Klementina-major
2024. március 21. írta: l.balays

Klementina-major

- Pusztavacs régi majorjai közül 3. rész -

A régi időkben virágzó települést, Pusztavacsot is romba döntötte a török hódoltság. A hely 1690-ben az összeírások szerint teljesen lakatlan, majd később - a Koháry grófokat követően -  a Coburg hercegek tulajdonába került.

Az egykori Klementina-major a Szász-Coburg-Góthai hercegi család számos majorjainak egyike volt, helyén ma erdő található.

Coburg hercege a legnagyobb majorjait gyermekeiről nevezte el (Viktor, Klementina, Fülöp, Antónia...)

A szóban forgó major elnevezései közül: Clementinen Hof, Klementina-major, Kelemenke-major, Klementis-major, Linka-major

2023 nyarának egyik forró napján, régi térképek alapján kerestem fel a régi major helyét, amely valamikor otthont és megélhetést jelentett több család számára is. Sőt, a major területén - a térképek alapján - a XIX. században még egy kocsma is volt.

A "T" alakú útkereszteződés, amely körül egykor a major épületei álltak:

img_20230715_175346.jpg

A Klementina-majort Linka-majornak is nevezték (T. Károly albertirsai lakos jelzése és adata, megerősített információ, melyet a pusztavacsi erdészet is alátámasztott, továbbá a környéken Linkamajor elnevezést a térképeken nem találtam.).

A Linka-major neve az 1860-as évek elején a tanyákat kirabló és gyilkosságokat is elkövető  Bogár-betyárbanda kapcsán is felmerül.

A banda felszámolására indított hajtóvadászat során - az 1800-as évek második felében - ebben a majorban állt, vagy állhatott meg kisebb pihenőidőre a neves Balla Kálmán csendbiztos, betyárokat üldöző csapatával:

"...Balla, nyolc emberrel, két káplárral, kápláronként még két-két emberrel, 1862. június 15-én indult, hogy „a Bogár banda ellen hajtó vadászatot tartson. Embereivel Pótharaszt, Vatya, Vacs és Mizsei puszta vizsgálatát kezdte..." (1)

"...A kemény kezű csendbiztosok egyik jellegzetes figurája volt Balla Kálmán. A főispáni helytartó 1862. május 26-án nevezte ki a pesti járás főcsendbiztosává. Balla, aki két évig volt a posztján, nagyban hozzájárult az Alföld útjainak biztonságosabbá tételéhez." (2)

Balla csendbiztos és emberei napi 30 kilométer is lovagoltak, melynek során egy alkalommal a Linka-majorban álltak meg kényszerpihenőre, ahonnan viharos időben viharosan indultak tovább:

"...A csapat kénytelen volt pihenőt tartani Pusztavacson a Linka-majorban, hiszen a napi járkálásban 30 kilométert lovagoltak.

Balla, este a majorgazdával beszélgetett, amikor Mészáros egyik pandúrja (Sztana György) váratlanul megjelent és közölte, hogy azért nem érkezett meg a megbeszélt találkozóra, mert Benén a Bogár banda egy tagját egy tanyába beszorították, s aki nem hajlandó magát megadni.

A főcsendbiztos azonnal nyergeltetett, és dacolva a viharral Benére indultak.

A kíméletlen időben ő maga is lovastól egy árokba borult, úgyhogy a csapat gyalogosan folytatta útját a Mizsei erdőn keresztül...." (1)

2. katonai felmérés térképe (1819-1869) - a Klementina-majort és a Mizsei erdőt - amin keresztül a leírás szerint Bene felé Balláék keresztülvágtak bejelöltem (gondolom azért csak az úton mentek, ami alapján két feltételezett útvonalat is berajzoltam, Bene pedig a közeli Ladánybenével, Bene-pusztával lehet azonos) a Mizsei erdő a majortól ~4 kilométerre volt:

2kmeb.jpg

És hogy ne maradjon lezáratlan a történet:

Baski György betyár volt az, akit Benén a házba beszorítottak és akinek elfogására Balla csendbiztos a kapott hírt követően a Linka-majorból azonnal, a viharos idő ellenére útnak indult.

Benén, a tanyába beszorított betyárt huza-vonát követően Balla csendbiztos az ablakon belőve lábon lőtte, a pandúrok a házba az ablakon égő szalmákat dobtak be, a betyár pedig öngyilkos lett. (1862. június 18-án temették el cimborája, a szintén betyár, a felakasztott Bartusz Mihály mellé).

A Klementina-major helye napjainkban - egykor ez mellett az útkereszteződés körül terült el a majorság, innen indulhatott útnak Balla csendbiztos - 1862 nyarán - a betyár Baski elfogására:

dji_0533.JPG

A major az 1881. évi kataszteri térképen Kelemenke-major néven szerepel.

A majornak a térkép alapján saját kocsmája is volt, feltehetően a kocsma végett nevezhették el a közeli tavat Korcsmai-tónak (a tó a kocsmától ~380 méterre volt, a tó már szintén nem létezik, talán halászhattak, vagy még csónakázhattak is benne, ki tudja már..):

1881_5.jpg

A major kocsmája a XIX. században ezen a helyen állhatott - a 2. katonai felmérés térképe is jelöli a zászlós épületet (1941. tkp. a kocsmát már nem jelöli):

dji_0535.JPG

Térképolvasás kézikönyve - zászlós épület:

kcsm.jpg

A térképen feltüntetett Korcsmai tó neve megerősíti, hogy a közelben kocsma állhatott, amely pedig a major szélén zászlóval jelölt épület lehetett.

Talán az erre átutazókon kívül a környékbeli majorokból is járhattak ebbe a kocsmába, sőt az is lehet, hogy éppen ebben a helységben szállt meg Balla Kálmán csendbiztos az embereivel pihenőre, miközben a betyárokat hajkurászta:

dji_0547.JPG

A környékre az 1900-as évek első felében keskeny-vágányú vasúti szárnyvonalat is terveztek, amely érintette volna a Klementina-majort is - Vasuti és Közlekedési Közlöny, 49. évf. (1918):

vasuti_es_kozlekedesi_kozlony_49_evf_1918.jpg

Az egykori majorság egyes épületeinek nyomait még napjainkban is kirajzolják a lombkoronák (kép jobb oldalán):

dji_0544_1.JPG

A 2. világháború csapatmozgásai és harcai nagyban érintették ezt a térséget.

1948, Postai Rendeletek Tára - a Klementina-major a hadműveletek következtében megszűnt:

postai_rendeletek_tara_1948.jpg

A majort a postai adattárból törölték (1948):

prt_1948.jpg

Később a régi major területén belül egy kisebb tanya létesült, amelynek épülete a XIX. századi térképeken még nem szerepel.

1961 - katonai légifotó a területről, rajta a tanyával, a majornak ekkorra már nyoma sincsen - a képen jobbra lévő nagy fehér folt az egykori Korcsmai tó helye:

1961b_1.jpg

Az említett tanya 1961-ben közelebbről (1980-ban még állt, 1992-ben már feltehetően elbontva):

haz.jpg

A 2. világháborús katonai tevékenységek végett a Postai Rendeletek Tára 1948-ban arról tudósított, hogy a Klementina-major a hadműveletek következtében megszűnt.

A szomszédos, innen másfél kilométerre lévő Leopold (Lipót) major szintén nem maradt ki a háború borzalmaiból. A Lipót-majorba 1944 végén orosz harckocsi hatolt be, ami tüzet nyitott az ottani major lakóira:

"..Azon a gyászos téli napon egy orosz harckocsi tévedt a majorba, s legénysége minden előzetes felszólítás nélkül mindenre és mindenkire tüzet nyitott. A Holu családból néhány perc alatt heten haltak meg, a legidősebb ötvenéves, a legfiatalabb négyhónapos volt..."

A Lipót és Klementina majorokat egyenes út köti, illetve kötötte össze.

A Lipót-major helye a Klementina-major felől:

dji_0541.JPG

Pusztavacs erdői még napjainkban is releváns lehet háborús kutatások céljából, ahol a 2. világháború idejéből ismeretlen és elesett katonák maradványait és jeltelen sírjait rejtheti még most is az övezet.

A Klementina (Kelemenke) majornál készült rövid videofelvétel (2023):

Az egykori hercegi major helyén manapság erdő és facsemetés található, de régi térképek továbbra is őrzik emlékét.

(Képek: 2023. - a közeli Leopold és Klotild majorok a blogok között megtalálhatóak)

2024.03.18.

B.

Adatokat várnánk a majorhoz, felmenő felkutatása céljából:

A Klementina-majorról - vagy az egykor ott lakókról - adatokat, információkkal várnánk, legfőképpen felmenő felkutatása céljából. Továbbá az egyéb felmerült adatokat, vagy történeteket szintén a blog email címére lehet megküldeni, vagy hozzászólásban jelezni. (email: balays.blog.hu)

Tábori Károly albertirsai lakos adatai a majorhoz:

"...az egyik dédnagyapám 1867.08.20.-án a Clementina majorban, mint egy fiatal a Coburgok által odaverbuvált, Pilisről származó zsellérházaspár gyermekeként született. Ezt az irsai evang. egyház szül. anyakönyve dokumentálja. Ugyan itt, azonos Pilisről származó családnévvel még legalább három zsellérházaspár gyermekének születése is fellelhető. Tehát a Coburgok a környező településekről is toboroztak munkaerőt. Nagyszüleim (Nagymamámtól hallva) később is tartották a pilisi rokonokkal a családi kapcsolatokat.

...A pusztavacsi erdőgazdasági személytől megerősitettek, hogy a Linka major az azonos volt a coburg Clementis majorral."

Tábori Károly által rendelkezésre bocsátott, az irsai egyházból származó egyik anyakönyvi kivonat, rajta a nevek mellett Vacs, Linka major:

zzzz_4.jpg

További adatok, térképek, lapszemle, egyéb:

A Kert (1918) - a Kelemen-majorba méhészethez és bolgár kertészethez értő szakember jelentkezését várják:

a_kert_1918.jpg

Gyakorlott tehenészgazda álláshirdetése - Pusztavacs, Linkamajor (forrás: Köztelek 1921.**Köz és mezőgazdasági lap 1891-1944 között jelent meg):

koztelek_1921_koz_es_mezogazdasagi_lap_1891-1944_kozott_jelent_meg.jpg

Magyar Fakereskedő 1937A Budapesti Kereskedelmi Akadémia fakereskedelmi szaktanfolyamának Klementina-majort is érintő tanulmányútja a pusztavacsi Coburg hercegség erdőgazdaságában (a Medveállás a Klementina-majortól nyugatra volt):

magyar_fakereskedo_1937.jpg

1942 - körözött személy, cseléd, akinek tartózkodási helye Pusztavacs, Kelemenke-major:

pezugyi_kozony_1942.jpg

További térképek:

3. katonai felmérés (1869-1887):

3_kat_felm_23.jpg

Kataszteri térkép 1881:

kelemenke.jpg

1927:

1927_kel.jpg

1941:

1941_klem.jpg

A Klementina-major egykori épületeinek elhelyezkedése a területen az 1881 évi térkép alapján:

kat2_vetit.jpg

Áttekintő térképen a környék és a közeli Coburg majorok - középen a Klementina-major, a közelében a Lipót és a Klotild major, Csőszház, valamint a Medve-állás - amely állásnál 1937-ben a Budapesti Kereskedelmi Akadémia fakereskedelmi szaktanfolyamának hallgatói voltak tanulmányúton kocsikon és szekereken (2.kat.felm.-1819-1869):

majorok.jpg

 A Tyukház

A Tyukház és kútja a Klementina-major közelében volt, ahol a 2. katonai felmérés térképe még Csőszházat jelölt.

Később tanya is épült ide a kiszögelésbe, aminek főépülete 1980-ban még állt. Mostanra már se Csőszház, se Tyukház, sem tanya nincs már, a Korcsmai-tó helyén is erdő áll:

dji_0651_3.JPG

dji_0652b.JPG

ffff.jpg

A Klementina-major helyén áthaladó dűlőút:

dji_0551_1.JPG

Források:
(1) sulinet
(2) Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története
Térképek: mapire, hungaricana
Katonai légifotók: fentrol.hu
Újságcikkek: hungaricana adatbázis
Vasuti és Közlekedési Közlöny, 49. évf. (1918)
A Kert (1918)
Köztelek 1921.**Köz és mezőgazdasági lap 1891-1944 között
Magyar Fakereskedő 1937 

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr6418354317

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.03.22. 20:59:13

A pusztavacsi terület is a tipikus esete annak, hogy az erdő megeszi a tanyákat.

S mondhat bárki bármit, de a tanyák azért számolódtak fel, mert megszűnt az erdő miatt az összeláthatóság.
Utána minden más csak történelem.

l.balays 2024.03.22. 21:36:14

@gigabursch:
Nem tudom, részben igy lehet.
Viszont nézd meg pl Cegléd északi tanyavilágát, az is megszünt, pedig ott aztán voltak tanyasi iskolák, meg minden. És ott egy darab erdő sincs, csak szántóföldek. (meg ez meg az, de az külön téma :) )

Lobo Marunga 2024.03.23. 13:04:32

Szerintem a tanyavilág megszűnését az életforma megszűnése, átalakulása okozta. Már amennyire okozta, mert vannak még tanyák. Az erdő nem ok, hanem következmény.
süti beállítások módosítása