Burgus Solva 24. - római őrtorony** Visegrád
2023. február 02. írta: l.balays

Burgus Solva 24. - római őrtorony** Visegrád

Visegrád római emlékei és római őrtornyai közül: Burgus Solva 24.

Az őrtornyot az ásatás során talált építési tábla felirata szerint 372-ben építették.

Azt azért nem mondanám, hogy kevésbé ismert ez a rom, talán inkább azt, hogy kis mértékben látogatott, pedig ott van az ember orra előtt.

Az őrtorony konzervált romjai felülnézetből:

dji_0284b.JPG

A római őrtorony maradványai Visegrád mai lakóterületének peremén, közvetlenül a 11-es főút mellett találhatóak:

kicsi_1.jpg

A Magyar Műemlékvédelem 1985. évi leírásaiból a burgus kapcsán:

"....Az őrtorony 372-ben I. Valentinianus császár uralkodása alatt épült. Építői a máshonnan idevezényelt legio Martia katonái voltak. A IV-V. század fordulóján pusztulhatott el.
Soproni Sándor 1957-ben teljesen feltárta az őrtornyot és átvágta a torony alatti I. századi települést is. Konzerválása Szanyi József tervei szerint 1960-ban készült el." (1)

img_20220822_152246.jpg

Az őrtorony romjaira a régi kőbánya közelében, útépítéskor bukkantak rá:

"...Az egykori kőbánya köveit még csillék szállították a Duna-partra, és ott, ahol a csillék sínpárja elérte a 11-es utat, került elő egy újabb, 10x10 méteres, négyzetes alapú, körülárkolt római őrtorony.

Bejárata a hegy felé zett, belső terében kőkemence állt, középen egy nagy oszlop tartotta a torony tetejét.

A téglabélyegek Valentinianus koriak (legió X gemina TEMP VRS, FRIGERIDVS DVX AP).

A burgus különlegessége az építési táblájának előkerülése. A tábla szövegéből megtudhatjuk, hogy a tornyot a Marsról elnevezett I. számú légió Foscianus nevű parancsnoka vezetésével építette meg 372-ben. Az őrtorony alatt és körülötte I-II. századi településréteget is megfigyelhettünk." (2)

1885 - kataszteri térkép részlete alapján - az akkori kőbánya és a római őrtorony helye:

1885tt.jpg

Az őrtorony ásatása során talált - 372-ben készült - hiányos, töredékes építési táblája feliratának magyarra fordítása egy 1974. évi újságcikk alapján:

“A mi urainknak, Valentinianusnak, Valensnek és Gratianusnak, a legnagyobb császárnak fejedelmi parancsára, valamint a kiváló férfiak közül való Equitius comesnek, a hadsereg főparancsnokának rendelkezésére, Foscanus, a Marsról elnevezett I. számú légió parancsnoka a reá bízott katonákkal együtt a parancsot végrehajtva, ezt az őrtornyot az alapjaitól az utolsó simításig felépítette Modestus és Arinthaeus jeles férfiak konzulsága idején.” (3)

(Ha jól tudom, ez az építési tábla jelenleg a Mátyás Király Múzeum gyűjteményében található, és talán a Salamon toronyban lehet kiállítás keretein belül megtekinteni.)

Az őrtorony melletti kerítésoszlopon lévő, megkopott emléktábla:

img_20220822_153900.jpg

A középen lévő kőoszlop tarthatta a torony felsőbb szintjét:

img_20220822_152405.jpg

Az őrtorony bejáratáról a források néha eltérően nyilatkoznak, de ha megnézzük felülnézetből, a bejárat a hegy felől lehetett:

dji_0284.JPG

Kőlépcső a romok mögött:

img_20220822_152501.jpg

Mohás kövek és egy kis gaz a romoknál:

img_20220822_152517.jpg

Az őrtorony a 11-es főút és a Bányatelepi út sarkán található (a képen a két villanyoszlop között):

dji_0296_1.JPG

dji_0298.JPG

A római őrtorony romjai, mellette kőből készült feszület:

img_20220822_152350.jpg

Ezen a helyen régi térképek szerint már 1885-ben is feszület állt:

kata_1885_3.jpg

img_20220822_152435.jpg

A feszület a harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887):

3_kat_7.jpg

Érdekes módon a "kereszt" jelölését ez a térkép (1885) mintha máshová tenné:

1885.jpg

Visegrád és a 11-es főút (a Duna túlpartján Nagymaros) - az őrtorony a kép jobb alsó sarkában az utcasaroknál:

dji_0278_2.JPG

A Dunakanyar az őrtorony romjai felől:

dji_0294.JPG

(A bejegyzésben szereplő képek egy régebbi családi kirándulás során készültek.)

2023.02.01.

B.

(Előző bejegyezések a blogban a környéken található római helyek közül: Római erődítmény maradványai a Kishegyen (Pilismarót), Római őrtorony romjai egy benzinkútnál (Leányfalu), Sibrik-domb (Visegrád) - további hasonló környékbeli helyek bejegyzései összeállítás alatt)

Források:

(1) Gerő László, Magyar Műemlékvédelem 9. (1985)

(2) Élet és Tudomány, 2011. január-június

(3) Magyar Híradó, 1974. évi számából - A múlt nyomában

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr8918039158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2023.02.12. 11:00:21

Érdekes lehet ez az építési tábla.
Az Árpád-korról maradt rénk ilyen vagy nem is volt szokás?

Illetve más római kori építéstáblák is kerültek már elő?

Sose hallottam rüluk.

l.balays 2023.02.13. 17:38:49

@gigabursch:
én sem hallottam ezekről a római épitési táblákról, amig nem olvastam róluk
a posztban szereplő több darabra tört az őrtoronynál talált épitési tábla a Salamon toronyban van kiállitva ha jól emlékszem
képet máshonnan nem akartam beemelni, de a neten megtalálod

a közelben máshol is találtak hasonlót, de azt a helyet később akarom majd valamikor

Visegrádot imádom, feltöltődöm ha ott járok. Tavasszal megint el akarok menni oda, üldögélni egy kicsit a Sibrik dombnál, nagyon szeretem.

l.balays 2023.02.13. 17:40:05

@gigabursch:
Árpád korit nem tudok, eddig csak rómairól hallottam
süti beállítások módosítása