2021. máj 08.

Benevár

írta: l.balays
Benevár

Várral kapcsolatos bejegyzés már régen volt. Egyébként is jó kiránduláscélpont.

Benevár // Mátrafüred mellett található a Benevár-bércen, 470 magasságban.

Hogy hogyan kell normális módon megközelíteni a várat azt nem tudom, ugyanis a domboldalon másztunk fel hozzá, az autót meg a patakparton tettük le valahol. 

Érdekes, hogy a várat a régi katonai térképek nem jelölik, csak az 1941-es katonai felmérés térképén szerepel:

1941_kat_2.jpg

Most látom, balra tőle egy kápolna is fel van tüntetve a térképen, jó lett volna azt a helyet is megnézni.

A vár története a honfoglalás koráig nyúlhat vissza:

"A honfoglalás idején Árpád egyik vezérének, Edömérnek a Mátra erdejében nagy földet adott. Edömér unokája – Bene vitéz – lehetett az első birtokosa annak a nagy kiterjedésű pogányvárnak, melyet róla Benevárnak neveztek. A tatárjárás során elpusztult várat 1243-1250 között az Aba nemzetségbeli Csobánka comes építtette újjá és tette a család székhelyévé." (forrás: wikipédia)

A vár állapotát egy 1301-ben kelt birtokfelosztó levél részletesen említi, palotát, fatornyokat, házat, kincstárat, nagytermet, kápolnát és kaput. (ez lenne a kápolna, amit az előző térkép a vártól balra mutat..?)

Benevár restaurált képe ( kép forrása: Sereg József: Benevár )

kep_2021-05-06_085231.png

De most éppen máshol azt olvasom és mintha ebből azt venném ki, hogy Pogányvár innen kicsit feljebb volt. Sőt, most megnéztem, a Pogányvárat a geocaching is innen fentebb jelöli.. Akkor a kettő nem egy és ugyanaz... Javítson ki valaki ha tévedek.

"Ennék az ősi erődítménynek a mai Bene- vár várhelye még korábban csak megfigyelőhelye lehetett. A Pogányvár topográfiailag ma is beazonosítható. A Benevár területét elhagyva tovább kapaszkodunk a hegyháton, s mintegy 20 percnyi gyaloglás után elérjük a Vaskaput.
Az
út összeszűkül, az alsó kis Vaskapunál kétoldalt csak megemelkedik a kopár szikla, a felső nagy Vaskapunál már felmagasodik a sziklafal, s közéje szorul az út. A hegyhát itt néhány méterre összeszűkül (8—10 m). Dél felé lapos terasz előzi a helyet. A jobb és a baloldalon hatalmas vek halmaza omladékszerűen magasítja az egyébként is meredek hegyoldalt. Dél felől három keresztsánc nyomai vehetők ki a kövek halmazából. A sáncok közt 85 méter, 60 méter és 190 méter terület, terasz van. A hatalmas kyklopsz kövek valóban összehordott kőtorlaszok képzetét keltik. Kandra Kabos 1890-ben járta be ezt a területet, s ő is és Pásztor József Heves vármegye várai című munkájában Pogányvárat a honfoglalás korában már meglevő erődítménynek tartják, amelyet a vidékre költöző honfoglalók elfoglaltak, megszálltak, szálláshelynek használták. A Pogányvár név is erre utal. Felverték sátraikat, és innen vezettek portyákat. Erre a hely kiválóan alkalmas, hiszen kellően védett, és a déli irányban nagyszerű kilátás nyílik a mai mátrafüredi völgybe..." (1)

"Ezt tartják az ősi szálláshelynek, honnan a következő századokban a vidéket birtokba vették, benépesítették...." (1)

Magyarország első katonai felmérésének térképe (1782-1785) a várat nem jelöli. Mátrafüred helyén a Bene név szerepel és érdekes módon alatta JANO felirat. A vár helyzetét fehérrel karikáztam. A patak partján az a sok kis csillag mind malmok. (nekem külön érdekes egy kereszt a térképen, aminek a helyén most erdőt mutatnak a mostani térképek, semmi mást - pirossal karikáztam)

1k.jpg

Kissé párás idő volt, amikor ott voltunk, esett később az eső is.

A hely áttekintéséhez - Benevár és környéke Mátrafüred irányából fényképezve:

dji_0627_2.JPG

Egy kép oldalról (Mátrafüred ettől jobbra):

3_4.jpg

"A négyzetes alaprajzú belső területet mind a négy oldalon széles, mély árok övezi. Az É-i, leginkább támadható oldalon még egy sekélyebb külső árok is van. E megközelítően négyzet alakú belső területet kőfal övezte, aminek a maradványai az É-i és Ny-i oldalon a felszínen is láthatók. A Ny-i hegyoldalon megfigyelhető az egykori felvezető út nyomvonala." (2)

"A vár ma is teljesen kivehető kettős mély sáncárokkal volt körülvéve. Az északi és a déli oldalon a sáncok mélyebbek és szélesebbek voltak, elérték a 15 métert. A keleti és nyugati oldalon is megépültek a sáncok, viszont itt a hegyoldalak meredeksége miatt keskenyebbek voltak a vájátok. A sáncárkok ma is elérik az 5—6 méter mélységet a déli és az északi oldalon, eredetileg ennél jóval mélyebbek voltak." (1)

Benevár felülnézetből:

dji_0635.JPG

Semmi sem látszik a sáncokból a képeken, mivel minden zöldben pompázott, egy téli fényképen talán a sáncok kivehetőek lettek volna. Amikor itt jártunk és a képek készültek, csak kirándulás szempontjából voltunk itt.

dji_0632.JPG

"Bél Mátyás a XVIII. század harmincas éveiben is már romként tartja számon:
„Bene várának már csak romjai vannak meg a Mátra egyik erdős vonulatán, amerre dél felé Gyöngyös város látható. Lejtős hegyre, és derűs környezetbe építették a vele azonos nevű híres forrás (téves - patak! -) mellett.” (1)

Benevár - kissé megbújva a fák között -  a háttérben a fák takarásában Mátrafüred:

1_3.jpg

"A tatárjárás után építették a várat, talán közvetlen közel a tatárok elvonulása után már 1243-ban, de mindenképpen még IV. Béla király idejében. Van olyan feltételezés is, hogy a tatárjárás után csak újjáépítették a már korábban itt levő erősséget. Lehet, mindenesetre a földben rejlő romok a tatárjárás utáni várépület maradványai." (1)

Habsburg Birodalom kataszteri térkép (1885)- a várat pontosan nem jelöli, de a vár elnevezését a vártól lejjebb feltünteti (valószínűleg a Benevár bércet jelöli):

kata1_1.jpg

"A Mátraalja az Abák ősi birtoka volt. Az Aba nembeli Csobánka család tagjai II. András alatt részt vettek a keresztes hadjáratokban és 1221-ben vitézül harcoltak a holicsi hadjáratban. A Sajó melletti csatában 1241-ben Csobánka Lőrinc IV. Béla királyt saját testével fedezte. A Csobánka-ághoz tartozó János a rábcai csatában vett részt, vitézül helytállt és Ottokár cseh király seregéből bizonyos Haslo Valtert csapatostul foglyul ejtette. 1275 után ő emeltethette a Benevárat." (3)

- ez talán egy visszacsatolás lehet az első katonai felmérés térképén a Bene alatt olvasható JANO felirathoz..? Vagyis a Csobánka ághoz tartozó Jánosról tartották azt, hogy emeltethette a várat.. Ezért lenne így a feltüntetés a térképen..? 

20200917_172615.jpg

Benevár elnevezését másokkal is kapcsolatba hozzák..

Az Egri népújság 1924-es napilapjának egyik számából:

"Egyes állítások szerint valaha a saári benediktinusoké volt és ezekről, mások szerint Solymossy Benenigh XIII századbeli e vidéki földesúr után nevezték el."

A teljes újságcikk a várral kapcsolatban:

egri_nepujsag_napilap_1924.jpg

"Az Árpád-ház kihalása után a benei Csobánkák az Aba nemzetség tagjainak nagy részével az új király, Anjou (I.) Károly ellen Csák Mátéhoz csatlakoztak. Részt vettek az 1312. június 15—i rozgonyi csatában, ahol a három testvér közül Dávid életét vesztette. A király győzelme, az Aba család súlyos veresége történelmi sorsfordulóhoz vezetett, megtört az Abák hatalma. Csobánka Sámuel visszavonult Benevárba, László birtokait magához ragadta.

I. Károly 1327. máj. 21-én megfosztotta a Csobánkákat a birtokaiktól várukat pedig hűséges hívének, Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta..." (3)

20200917_172642.jpg

A Mátra várainak kutatásaiból:

"A Mátra várainak kutatástörténete három szakaszra osztható. Az első időszakban Bél Mátyástól az 1880-as évekig tartott a munka. Ezeknek a célja még nem a Mátra várainak összegyűjtése, a várak számának, elhelyezkedésének, egymáshoz való kapcsolatainak tisztázása volt..." (4)

"Fáy András a Párád környékén ismert vármaradványokat sorolja fel 1819-ben." (4)

A bejegyzésben szereplő Benevár Mátrafüred mellett található.

20200917_172441.jpg

"A mátrai várak kutatása tehát nagy múltra tekinthet vissza. Azonban a régi, többnyire csak futólagos leírások és a kormeghatározások igen sok bizonytalanságot rejtettek magukba. Nem volt más megoldás, újból be kellett járni valamennyi várat és a régészeti-történeti kutatások mai eredményei alapján ezek kiértékelését elvégezni. Ezt a munkát a szerzők közül Dénes József vállalta magára, aki 1981-1983 között Skerletz Ivánnal valamennyi őskori és középkori várat felkereste és vázlatos felmérésüket is elvégezték."

Dénes József írásaival mostanában szoktam találkozni egyes facebook fórumokon, írásait figyelemmel szoktam kísérni, ami rávilágít, mennyi ismeretlen erőd és erődítés és várhely vár még felfedezésre.

Benevárral sokan foglalkoztak, volt olyan kutató is, aki a várat rossz helyen kereste és nem találta:

"Fügedi Erik, mivel nem ismerte a vár pontos fekvését, (szerinte a ma Benevárnak nevezett hegyen várnak nyoma sincs), helytelenül Mátrafüred belterületén kereste." (2)

Mikor is tárták fel a várat..? 1981-1982 körül..

A vár és környéke katonai légifelvételen 1976-ban - itt a vár nem látszik, de sáncok kivehetőek a várbércen:

1976.jpg

Ugyan ezen a képen közelebbről a vár területe, csak a sáncok látszanak:

kep_2021-05-08_005007.png

Egy későbbi légifotó, jóval a feltárást követően - itt a vár már jól kivehető:

var.jpg

Manapság a várat már könnyű megtalálni, de útitársam Fajka Zoltán - akivel a várnál voltam - később említette a kirándulásunkat ismerőseinek, akik bár jártak Mátrafüreden, de Benevárról még csak nem is hallottak..

Itt már gyülekeztek a vár felett a felhők:

20200917_173625.jpg

"A vár kapuja az északi oldal keleti végén levő torony alatt volt, a külső sáncon csapóhíd, a belső sáncon felvonóhíd vezetett át. A vár keleti oldalán lehet a ciszterna, a vár víztartálya helyét kikövetkeztetni.
A vár belső épületei szinte teljes mértékben elpusztultak a viszontagságos századok alatt, hiszen már 1497-ben is elhagyott romvárként említik," (1)

A bejegyzés képeiből ezekre az elrendezésekre nem lehet következtetni.. Így egy kis egyszerű várnak tűnik, pedig a leírások alapján nem volt az.

dji_0651.JPG

Benevár többször is gazdát cserélt az idők folyamán, ezt annyira nem részletezném, viszont a vár nevéhez fűződik pénzhamisítás és házasságtörés is:

"Pusztulása egyes feltételezések szerint a XV. század elején élt földesúr, Salgói Miklós báró viselt dolgai miatt következett be. A főnemest maga Luxemburgi Zsigmond király vonta kérdőre budai udvarában, fejére olvasva, hogy hamis pénzt veretett, és házasságtörő viszonyt folytatott Garai János nagyúr feleségével, Hedvig hercegnővel. Mindezen bűnökért Miklós bárót az országból való száműzetésre, valamint teljes birtokelkobzásra ítélték. 1424-ben így már Zsigmond királyé volt a vár, aki 1430-ban Borbála királynénak, majd 1438-ban Albert király a Rozgonyiaknak adományozta" (forr.:wikipédia)

Benevár, egyes régészeti leletek

Vasnyílhegy, égetett agyagedények darabjai.

A vártól kicsit odébb 3 mészégető kemencét is találtak. 

"II. Endre kereszteshadjáratával hozzuk összefüggésbe az ásatásnál felszínre került töredékét egy szír pohárnak, amely sötétkék üvegből készült és arannyal szegélyezett fehér emailfestésü arab írás díszíti. Kora a 13. század elejére határozható meg." -(Szabó J. József lelete)-  (5)

"...a vár ásatásán előkerült pénzérmék közül kettő III. Béla, kettő IV. Béla, egy V. István, egy I.Lajos, egy pedig I. Zsigmond vereté"  (7)

Benevár a fák takarásában:

2_3.jpg

"A vár területéhez a vizet fakasztó László király mondája fűződik. A kunok ellen táborozó László király ezen a vidéken járt a seregével. A harcosok szomjúságának csillapítására fakasztotta a Bene-patakot. A kun sereg 1091-ben Fügéd alatt, László serege pedig a Cseplyés erdőségben táborozott. László vezérei a király sátra előtt gyülekeztek és elmondták, hogy a népe szomjúság miatt nem tud csatára kelni. Ekkor ő két magas hegy által összeszorult szűk völgybe vezette őket egy sziklához, ahonnan vizet fakasztott. Ez a hármas forrás legendája, s helye Bene vár helyétől 3000 m-re, északkeletre van (Szt. László forrás)" (6)

További képek a várról:

A hosszú falnyúlvány, ami az egyik előző felülnézeti képen is látszik:

20200917_162444.jpg

Az egyik fal már kicsit omladozik:

20200917_162754.jpg

20200917_162904.jpg

20200917_173541.jpg

Az oldalsó falak egyike:

20200917_162812_2.jpg

A vár belsejét is kezdték benőni a növények:

20200917_172422.jpg

20200917_175429.jpg

Ha a normál úton érkezünk a várhoz, akkor ezzel a fallal kerülünk szembe először:

20200917_175807.jpg

"Benevár 1450 körül sajnos dúlás, fosztás, felégetés áldozata, a tűz martaléka lett. A szomszédos Pata királyi várába települő huszita cseh csapatok, Úrik és Zagyvafői Andriskó martalócai feldúlták és felgyújtották. Ekkor pusztult el a Csobánkák egykor híres fészke Benevár. 1497-ben kelt birtoklevél a várat szétrombolt állapotban jelzi, mint Kanizsai birtokot." (1)

Részemről azok közé tartozom, akik pont ilyen vadregényesen szeretnek egy várromot, mint Benevár. (bár kissé fel van újítgatva)

20200917_173633.jpg

Miután megnéztük a várat, Mátrafüreden még megvacsoráztunk, akkor már szakadt az eső.

Ha most mennék, megkeresném és lefényképezném a feltárás során a vár közelében megtalált mészégető kemencéket, megnézném, mi van most annak a kápolnának a helyén, amit jelöl az 1941-es katonai térkép a vár mellett, illetve jó lenne egy olyan felülnézeti kép várról, amikor nem takarják be a növények. (máshol láttam, nagyon jól néz ki úgy a vár, és látványosan kivehetőek olyankor a sáncárkok is) És megnézném az első katonai felmérés térképén szereplő kereszt helyét is. 

Talán egyszer egy családi kirándulás keretében még visszamegyek és akkor majd kiegészítem új képekkel utólagosan a bejegyzést, mint már történt ez más esetben is (pl. Tök templomrom, Sikátorpuszta templomrom..stb.) 

A végére beemelek egy saját, rövid kisvideót a várról:

// A képek 2020-ban készültek. //

2021.05.08.

B.

Források:

(1) MÚLTUNK JELENE Sereg József: Benevár

(2) Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán

(3) varlexikon.hu/benevar

(4) Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

(5) Legkorábbi leleteink (Pusztaszer, Buda, Püspökladány, Benevár, Bélapátfalva)

(6) Amerikai Magyar Értesítő, 1994

(7) Szabó J. József: Mészégető kemence maradványai a mátrafüredi Benevár mellett

Régi térképek: mapire.eu

Katonai légifotók a helyről: fentrol.hu

Szólj hozzá