétegek egymásra rakódott tanúja is lehet.

A Szűke halom a titokzatos és ismeretlen eredetű Holdhegy - től délkeletre, valamint az Árpád-kori templomot és ősi sírokat rejtő Nyúl Féle ...

A dánszentmiklósi futballpálya napjainkban:

Kezdve először a közeli kastéllyal és egykori majorral.

Muzsik kastély

Dánszentmiklós hajdani földbirtokosainak kúriái a mostani Dózsa György út közelségében épültek meg, egymástól néhány száz méter távolságokra:

A Muzsik kastély - amely közel 1949 óta óvodaként funkcionál:

Cegléd korcsolyapályája napjainkban a téli hónapokban ideiglenesen, a város központjában szokott megépülni.

Ide járnak korcsolyázni kicsik és nagyok, családok és baráti társaságok, sokak számára ez a tél egyik kedves, visszatérő élménye.

A ceglédi korcsolyapálya az esti zárást követően, a Református Nagytemplom árnyékában (kép: 2024.december):

A régi korcsolyapálya

A napokban egy régi térkép akadt a kezembe, amelyet nézegetve azon egy "Korcsolya pálya" feliratra bukkantam.

Ez alapján kiderült, hogy Cegléden a korcsolyázásnak már több mint egy évszázada is megvolt a maga helye.

A térképlapot a régi képeket őrző mappáim között találtam, ahová időről időre vissza szoktam nézni. Ilyenkor gyakran kerülnek ...

Nem szeretem az ilyen történeteket. 

Ennek ellenére a csárdáról és a hajdan ott zajló eseményekről szóló több beszámolót is végigolvastam.

A kattintásvadászat elkerülése érdekében címnek szándékosan a Szarvas csárda és nem pedig a Gyilkos csárda elnevezést adtam. 

A dánosi Szarvas csárdát az ott 1907-ben történt szörnyűségek után nevezték el Gyilkos csárdának.

A bejegyzés célja főképp annak megállapítása, hol volt egykor a szóban forgó csárda épülete, amelyhez a megrendítő események is köthetőek.

A csárda épülete már nem áll, ellenben régi térképek alapján annak egykori helyét úgy gondolom, pontosan be lehet azonosítani.

Előre kell bocsátani, hogy a bejegyzés előítéletmentes, kizárólag az ...

A lidérc nem lélek, nem szellem, hanem a hely emlékezete, ami alakot ölt.

Az öreg várta az embereket.
Mindig várta őket ilyenkor. Tudta az idejét.

A pad kint állt, ahogy máskor is, de ma kevesen jöttek el. Volt, aki nem ért rá, volt, aki nem akart, és akadt olyan is, akit már nem érdekelt.

Nem szólt érte. Az ilyen történeteknek nem kell közönség.

Ezúttal nem ült ki a padra. Bent maradt, az ajtófélfának támaszkodva, mintha a szélnek nem akarna hátat fordítani.

Az öreg várt még egy darabig. Aztán látta, hogy már nem jönnek többen.

– Azt a dombot… – kezdte lassan – nem szeretik emlegetni. Nem azért, mert nagy baj történt ott. Hanem mert ami történt, az sose lett egészen kimondva.

Kelet felé van, az ...