...Az újszilvási Fehér Szarvas nem csupán egy közönséges állat.

Hosszú ideig rejtve jár az erdőben, és hiába keresik, nem találják meg, mert mindig ő dönti el, mikor lép elő a fák közül.

Ha valaki megpillantja, az soha nem véletlen. 

Ha csak áthalad előtted, majd eltűnik, csupán figyelmeztetett.

Ha azonban megáll, feléd fordul és rád néz, akkor felismert téged.

Nem szabad utána menni, hívni vagy közelebb lépni hozzá.

Annak, aki követni próbálja, a szarvas újra megjelenik, mindig egy kicsit közelebb, míg végül olyan helyre vezeti, ahonnan már nem talál vissza.

A legrosszabb jel, ha hosszú ideig néz. Akivel ez megtörténik, annak hamarosan szembe kell néznie olyasmivel, amit nem kerülhet el.

Nem tudni, hogy a ...

Az öreg meséje nyomán:

....Az elpusztult templom romjának közelibe - ahol egykor csontokat vetett ki az eke -  van egy föld. A földön meg van egy kopott,  hosszúkás domb is.

Réges-régen mocsár szélire esett ez a hely. Aztán a mocsár eltűnt, a sírok pedig elcsöndesedtek.

A néhai tanyasiak azt beszélték, valami falu lehetett ott az ősi időkben.  De nem ám Árpád népének idejébül... sokkal régebbi emberek éltek ott.  Halottaikat körökbe, meg domb alá temették, oszt az idő meg a föld lassan mindent elfedett.

De a búza... az néha még ma is megsúgja a régi világ titkát.

Mikor úgy fordul az ...

...Régi ez a föld, ami bizony nem csak egy búzaföld...

Ősi népek laktak és jártak itt még akkor, amikor a patak még másfelé kanyargott, és a szél is másképpen fújt...

Volt egy nagyobb domb is, de az évek, meg az eke lassan legyalulták. Ki tudja, mit rejt magában... Talán semmi különöset... talán a régiek emlékét.

Az idő sok mindent betemet, de felejteni nem tud. Néha egy cserépdarab kerül elő a ...

Részlet az Öreg meséjéből:

...Erre a földre már senki sem emlékszik, de régi térképre bizony még odarajzolták a nevét...

Halom állt ott valaha, épített domb, nem is akármilyen. 

Hajdan emberkéz emelte, s mikor a szél kifújta a homokot, néha kövek is látszottak belőle. 

Aztán a domb eltűnt. A földet elsimították, a nyomokat betemette az idő.

De a hely nem felejt. Arrafelé az árnyék néha nem oda vetül, ahová kellene, és amikor elcsendesedik az este, a fák között mintha valakik suttognának.

De nem a szél beszél, valami más....

...Nem csak falu vót itt hajdan, hanem öreg templom is. A régi faluhely ott vót a parton, a Lebuj meg a Rózsás csárda közelibe.  Azt is beszélték az öregek, hogy temető is vót itt.

Egyszer aztán főtárták a romokat, ki is csinosították, hogy megmaradjon az utókornak. De azóta megint benőtte a bozót, a kövek meg újra elcsöndesedtek...

...Van egy öreg rom a régi Sikátori pusztán, a Leveles-szigettől nem messze. Mindig ott állt, mióta csak emlékszem. Régen a falai még magasabbak voltak. Aztán évről évre omlott belőle egy kicsi. Benőtte a gaz, a bokor meg a fák.

Azt mondják, ez volt a Szentmártoni templom. Mások meg mást mondanak. Hogy mi az igazság, azt nehéz megmondani. De a rom ott van, ahol mindig is volt. Falu is volt mellette egykor.

Az idő múlt, a határok változtak, az emberek is ...

Bevezető:

Kőröstetétlen község központjában napjainkban is emelkedő Pengyom-halom régóta foglalkoztatja a történészeket, régészeket és a helyiek képzeletét.

A hagyomány szerint Árpád fejedelem itt ütötte fel táborát a Zalán elleni ütközet előtt, de a domb nemcsak a honfoglalás emléke miatt vált ismertté.

A 19. század végén kezdetleges régészeti ásatások folytak rajta, amelyről számos korabeli újság is tudósított, Arany János 1855-ben pedig verset is írt a dombról.

Ez a blogbejegyzés a Pengyom-halom történetébe enged némi bepillantást, a régi térképektől egészen napjainkig.