Kövespart (Zavotti halom)** Cegléd/Törtel
2021. október 05. írta: l.balays

Kövespart (Zavotti halom)** Cegléd/Törtel

- középkori templomos hely, halomsír -

Erről a helyről szintén a könyvemben olvastam utalásokat és leírásokat, majd átbogarásztam a térképeket és megkerestem a helyet. 

A Kövespart a mostani Cegléd és Törtel határán (a régi időkben Nyársapát birtokhatárán) található, egykor határjel volt.

Aki most arra jár és nem ismeri a helyet, nem tudhatja, hogy egy Árpád kori templom szétszórt kövei és temetője mellett és felett halad át, ami idén búzával volt bevetve...

Kissé szerkesztett kép a helyszínről, a Kövespart talán legérdekesebb része, a halmon egy dombszerű kiemelkedés maradványai, ami akár egy kurgán is lehet:

dji_0315bc.JPG

Kövespartnak több elnevezése ismert, mint pl. Kövespart, Závorhalma, Bába halom, Borza halom (stb..) és amit még máshol nem olvastam - viszont egyes régi térképeken amiken megtaláltam: Zavotti halom. 

KÖVES PART

1841: ,,a 'körösiek ezen Závor halmát Sz. László halma nevezet alatt kívánták feljegyeztetni, mint előttük ezen nevezet alatt ismert halmot” (1) - (Saját megjegyzésem, hogy Szent László halma szerintem nem itt volt.)

A helyszín a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) Kövespartként van feltüntetve, közvetlenül mellette (balra) már ebben az időben is tanya állt:

masodik_kat_1.jpg

"Magas part, a törteli részen meredek, a húszas években a földmunkálatok során emberi csontok kerültek napfényre, híre eljutott a Magyar Nemzeti Múzeumba, 1926 júliusában próbaásatást végeztek, októberben kezdték a rendszeres föltárást.

Átlagosan 1 méter mélységből kihantoltak 110 csontvázat. A sírok többsége téglával volt kirakva. A téglasírokon kívül fakoporsó nyomokat találtak, épületalapfalakat és mázolatlan cserépedény-töredékeket.

Az értékesebb leleteket a ceglédi Kossuth Múzeumba vitték: gyöngynyakláncot, ezüstgyűrüket, olaj és lilaszín ametisztköveket, ezüst fülbevalókat, nyílhegyeket, kagylókat, és hajkarikákat, a sírokból Szent László és II. Béla ezüst dénárjait s III. Béla rézpénzét." (1)

"...A felsorolt leleteket tablóra erősítették, a tabló fényképe a 121 lt. számon van a Kossuth Múzeumban." (1)

A helyszín távlati képen, aratás után:

dji_0116_1.JPG

Az előző képhez egy kis magyarázat..

A domb Törtel felé (a képen D-K) valóban lejt, olyan, mintha be lenne horpadva, ez a képen annyira nem látszik. Ellenben az kissé kivehető, hogy az erdősávtól jobbra hosszasan (kb a szántóföld közepéig) húzódik a dombnak (halomnak) az a része, ami a dombból még megmaradt.

A fennmaradt elbeszélésekből (1926) :

"....Az Intézeti termelőszövetkezeti tagok kinti lakásán érdeklődtem az ásatás felől. A brigádvezető (sz.: 1900-ban) elmondta, hogy „éppen itt voltam, amikor a város emberei, öt-hat utcasöprő-e vagy kik, ásták a partot 1926-ban. Kocsiderékszám szedték kifelé a koponyákat. A koponyákat el is vitték innen." (1)

Hogy hol ásták a partot a kubikusok, nem tudni, de szerintem a Törtel irányába eső részen (a képen balra) mivel ott van nagyobb lejtő a halomban (ez a helyszínen szembetűnően észlelhető):

dji_0161.JPG

Szintén a brigádvezető elmondásából (1926) :

"Egyszer egy háromméteres alagútra bukkantak, nem mertek bemenni. Én akkor legény voltam, egy cimborámmal bementem. Nem volt abban más, mint egy embercsontváz görbe karddal, meg valami puskafélivel. Téglából volt építve az alagút, lebontották akkor.” (2)

Talán ez az előző elmondás erősítheti meg azt, hogy a halom (vagy a halmon lévő kisebb dombszerű kiemelkedés)  kurgán is lehet, az alagút pedig a kurgán föld alatti bejárata lehetett - (persze ez csak a sajátos feltételezésem):

dji_0144.JPG

Az alagutat akkor, az 1920-as években lebontották. Az előző képen viszont elég jól kivehető a lejtése a domboldalnak.

Kéziratos térkép részlet 1750-ből (szerző: Ruttkay, Michael), a térképen a hely mint Zavotti halom van feltüntetve, valamint a domb (halom) irányát is ábrázolja:

ruttay_michael_1750.jpg

 "Cegléd-Kövespart-Borzahegy-Bábahalom-Temetőhegy.

A lelőhely régi érmeder északi partján fekvő, erősen kiemelkedő domb. Ma már csak Temetőhegy elnevezését ismerik. 1926-ban Bartucz Lajos vezetésével 110 sírt tártak fel.
A feljegyzések és a leletek egy része elveszett. Téglasírokat, koporsómaradványokat és rosszezüst, valamint bronz ékszereket tártak fel. XI-XII.századi jellegzetes köznépi anyaga (I. László, IV. István és II. Béla pénzei)." (2)

Ehhez megjegyzésem, hogy a Temető hegy jóval keletebbre van feltüntetve a Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887), továbbá az említett Borza hegy még ennél is is jóval keletebbre volt:

tem.jpg

Háromszögelési pont elhelyezésekor további sírokat találtak:

"1956-ban háromszögelési pont elhelyezése alkalmával újra sírok kerültek elő. Bálint Béla leletmentése három sírt eredményezett." (1)

Más forrás 1957-et jelöl meg a mérőpont elhelyezi idejének és csontvázak tönkretételéről ír:

"1957-ben háromszögelési pont lehelyezésekor ugyanitt csontvázakat tettek tönkre. Bálint Béla a temetőnek három sírját tárta fel. A leletmentés anyaga Kecskemétre került. A csontok antropológiai vizsgálatával Lipták Pál is foglalkozott." (2)

Az említett háromszögelési pont mostanság, a dombtetőn:

20210620_134056.jpg

A domb tetejéről a vadászoknak is jó rálátása van a környékre:

20210620_134118.jpg

1970

"1970 augusztusában kisebb hitelesítő ásatást végzett a területen Topál Judit, kutatóárkot húzott a domb déli lejtője alatt, valamint annak legmagasabb részén. Ez utóbbiban 70 cm mélyen egy 45-50 cm széles árok nyoma mutatkozott, Árpád-kori település nyoma lehet. A kutatóárkokból nagy mennyiségű edénytöredék került elő. 

Terepjárásunk során a domb tetején kiszántott koponyatörédékeket és egyéb embercsontokat, keleti lejtőjének aljánál kezdődően a dombtól keletre mintegy (xxxx) méteres részen gazdag Árpád-kori kerámiaanyagot találtunk." (2)

Apró koponyatöredékeket és egyéb kisebb csontokat még manapság is lehet találni a felszínen elszórtan a háromszögelési pont környékén:

20210916_104602.jpg

Tari Edit 1995 évi leírásaiból a hely kapcsán:

"CEGLÉD - KÖVESPART

....1995.: A húszas években a ceglédi múzeum végeztetett itt ásatásokat, amikor 112 temetkezést tártak fel. 1987-ben a templomnak már az alapozását sem sikerült megtalálni a meredeken leszakadó partfal szélén. A mély részen talált hatalmas méretű réti mészkövek és a többrétegű temető azonban egyértelműen utalnak a templom létére. 1987-1990 közt a templom körüli temető legveszélyeztetettebb részén 266 sírt tártunk fel." (3)

Az előbb említett réti mészkövekből (más néven darázskőből) még most is lehet elszórtan találni, amelyek egykor a templom építőkövei lehettek:

20210925_143506.jpg

20210916_104713.jpg

20210916_105205.jpg

Az 1989. év régészeti kutatásaiból, melynek során további sírokat tártak fel (hacsak nem mentek el a Temetőhegy irányába a feltárásokkal, de csak a Kövespartot említik):

"Cegléd-Kövespart (Pestm.) (VI).

Folytattuk az 1988-ban megkezdett leletmentést a domb legmagasabb pontján. 145 Árpád-kori sírt tártunk fel, így a feltárt sírok száma 187-re emelkedett.

Most már bizonyosra vehető, hogy elpusztult a templom alapozása. Mivel csak szanaszét lévő köveit, tégláit lehet megtalálni. A sírok mellékletei: sima hajkarikák, S-végű hajkarikák, gyűrűk (köztül rovásírásos és vésett díszű pántgyűrűk), CNH I. 39-től CNH I. 119-ig bezárólag pénzek, gyöngyök és tűk.

Az ásatáson résztvett: Kulcsár Valéria (Katona József Múzeum) és Benkó Elek (MTA Rl) régészek, Boesos Hedvig restaurátor, Reznák Erzsébet népművelő (CKM). - Tari Edit"  (4)

A kurgán szerű kiemelkedés felülnézetből, épületalaphoz hasonló alakzattal a tetején, érdekes....:

dji_0155.JPG

Ezen az 1798-ban készült térképen (Nyársapát akkori határtérképén) is megtaláltam a helyet (Készítő: Mocsy, Georgius mérnök):

nagy.jpg

A térképen közelebbről:

mocsy_1798.jpg

További forrás Závorhalomnak nevezi a halmot, amelyből egy rövid idézet (1926) :

"...Átlagosan egy méter mélységből kihantoltak 110 csontvázat. A sírok többsége téglával volt kirakva. A téglasírokon kívül fakoporsó nyomokat találtak, épületfalakat és mázolatlan cserepeket." (5)

A fentiek alapján tehát 1926-ban még voltak épületfalak (templomrom nyomai) a helyszínen.

A későbbi ceglédi régészek neveit is megemlítik, akik kutatták a területet:

"Ceglédi régészek: Вenkő Zsuzsa és Tari Edit időnként ásatásokat végeznek a kimeríthetetlen Kövesparton, amelyik ma Cegléd és Törtei egyik határjele." (5)

A helyszín egy része távlati képen, a még zöld búzában kirajzolódásokkal:

dji_0315_1.JPG

A dombon a temetkezések többrétegűek voltak, több csontvázon égésnyomokat találtak (tatárdúlás..?):

1990

"Befejeztük az 1988 óta tartó Árpád-kori templom körüli temető leletmentését, 78 sírral gyarapítva a temetkezések számát.

A domb legmagasabb, veszélyeztetett részén így összesen 266 sírt tártunk fel. A temető ugyan Dél felé folytatódik, de itt a sírok mélyen vannak és nincsenek veszélyeztetve.

A temető helyenként 4 rétegű. Több csontvázon igen erős égésnyomokat figyeltünk meg.

Rendellenes tájolású és üres sírgödröket is feltártunk. Az Árpád-kori temető alatt kibontottunk egy bronzkori házat is. A temető területén talált árkok mind újkoriak voltak. Mellékletek: S-végű hajkarikák, főleg XII. századi pénzek, gyűrűk.

Az ásatáson részt vett: Scheffer Krisztina (JATE) és Alexander Wyness (Kanada) egyetemi hallgatók, Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria régészek. - Tari Edit" (6)

20210916_104759.jpg

Aratás után, a domb keleti oldala be van "horpadva", a kurgán szerű kiemelkedésen az épületalapnak tűnő alakzat és a csúcsán a háromszögelési pont:

dji_0167.JPG

A dombon lévő erdősáv

A dombon egy út halad keresztül a vékony erdősáv mellett. Az erdősáv olyan sűrű volt még tavasszal, hogy oda be sem lehetett menni.

Az erdősáv felülnézetből, a kép jobb alsó sarkában a halommal:

dji_0322.JPG

20210620_133322.jpg

Egy része tele van hasonlóan mély gödrökkel:

20210916_105407.jpg

A halom melletti tanya

"Oppel 1931, 17. old.: „...a B. Molnár András féle birtokon lévő Kövesparton"

A halom mellett lévő tanya az egykori Bába tanya volt, ami többek között a Bába-halom elnevezést is adta a helynek - ezt egyes térképek is feltüntetik:

habsburg_harmadik_kat.jpg

A tanyát mostanra már rég elbontották (a képen még körülötte búzamezővel):

dji_0280_1.JPG

Talán még egy kis tó is volt régen az udvarán - a képen már aratás után:

dji_0019_2.JPG

A Bába tanya a Habsburg kataszteri térképen (1881):

intezetib.jpg

A tanya romjait mostanra elfedi a bozótos:

20210916_114723.jpg

A kurgánszerű halom:

dji_0173.JPG

Térkép részlet 1771-ből (Ruttkay, Daniel), a hely Zavotti hallom-ként feltüntetve:

ruttkay_daniel_jurat_geom_1771.jpg

A helyszín katonai légi fényképeken:

1965 - ekkor még a tanya állt (a kurgánszerű halom valahol az erdősáv közepe feletti részen):

1965_3.jpg

1992 - már a feltárásokat követően:

1992_4.jpg

A környék - a képen látható folyásszerű felszíni kirajzolódásokat szerintem főképp a víz okozhatja:

dji_0283_1.JPG

És hogy hol lehetett a dombon az említett téglából kiépített alagút, amit 1926-ban betemettek és hová vezethetett,  arra talán a ceglédi Kossuth Múzeum tudhatja a választ...

A hellyel kapcsolatos észrevételeim:

A Kövesparton lévő halmot érdemes összehasonlítani a közeli (légvonalban 5 km-re lévő) Borza hegyen található Búbos halommal, amely a feltételezések szerint kurgán lehet, valamint a Kövesparton lévő halomhoz hasonlóan határjel volt, illetőleg mindkét halomnak épületalap szerű alakzat vehető ki a tetején, továbbá mindét hely egykori középkori templomos helyként van említve. (a talált temetkezésekről nem is beszélve):

Kövesparton lévő halom:

dji_0167.JPG

Törtel, Borz hegyen lévő Búbos-halom:

dji_0018.JPG

A törteli 5 km-re lévő Borz  hegy, ahol a Búbos halom található:

3_kat_1-75000.jpg

2_kat_7.jpg

Visszatérve Kövesparthoz..

Szintén Borza hegyet említenek együtt Kövesparttal, leírás 1943-ból:

"Dr. Bartuez Lajos egyetemi tanár, az antropologiai intézet vezetője, tudományosan feldolgozta a »kövesparti ásatások« eredményeit. Dr. Traub József városi ügyész kezdeményezésére ugyanis 1926-ban 74 árpádkori sírt tártak fel a Borza hegyen, a szőkehalmi intézeti földek szomszédságában. Ezek eredményeit a Kossuth-múzeumban őrzi Harmat Antal, az ásatások vezetője." (7)

(Szőkehalom Kövesparttól délnyugatra van, az intézeti földek pedig Kövesparttól nyugatra és délnyugatra vannak, tehát a Borza hegy elnevezés valóban Kövespartra vonatkozik ebben az esetben. - A Borsz vagy Borz hegy pedig keletre van 5 km-re a hasonló Búbos halommal)

Érdekességképpen, a Habsburg Bir. kataszteri térképe (1881) Kövespartot nem ott jelöli, ahol a kurgánszerű halom található a háromszögelési ponttal, hanem kb. 100 méterrel odébb, az erdősáv szélén lévő határvonalra:

kata_vetitettb.jpg

Vagyis ide:

dji_0116b.JPG

A Habsburg kataszteri térképe (1881) is jelöli a kurgán szerű halmot.. mégpedig egy kis szinte észrevehetetlen ponttal, szövegezés nélkül (mik rejtőzhetnek a térképeken..):

kata_pontb.jpg

Távlati kép a tájról:

dji_0274.JPG

És legvégül a halom a szántóföldről, a domb aljából:

20210916_112151.jpg

Egyébként a többek között ezt a helyet is kutató dr. Tari Edit régésznőt (a Kossuth Múzeum régi munkatársát) a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat a 2021.évi Rómer Flóris díjával tüntette ki, most szeptemberben.

A következő posztban majd a Balaton-felvidékről, valami könnyedebb helyről... Utána visszakanyarodok megint Cegléd környékéhez.

2021.10.05.

B.

Források:

(1) Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984

(2) Cegléd a magyar honfoglalás időszakában és az Árpád-korban (Benkő Zsuzsanna)

(3) Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

(4) Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/43. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)Árpád-kor

(5) Hidvégi Lajos: Sírok a határon. Középkori határjelek Cegléd és vidékén

(6) Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992) Árpád-kor

(7) Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)

Katonai térképek: mapire.eu

Katonai légifotók: fentrol.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr8116707630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2021.10.05. 18:08:37

Érdekes dolgok ezek, hogy hogy fest most egy hely, ami régészetileg érdekes, de turisztikailag nem. A régészek számára az információ a legnagyobb kincs, ha azt nem ad többet a hely, akkor már nem ők jönnek. Nagy kérdés, hogy lehet-e valamilyen potenciál ezekben a helyekben. Bugacon egy monostort, sőt, már úgy tűnik, egy komplett települést találtak. Most megy a gondolkodás, mit kezdenek majd vele, persze ott még bőven van dolga a régészeknek is.
süti beállítások módosítása