Ökölvívó érem (1935) és egy régi tanyasi iskola (1903-1975)**
2021. december 14. írta: l.balays

Ökölvívó érem (1935) és egy régi tanyasi iskola (1903-1975)**

- Cegléd, Homokpuszta -

Az érem csak hozzám került, bár ott voltam, nem én találtam.

Információ merült fel azzal kapcsolatban, hogy valahol Homokpusztánál, ismeretlen helyen eshetett el az a szovjet katona bajtársaival, akinek fényképe innen jóval messzebb, egy Budapesthez közeli város szovjet emlékművénél van elhelyezve. 

Az előbbiek kapcsán többször jártam terepen Cegléd ÉK-i részén - Homokpusztán, ahová egy alkalommal -  szerencsés módon - nem egyedül mentem. Ekkor bukkant társam az éremre egy régi, elhagyatott tanyahely udvarán.

Az érem, már érmetartóban:

20211210_125344.jpg

Az egyéni verseny az ökölvívás volt - az érem másik oldala:

20211210_125913.jpg

(A képeket most elnézve az érmét érdemes lenne nagyítóval is megnézni, mivel a jobb oldali bokszoló lábai alatt talán van valamilyen felirat az érme szélén.)

Egy pillanatra elkanyarodva, a II. világháborús szovjet térkép, ami alapján Homokpusztán kötöttem ki (a térképet kaptam, kitakartam belőle néhány részletet, de részben már nem releváns):

265466614_2652059601768834_6622478489863848069_n.jpg

Az érem a megtalálásának napján, még koszosan:

20211030_164557.jpg

Ez ideáig rendben is lenne, azt is gondolhatnánk, hogy egy egyszerű éremről van szó. Csakhogy..

Az érmén lévő évszám 1935, ami azért jelentős, mert - mint később utánaolvastam - a Ceglédi Vasutas Sportegyesület (CVSE) Ökölvívó Szakosztálya 1935-ben alakult és a sportegyesület egyik alapító tagja is egyben (elődje a Czeglédi Sport Egyesület az I.világháború évei alatt elhalt).

Az előkerülés helyszíne Cegléd, Homokpuszta - az érmén lévő felirat pedig:

"I.tn. kerület egyéni verseny 1935".

A Habsburg Birodalom kataszter térképén (1881) a régi, elhagyatott tanyaudvar, a megtalálási hely:

kata_vetitett.jpg

Mi is volt az érmén lévő felirat? - I. tanya kerület egyéni verseny.

I - vagyis minden bizonnyal "Intézeti tanya", mivel a tanya ahol az érem volt, az Intézeti dűlőben lévő egykori tanya, aminek mostanra már nyoma sincs. Az előző térképen szerepel is az Intézeti felirat, mint Intézeti dűlő, amit bekarikáztam.

Ennek alapján azt feltételezem, hogy az Intézeti tanyák kerületének ökölvívó versenyéről származhat az érem. (Amiért 1935-ben valaki megverekedett.)

A szóban forgó tanya a dűlőút mellől fényképezve (a poszthoz visszamentem néhány újabb kép kedvéért):

265328654_263653279080895_6815933670661924423_n.jpg

Cegléd 1937. évi külterületi térképén a szóban forgó tanya "Orosz tanya" néven szerepel:

cegled_kulter_1937b.jpg

Egy másik térképen, szintén 1937-ből:

22_1.jpg

Az egykori Orosz tanya ősszel, még kukoricással övezve, a pusztában:

dji_0194_1.JPG

Az Orosz tanyáról nem sok mindent tudtam meg, de 1981-ben a tanya még állhatott, mivel abban az évben szerepelt a ceglédi apróhirdetésekben, ugyanis 3 db hasas disznó tűnt el akkor a tanyáról:

A Pest Megyei Hírlap (Ceglédi Hírlap) 1981. novemberi számából:

hirdetes.jpg

(Ökölvívó emlékérem, az apróhirdetésben pedig Horgos Sándor.. Furcsa egybeesés.. ) 

A tanya katonai légifelvételen 1965-ben, akkor a tanya még állt:

orosz_tanya_1965.jpg

A tanya helye mostanság, ha maradtak romjai, azok a bozótban vannak - a képen már körbeszántva:

dji_0022_1.JPG

(Visszaemlékezve ősszel még tűz (tábortűz?) nyomai is voltak a füves területen, a képen pedig több járműnyom is kivehető.)

Miután nem jutottam előrébb az éremmel kapcsolatban, arra gondoltam, megkeresem a Ceglédi Vasutas Sportegyesületet és elviszem nekik az érmet, de ekkor szereztem róla tudomást, hogy Cegléden van sportmúzeum, amiről eddig nem is tudtam..

A ceglédi Kürti Béla Sportmúzeum épülete a Gubody utcában:

265474826_328699035461217_5029748044581625285_n.jpg

A ceglédi sportmúzeum 1992-ben nyílt meg és követi nyomon a város sportjának múltját és fejlődését a XIX. század derekától.

A sportmúzeum honlapján lévő leírás alapján itt lenne a helye a talált éremnek, illetve úgy gondolom, az érem történeti múltját is ki lehet talán deríteni, feltéve ha a múzeum részéről érdeklődésre talál... 

A sportmúzeum honlapjáról:

264880291_496701865143825_6609766078179614318_n.jpg

 A érem - rajta a két világháború közötti évszámmal (1935):

20211030_164554.jpg

"Az 1902-ben alapított Czeglédi Sport Egyesület az I. világháború évei alatt teljesen elhalt: vezetői és sportolói a fronton véreztek. 1920 után mindent előröl kellett kezdeni....

...A két világháború közötti évtizedekben Cegléden már valódi „sportélet" alakult ki.

1926-ban alakult meg Cegléden a Levente Egyesület.

Elnöke dr. Sárkány Gyula polgármester, vezetőségi tagok: Schmidt István, Dobó Zoltán, dr. Zsifkovics Aladár, dr. Lux Ervin. Parancsnok Molnár István százados, a Főgimnázium volt testnevelő tanára.

1929-ben bevezették a levente sportbajnokságokat. 1930-ban ennek érdekében Molnár István külön „sportszázadot" hozott létre az egyesületen belül. Ők honosították meg Cegléden az ökölvívást és ismertették meg a kézilabda játékot. ..." (forrás: Kürti Béla: Ceglédi sporttörténeti kronológia)

Az érem úgy van, ahogy volt, nem lett megtisztítva, csak letörölgetve. A tisztítását - nehogy kárt tegyek benne - a múzeumra hagytam.

Néhány megválaszolatlan kérdés az érem kapcsán:

- Ki kaphatta, illetve nyerhette az érmet ökölvívásban, 1935-ben?

(fennmaradt régi ceglédi sportjegyzőkönyvek..?)

(Orosz tanya, apróhirdetés 1981-ben - feladója Horgos Sándor - ki lehet? Az apróhirdetés az akkori címet is tartalmazza. Tudna e információkkal szolgálni?)

- Miként kapcsolódhat az érem a régi Orosz tanyához? 

- Hol tarthatták az éremhez kapcsolódó ökölvívó versenyt 1935-ben...?

Az éremmel kapcsolatos kérdésekre később talán a Sportmúzeum adhat választ.

De addig is egy feltevés:

Az Orosz tanya néhány száz méternyire van (vagy volt) a Homokpusztai régi iskolától. A régi iskola mára a földdel egyenlő és csak törmelékhalom.

Cegléd, Homokpuszta- régi iskola(1903-1975)

Ismét Cegléd birtoktérképe 1937-ből, a térképen a szóban forgó iskola az Orosz tanya közelségében az Intézeti dűlő szegletében - akár még itt, az akkori iskolában is lehetett az ökölvívó verseny:

cegled_kulter_1937_iskola.jpg

"Az analfabéták zöme tanyákon élt. Cegléd hatalmas tanyavilággal rendelkezett, ezt a problémát jól érzékelte a város vezetősége is.

A századfordulón Gubody Ferenc polgármestersége alatt sorra épültek nálunk a külterületi elemi iskolák. Ezen a téren megelőztük Klébelsberg későbbi iskolaépítésre vonatkozó áldásos intézkedéseit. Tanyai iskoláink behálózták az egész ceglédi határt." (2)

A Homokpusztai iskola 1903-ban épült.

Katonai légifotó 1965-ből, az iskola és a bejegyzésben szereplő tanya akkor még álltak - érdemes a képet és az épületek elhelyezkedését összehasonlítani az előző 1937-es külterületi térképpel:

1965_6.jpg

"A tanyai tanítók kivétel nélkül mind vállalták a felnőtt tanyai népességgel való foglalkozást is.

Ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok megrendezésével segítették a magukra hagyott tanyai embereket eligazodni a világ dolgaiban.

De ők hozták ki a tanyákra a mozit, ők tanították be a különböző ifjúsági és népszínműveket, hogy szórakozást nyújtsanak a külterületen szétszórtan élő embereknek." (2)

A nyíllal jelölt helyen állt egykor a Homokpusztai iskola épülete:

dji_0001_2.JPG

"Czegléd 1903. febr. 22.": (Forrás:(3))

1903.jpg

Az egykori Homokpusztai iskola helye és az egykori Orosz tanya:

dji_0005b.JPG

Részlet a Pest Megyei Hírlap (Ceglédi Hírlap) 1960. évi júliusi számából, amely szerint nem volt túl rózsás a Homokpusztai iskolában tanítani:

"Aranydiplomával kitüntetettek

1960. június 4-én a Pest hiegyei Tanács dísztermében a pedagógusnapi ünnepségkor Ócsai János, idős tanító nem csupán saját kitüntetését, hanem kartársa, Holló Gyula, aranydiplomáját is átvette. Holló Gyula sajnos, betegsége miatt nem jelenhetett meg, hogy átvegye magas kormánykitüntetését.

Otthonában látogattuk meg az idős tanítót, és arról érdeklődtünk, hogyan indult el pedagógus-pályán:

1903-ban, július 8-án szereztem meg a tanítói oklevelet. Jól emlékszem erre a napra, hiszen életem legszebb és talán legboldogabb napja volt....

....Előbb Jászkarajenő, majd Homokpuszta, mint egy-egy állomás következtek az életemben.

Meg kell még azonban említenem, hogy Homokpusztán a pedagógiai nehézségek mellett, még más nehézségek is felmerültek; én voltam a falu első tanítója. Óriási súlya volt akkor, ennek az ,,első” szónak. Nem csupán tanitónak, de orvosnak is, gyógyszerésznek, bírónak és mezőgazdásznak is kellett lenni egyszemélyben, hogy csak egy párat említsek azokból a foglalkozási ágakból, amelyekben tevékenykednem kellett a falu népe kérésére.

Fárasztó volt a homokpusztai tanítóskodás, így nem is csodálható, hogy örültem, amikor Ceglédre kerültem..."

A Homokpusztai iskola katonai légifotókon:

1963

iskola_1963.jpg

1965

iskola_1965.jpg

Napjainkban a hely már iskola nélkül (az iskola közvetlenül az út mellett volt, a négyzet alakú kirajzolódás nem az iskola épületének helye, csak részben belenyúlik):

dji_0003_1.JPG

Pest Megyei Hirlap (Ceglédi Hírlap), 1964. novemberi számából -

A Homokpusztai iskola Valentyin Őrse:

valentyin.jpg

A Valentyin őrs expedíciós feladatai közül (Pest Megyei Hirlap (Ceglédi Hírlap) 1963. november):

"A város távoli határán épült a homokpusztai iskola.

Vidám úttörők serege népesíti be az iskola udvarát egy-egy foglalkozás alkalmával. „Örömmel fogadtuk az expedíciós játékot” - írja Fehér Mária őrsvezető.

Az Expedíció megindulása óta egész életünk az Expedíció jegyében folyik. Október 19- én expedíciós sportversenyt rendeztünk négytusában. eredmények születtek.

Az Újszilvási Állami Gazdaságban komlószedésen voltunk. Közel másfél mázsa komlót szedtünk egy nap alatt. Részt vettünk a gazdaság más betakarítási munkáiban is.

A munka után játékkal, énekléssel töltöttünk egy-két órát, és azután indultunk haza. Minden őrsünk vállalta, hogy az expedíciós feladatoknak maradék nélkül eleget tesz."

A Valentyin őrs az Expedíciós Híradóban (Pest Megyei Hirlap (Ceglédi Hírlap), 1964. októberi számából):

e_4.jpg

Amikor Homokpuszta iskolájának csengője végleg elhallgatott:

(részlet a Pest Megyei Hírlap (Ceglédi Hírlap) 1975. évi augusztusi számából)

1975

"....Szeptember 2-án reggel három tanyai iskolában nem szólal meg a tanítás kezdetét jelző csengő.
A
Bán-dűlői és Homokpusztai iskola hivatása lejárt.
Sok
évtizeden keresztül terjesztette mindkettő a fényt a tanyavilágban. A minden elismerést és megbecsülést megérdemlő pedagógusok hosszú évtizedeken keresztül oktatták a tudományok alapjaira a  parasztgyerekeket mondotta búcsúszavaiban a tanévzáró értekezleten Oláh István igazgató."

(A harmadik iskola a cikkben máshol.)

A tanyai iskolák megszűnésének fő oka: a tanyáról elköltöznek az emberek.

Tégla és törmelékmaradványok a Homokpusztai iskola egykori helyén (kép dec.14.):

266433000_631584248121527_8367749893723491590_nbbbb.jpg

1992 - katonai légifelvétel - az iskolának és az Orosz tanyának ekkor már csak a nyomai vannak:

1992_5.jpg

 Visszacsatolás - 1965-ben még álltak az épületek:

1965_6.jpg

 Az iskola tanítói közül:

- "özv. Bogár Jánosné sz. Németh Gizella (Homokpuszta 1906-1907, Kámán 1907-1942)," (2)

- "Külterületi iskolai tanítók Cegléd határában a két világháború között: Homokpuszta: Strausz László" (1)

Az iskolában egykor még könyvtár is volt:

szekelyne_korosi_ilona_tanyai_iskolaepitesi_akcio_a_duna-tisza_kozen_1926-1930b.jpg

 "Cegléd északkeleti határán van Homokpuszta, itt sohasem voltak jobbágytelkek, négyszáz holdját az uradalom mindenkor bérbe adta...

....Egyik legrégibb árendátora Gál József „mint a szelei határ szélin lévő remanentiális Homok nevezetű földet minden haszon vétellel 2 1/2 esztendőre, melly Contractusnak kezdete lészen első November holnapnak napjátul 1797. mellyért kötelezi magát Arendator azon földtül 425 Rhenes forintokat kétszerre, úgy mint felét első maiusban, felét pedig 31-ik október, minden esztendőben az Uraság Cassájába minden fogyatkozás nélkül bé füzettni.” (Contractus 1797 november 1. C. Város lt.)" (4)

Homokpuszta ÉNY-i része, az iskola - a Valentyin őrs "vezetési pontja" és a tanyai élet és oktatás egyik színfoltja - a dűlőutak kereszteződésének jobb alsó szegletében volt egykor:

dji_0196_2.JPG

"A Homokpusztát az uradalom ellátta gazdasági épületekkel. „A cs. kir. közalapítványi czeglédi uradalom részéről közhírré tétetik, miszerint folyó hó 17-én a következő haszonvételek fognak árverés útján a’legtöbbet ígérőnek bérbe adatni: Úgy mint.. . 2-szor 662 hold földből álló, és gazdasági épületekkel ellátott úgynevezett homok puszta egész kiterjedésében, vagy apróbb részletekben.” (Hirdetések.)" (4)

Cegléd és környéke az 1941-es katonai felmérés térképén, Homokpuszta helyzete Ceglédhez viszonyítva ÉK-en volt, a térkép "Homoki psz."-ként jelöli:

1941_13.jpg

"1902-ben a Homokpusztát negyven ceglédi napszámos, egylovas fuvaros, béres, cseléd bérelte. A tagságot Urbán Pál agrárszocialista vezető toborozta.

Félve mentek ki a pusztára, a többségnek se pénze az első árenda-részletre (előre kellett fizetni) se igája, se ekéje. Urbán tartotta bennük a lelket. A puszta messze van a várostól, fölosztották maguk között a pajtákat, juhaklokat lakásnak, az ököristállóba bekötötték tehénkéjüket, lovaikat.

Egy városi gabonakereskedő előlegezett nekik, „zöldhitelt” adott, ahogy akkor mondták, ebből kifizették az első negyedévi árendát. Maguk osztályozták a földeket. Minden zsellér négy holdat kapott, de nem egytagban, hanem úgy, hogy jó is, meg rossz föld is került bele.

Tizenkét évre szólt a szerződés, úgy megszerették Homokpusztát, a „Cucilista tanyát” ahogyan a gazdák csúfolták őket, hogy megmaradtak. Gyarapodtak.

Néhány év múlva a szomszédos Szörpusztán a banktól földeket vettek, beültették szőlővel, gyümölccsel. 1945-re a legtöbb úgy megtollasodott, hogy mint kisgazdák, nem kaptak juttatott földet. Cséplőgépet is vásároltak, eljártak csépelni a környékre. Darálójuk is volt, hozzájuk jártak a tanyasi gazdák árpát, kukoricát daráltatni.

A sok gyereknek 1903-ban iskolát rendeztek be a kastélynak nevezett korábbi bérlőlakásban. (Csűrös 1931, 230-231. old.). Mind a negyvenen szociáldemokrata párttagok voltak. Az elnök, Urbán Pál földjét közösen művelték, mert a városon intézte dolgaikat. Volt egy talyigája, befogta az egy lovát és döcögött a dűlőkön ki-be a városra." (4)

Amikor még a mozi is egy álom volt - jegyzetek Homokpusztához:

- a Pest Megyei Hírlap (Ceglédi Hírlap) 1960. februári számaiból -

j1.jpg

j2.jpg

További képek:

20211210_125315.jpg
20211210_125326.jpg

Az Orosz tanya helye:

dji_0010_1.JPG

Az érmet beletettem - a régebben már jegyzeteimmel ellátott - borítékba, majd a sportmúzeum vezetőjével, Magyar Lászlóval telefonon történő előzetes egyeztetést követően bevittem hozzá a ceglédi sportmúzeumba.

267614547_624118992351805_7768086580370821951_n.jpg

Ottjártamkor készült képek a ceglédi sportmúzeumból:

265982423_588020605630861_6209869971376143260_n.jpg

265986391_331983741787039_1777525789778306787_n.jpg

Az posztban szereplő érem egyik különlegessége, hogy előélete jelenleg még nem ismert, valamint a előkerülésének körülményei sem mondhatóak hétköznapinak. 

Múltjának esetleges feltárása adatgyűjtést igényel és előre nem tudható, milyen múltbéli történeti érdekességeket tartogathat, amennyiben a kutatómunka sikerrel jár. Illetve ha jók a következtetések, akkor elmondható, hogy az érem Cegléd sporttörténeti múltjához tartozik, a két világháború közötti időszakból.

Az érem a továbbiakban már nincs kitéve időjárási és egyéb zord körülményeknek, jelenleg a hideg határból egy meleg múzeumi szobába került, ahol türelmesen várja sorsának további alakulását, mint ahogy eddig is...

Aki az érmet közvetlenül megtalálta, nem kívánt szerepelni.

Próbáltam rövidre fogni, nem sikerült. A Homokpusztai iskoláról nem találtam képet.

 2021.12.14.

B.

 Források:

(1) Reznák Erzsébet: Tanítók és iskolák Cegléd külterületén a Horthy-korszakban

 (2) Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)

 (3) Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig

(4) Hidvégi Lajos: Pusztabokrok

Térképek: mapire.eu, Hungaricana

Katonai légifényképek: fentrol.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr3916782754

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2021.12.16. 13:11:37

Na ez jó volt, köszi.
Az iskoláról még a légifelvételen is látszik, hogy egy tipikus Klebelsberg-féle tanyasi iskolaépület volt. Rengeteg van belőle országszerte, Cegléd és Kecskemét környékén különösen. Bárhol járok azonnal kiszúrom őket, annyira tipikus. Egy nagyjából négyzetes tanítói ház, amiből kinyúlik egy tanterem, jellegzetes hosszúkás ablakokkal. Eltéveszthetetlen. Érdemes figyelni őket bárhol az országban, de különösen az Alföldön. Még gyűjteni is lehetne...
süti beállítások módosítása