A Lipthay-tanya és a kőkereszt
2026. március 10. írta: l.balays

A Lipthay-tanya és a kőkereszt

Szerkesztői megjegyzés

A bejegyzés korábbi változata rövid ideig - néhány órán át - már elérhető volt a blogon. 

A bejegyzés korábbi változatát a források és térképi adatok újraellenőrzése után pontosítottam és átszerkesztettem.

Jászkarajenő, Lipthay-tanya (1. rész)

Tetétlen és Jászkarajenő határán állt egykor a Lipthay-tanya, amelynek nevét régi katonai térképek is őrzik.

A tanya közelében egy megkopott kőkereszt áll.

A tanya a 3. katonai felmérés térképén (1869-1887):

lt_3_kat.jpg

Az egykori tanya helyén ma nagyobb kiterjedésű gazdaság található:

lptm.jpg

A régi katonai térképeken jelölt Lipthay-tanya és környéke, a távolban Jászkarajenő község (kép: 2024 április):

dji_0315_6.JPG

A Lipthay-tanya hajdan a Cegléd–Vezseny közötti gazdasági kisvasút egyik megállóhelye is volt. Ez a keskeny nyomtávú vasút 1928 körül nyílt meg, és a környék tanyavilágát szolgálta ki. A vonalat 1977-ben számolták fel.

A jászkarajenői Lipthay-tanya a kisvasút egykor létesítendő állomásai között:

Budapesti Közlöny, 1927:

1927_apr.jpg

Sz. Ágnes által a blog részére írásban megküldött visszaemlékezései közül:

"Gyerekkoromban a kisvonaton Ceglédről Jászkarajenőre utazván anyai Nagyszüleimhez, emlékszem többek között Bede, Nyilas, Besnyő, Vízjárási iskola, Gubás (amiről Ön is írt) megállókra.

Amikor Kőröstetétlenen közeledtünk a Gerje patakhoz, "folyóka" felkiáltással rohantunk a vonatablakhoz. Lenyűgözött bennünket a híd alatt csörgedező víz. Aztán következett a Kereszt megálló (Liptai megálló lehetett a neve, de mi csak Kereszt-nek hívtuk)...."

"...Ahol az országúton egy kereszt áll (a kisvonat egykori megállója), onnan dűlő vitt be a majorba. Emlékszem ellenkező irányban egy emeletes, elhagyott épületre valahol a kereszt mögött. Ez lehetett a Liptai tanya..."

Egy bizonyos "Liptaitanya" elnevezésű tanyahely kapcsán Hídvégi leírásaiban Tetétlennél egy 1959. évi adatközlés alapján az alábbi jegyzet olvasható:

hidvegi_1.jpg

- Hídvégi jegyzetek

A fennmaradt feljegyzés szerint a helyi hagyomány úgy tartotta, hogy a falu egykori temetője a Liptaitanya földjén lehetett. A beszámoló szerint földmunka közben emberi csontok kerültek elő, sőt a csontokon gyűrűket is találtak.

Ez a rövid régi adatközlés több kérdést is felvet:

  • Valóban létezett régi temetkezési hely a Liptaitanya földjén?
  • Ha igen, akkor pontosan hol lehetett ez a temető, és milyen korból származhatott?
  • Elképzelhető, hogy a hagyományban említett hely azonos a Jászkarajenő és Tetétlen határán fekvő Lipthay-tanya földterületével?

A blog korábbi változatban felmerült annak lehetősége, hogy az 1959. évi jegyzetben szereplő Liptaitanya azonos lehet a Lipthay-tanyával.

Később az azonosság kérdésében bizonytalanná váltam, ezért a bejegyzést átszerkesztettem.

Ez még utólag sem kizárható, de felmerült bennem, hogy esetleg a két tanya mégsem ugyanazon helyszín.

A fennmaradt jegyzet a Liptaitanyát Tetétlenhez köti.

Az elérhető kataszteri és birtoktérképek áttekintése során azonban Tetétlen területén ilyen nevű tanyát (Liptaitanya) sehol sem találtam.

A legközelebbi hasonló nevű hely a Jászkarajenő és Tetétlen határán fekvő Lipthay-tanya, a későbbi Liptaimajor, amely azonban már Jászkarajenő illetékességi területén található.

A tetétleni határ közvetlen túloldalán, már a karai területen lévő későbbi Lipthay-tanya a második katonai felmérés térképén (1819-1869) a két település határának töréspontjánál:

2klipt_1.jpg

Légifotó az 1960-as évekből - Jászkarajenő, egykori Lipthay-tanya (major) és környéke a levegőből:

1963_lt.jpg

A Lipthay-tanya ábrázolása az 1881. évi kataszteri térképen - a tanya és annak épületei, a birtok pont a településhatárok találkozásánál található:

1881_lt.jpg

A határnál, az egykori Lipthay-tanya felé bevezető mellékút kereszteződésénél egy kőkereszt áll, közismert nevén a Liptaikereszt.

A szóban forgó kőkeresztet az 1941. évi katonai felmérés is jelöli:

1941_lt.jpg

Az emlékkereszt:

img_20250413_154736b.jpg

A kőkereszt talapzata:

img_20250413_154747.jpg

A kőkereszt talapzatán lévő táblán egy ma már erősen megkopott felirat olvasható.

A szöveg szerint a keresztet 1923-ban állították, és Lipthay Arthur emlékét őrzi.

A táblán az alábbi felirat áll:

„Legyen meg, Uram, a Te akaratod,
ki megengedted, hogy változatlan szeretettel őrizzük
alázatos szívű jó fiad,
Lipthay Arthur emlékét.
1923.”

Mivel a kereszthez közeli tanya neve Lipthay volt, illetve mivel a kereszt Lipthay Arthur emlékét őrzi, nagy valószínűséggel a tanya birtokosának családjához tartozó személy emlékére állították.

Jászkarajenő vonatkozásában a Lipthay névre többek között az alábbi adatokat találtam:

A Lipthay család egy régi magyar nemesi família volt, amelynek több ága is birtokosként élt az Alföld különböző vidékein. Leírás szerint a család egyik tagja, Lipthay György birtokokkal rendelkezett Jászkarajenőn és Törtelen is. Az ő fia volt Albert Arthur György (Lipthay Arthur), aki 1877. május 12-én Jászkarajenőn született.

A fenti adatok arra utalnak, hogy a Tetétlen és Jászkarajenő határában álló Lipthay-tanya is a család birtokához tartozhatott.

A tanya közelében ma is álló kőkereszt talapzatán Lipthay Arthur emléke szerepel, ami tovább erősíti a család és a helyszín közötti kapcsolat valószínűségét.

Nemes családok, Budapest, 1905 - részlet

lppp.jpg

 A Jászkarajenő területén található egykori Lipthay-tanya és környéke a magasból (2024, április):

dji_0363.JPG

A Hídvégi jegyzetben szereplő 1959. évi adatközlésben említett Liptaitanya pontos azonosítása jelenleg nem teljesen egyértelmű.

A rendelkezésre álló adatok alapján valószínűbbnek tűnik, hogy a jegyzetben említett tetétleni Liptaitanya és a Jászkarajenő határában álló Lipthay-tanya nem azonos helyszínt jelöl, bár ezt teljes bizonyossággal kizárni sem lehet.

Az előző bejegyzésben a két tanyát - Liptaitanya és Lipthay-tanya - azonos helyszínnek vettem, ami nem lett volna bizonyosan pontos. 

Ami viszont biztos:

A térképeken feltüntetett Lipthay-tanya közelében a tetétleni oldalon voltak a 18. századi térképen még jelölt Kecskés Halmai, valamint a tanyától keletre az első katonai felmérés térképén (1782-1785) még jelölt Pallagi halom, aminek később már nyoma veszett, ahogyan a halmok múltjának is:

google_lkb.jpg

És ahogy az előző változatban is, ezen a ponton vége az első résznek, folytatása következik egy ide kapcsolódó régi történettel. 

260310

B.

Ezt az anomáliát a közelben találtam és mivel érdekesnek találtam, beteszek róla egy képet:

ea2b.jpg

Források:
Katonai felmérések térképei – Mapire
Katonai légifotó (1960-as évek) – Fentről.hu
Hídvégi jegyzetek – helyi hagyományok és adatközlések
Nemes családok. Budapest, 1905.
Budapesti Közlöny, 1927 (gazdasági vasútra vonatkozó közlés)
Sz.Ágnes írásban megküldött visszaemlékezése

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr5919061734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása