A bejegyzésben szereplő gomb nem csupán egy katonagomb, hanem egy olyan tárgy, ami jó ideig elkísérte és végigkövette hajdani birtokosának személyét és egyes életeseményeit.

Néha azért is érdemes lehajolni, ami első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek. Hiszen minden tárgynak megvan a saját története...

Nemcsak cseréppipák darabjaira bukkanhat időnként az ember, ha nem az úton jár.

A Könnycsepp-domb neve onnan ered, hogy a levegőből könnycsepp alakúnak mutatkozik.

Az alacsony magaslat tökéletesen alkalmas egy könnyű kirándulásra és a környék fényképezésére.

A kék töredék megtalálási helye, a "Könnycsepp-domb", amely a levegőből kirajzolódó alakjáról kapta elnevezését:

Legutóbb a dombnál járva a ritkán füves és enyhén gazos terepen egy kék színű tárgy hívta fel magára a figyelmet.

Valahogy nem tűnt hétköznapi dolognak és soha nem is láttam még ilyet ezelőtt:

Az apró, türkizkék, üvegszerű töredék körvonala lekerekített, a kopás ellenére is szabályosnak tűnő, felülete kissé érdes, finoman ...

Régi képeimet nézegetve a bejegyzésben szereplő kápolna képeire egy félreeső mappában találtam.

Nem túl gyakori, hogy egy családi kripta később kápolnává válik, de jelen esetben ez történt.

A kápolna épülete védett temetői emlék, amely kriptaként talán még a XIX. század végén, vagy a XX. század első felében épülhetett, pontos építési ideje azonban nem ismert.

Az apró, torony nélküli építményt nyeregtető fedi, oromzatán kettős kereszt, bejáratát pedig díszes vasrács zárja.

A budajenői Szent Erzsébet-kápolna (imafülke) 2021 novemberében készült fényképen:

A kis szentélyt 2007. november 17-én szentelték fel, a Szent Erzsébet-év helyi emlékeként.

A kápolna egy romos családi kripta ...

Azt gondolom, hogy ilyesmiből annyit talál az ember, amennyit akar, attól függően, amennyire ideje van és amennyi időt szán rá, de azt hiszem, ezt már írtam valamikor.

Az ilyen és hasonló növényjelek akár régebbi korok tevékenységeire, objektumokkal kapcsolatos nyomokra, árkolásokra is utalhatnak.

De az is lehet, hogy csak egy letűnt tanyahely körül végzett valamilyen munkavégzés lenyomata.

A 40+2A számú növényjel

A föld ezen a helyen a növényeken időről időre újra kirajzolja a sebeket, mintha nem akarná teljesen elfelejteni azt, ami egykor itt történt:

A cikk-cakk alakú növényjelnél régi térkép dom b ot, vízjárás nyomát és egy jelentősebb útvonalat is jelöl:

A vízjárás nyoma 19. századi térképen is be ...

A jelek alapján a kő nagy valószínűséggel egy őrlőkő töredéke, ezért a bejegyzésben a továbbiakban mint őrlőkő szerepel.

Mikebuda (egyik) őrlőköve nemrégiben került elő, azon a környéken, ahol évekkel ezelőtt kislányommal többször is kirándultunk, melynek során számtalan fényképet is készítettünk.

De a látogatás a hely szépségén kívül most egészen más meglepetést tartogatott.

Egy enyhe dombon - amit szem szinte észre sem vesz - több cseréptöredék társaságában egy nagyobb méretű kő hevert, részben a földbe süppedve.

Mielőtt felemeltem volna, készítettem róla egy fényképet.

A vélhetően több évszázados kő életében ez volt a legelső kép, ami készült róla.

A kőtöredék a helyszínen, még a ...

A császári és királyi 38. gyalogezred első világháborús sapkajelvényének rajzolt ábrázolása (1936):

- Kép forrása:  A volt cs. és kir. 38. gyalogezred története és ...

Kereksziget - sokaknak talán semmit sem mond ez a név. 

Nekem se mondana, ha nem jártam volna arra, ahol a pusztában egy régi, romos víztorony áll, aminek omladozó tornyát ma galambok lakják és uralják.

A téglából épült egykori épület úgy áll a pusztában, akár egy elhagyatott középkori templom magányos tornya.

A kerekszigeti víztorony, ami a régi major emlékét is őrzi:

Messziről nézve magas, keskeny falai valóban egy pusztatorony képét idézik:

A torony az egykori Kereksziget-major területén áll. 19. századi térkép egy kiterjedt majort, több épületből álló gazdasági központot ábrázol itt, amin a víztorony még nem szerepel:

Az 1961-ben készült légifelvételen a major már jóval nagyobb kiterjedésű, az ...

Tetepuszta határában, a hajdani híres Só út mellett egykor csárda állt. Az út menti fogadóba utazók, vándorok, hajcsárok és kereskedők térhettek be, hogy hosszabb-rövidebb időre megpihenjenek, ételt és italt kapjanak, vagy híreket váltsanak egymással.

A csárda nevét ma már nem őrzi épület, története azonban messzire nyúlik vissza, a csárdát több régi térkép is jelöli.

A Péteri területén álló fogadót először Putri csárdának, majd később Péteri csárdának, illetve Gombai csárdának is nevezték.

Az épület mára nyomtalanul eltűnt, egy hozzá kapcsolódó tragikus esemény emléke azonban fennmaradt.

A csárdában történt gyilkosságról az alábbi, 1847-ben megjelent újsághír számolt be:

A következő rövid ...

Már évek óta tervezgettem, míg végül sort tudtam rá keríteni és eljutottam a régi csárda helyéhez.

Odaérkezvén csak belenéztem a tájba, és máris annyi érdekességet láttam magam körül.

Illetve ott derült ki az is, hogy gyerekkoromban már sokat jártam erre biciklivel, de ki emlékszik arra már..

A csárda közismertebb neve Putri csárda volt, amit általában Tetepusztához szoktak kötni, ellenben az egykori csárdahely Tetepuszta nyugati határpontján, de már Péteri illetékességi területén található.

A fogadót később már Péteri csárdának hívták.

Talán vadrózsa vagy gyepűrózsa bokra -  piros csipkebogyókkal - közvetlenül a valamikor csárdahelynél:

Péterinél a neves Putri csárdáról Pesty Frigyes ...