A római romokkal egybeépült középkori templomrom Zánka és Balatonakali között, a valamikori Ságpusztához tartozó régi temető mellett, a 71-es főút déli oldalán, még a régi zánkai úttörővároshoz épített vízmű területén található.

Többféle elnevezése ismert: Ságpusztai templomrom, Ságdörgicsei templomrom, Sárdörgicsei templomrom

Leginkább talán Sárdörgicsei templomromként közismert, a google térképen is így szerepel. 

A templomrom és környéke felülnézetből:

Koppány Tibor, 1993:

"Ságpusztai templomrom

A balatoni autóút déli oldalán, a zánkai úttörőváros zárt vízművének területén fekvő Árpád-kori romterület, az egykori Ságdörgicse templomának és a körülött feltárt épületek maradványai.

A kőfallal kerített templom egyhajós, keletelt, patkóíves szentélyű, nyugati felében két pilléren karzat állt. Déli oldalához később valamivel keskenyebb és azonos hosszúságú bővítmény épült, keleti végén valószínűleg még ezt követően hozzátoldott, háromnegyed kör alaprajzú újabb épületrésszel, amelynek kripta vagy csontház céljára használt alsó részében a déli előtér végén lépcső vezetett le.

A tihanyi múzeum kőtára a templom területéről előkerült kövekből készült ajtó és egy kétszer háromkaréjos ikerablak rekonstrukcióját őrzi.

A középkori templom az 1334-es pápai tizedjegyzék összeírásakor már állt, és még 1459-ben is említik.

A településsel együtt a 16. század közepén pusztult el. A templom körítőfalának keleti oldalához az egykori plébánia épületének romjai csatlakoznak." (1)

A templomrom a körülötte feltárt épületekkel, távlati képen:

1820-as évek körül:

Hrabovszky Dávid (sz. 1804 - utazó, versíró, értekező, 1850-es években az esztergomi főgimnázium tanítója) utazási élményei között Ságpusztát mint Ságvárt említi és levelében ezt írja róla -

"....Nagy városnak regélik az Akalihoz nem messze volt SágVárt, mellynek nyomait most tsak a' sok ásás,'s földhányás mutatja. Mondják, hogy sokan meggazdagodtak az itt talált kintsekből.

A' bizonyos, hogy a' Felső Dörgitsei faluvégtől fogva, a' mezőségen számtalan sok tsontokat fordít ki még az eke is, melly tsontokról azt beszélik, hogy azok a' polgári viszontagságokban egy szörnyű vérontáskor itt elesett Ságvári lakosokéi lennének. így fosztattak meg lakosaiktól egész vidékeink, azon boldogtalan időkben, 's tsontjaik felett szánt vet a' maradék, a' nélkül, hogy azt sokszor tsak tudná is.

Ságvár most egy puszta." (2)

Ságvár = Ságpuszta Balatonakalitól nyugatra. Nemcsak a középkorban volt lakott, de nevezetes római lelőhely is, az említett „sok ásás, 's földhányás" feltehetően építőanyagbányászás nyomai lehettek - (MRT 2. 28-29.) (2)

Ságpuszta a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) - Zánka és Akali (Balatonakali) között:

A ságpusztai öreg temetőt is jelöli az előző térkép:

Azt tartják, talán Béla király is megfordult itt a tatárfutáskor:

Fényes Magyarország ismertetése I. (1866) arról ír, hogy a majoron alul keletre - "látszik valami elpusztult mesterséges munkájú épület omladékokkal s a köznép azt tartja, hogy Béla király itt tartózkodott egy darabig, a tatárfutáskor." (3)

A Ságpusztai temető régi sírkövei és kökereszt a templomrom mellett, a vízmű területén:

Récsey Viktor, 1885:

A Zánkához közeli Ságh pusztán, az elpusztult temetőben, a r.kath. templom romjainak tőszomszédságában egy római kerek épület alapjairól tesz említést. (4)

Kuzsinszky, 1920:

"...Még egészen szembetűnők a római falmaradványok Zánkától félórai távolságban, a Ságpuszta mellett fekvő elhagyott temetőben..." (3)

Kuzsinszky 1920-ban közreadott rajzán a temető mögött szintén látható egy kör alakú épület:

A templomrom alaprajza a feltárás alapján (1972, Koppány Tibor) - a lépcső a sírkamrába vezetett:

- kép forrása: Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében -

Fénykép a ságpusztai temető mögötti falmaradványról (Kuzsinszky, 1920) - ami abban az időben még látható volt:

- kép forrása: A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - 

A romterület napjainkban:

Említés az út másik oldalán található falmaradványokról:

Kuzsinszky, 1920 -

"Római falmaradványok találhatók az országút túlsó oldalán is; így, mint hallottam, a dombél hosszában tártak volt fel egy falat.

De hogy ezenkívül az ekének még sok más falba kellett beleütközni, bizonyítják azok a kő-, tégla- és vakolatdarabok, melyek egy részét az út mentén rakásszámra láttam..." (3)

1952-ben az út másik oldalán történő szőlő alá fordításkor falmaradványok kerültek elő. 

Az út másik (É) oldalán még 1965-ben is, a temető felett ködarabokat, tegulákat, imbrexet találtak, ott egy római villagazdaság romjai feltételezhetőek.

A középkori templom és a falu nagyobbik része a 71-es főúttól délre található.

A régebben lentebb fekvő ságpusztai major feltehetőleg a Balaton változó vízállása miatt fentebb költözött. Temetője az ún. ságpusztai régi temető a középkori cinteremfal és a 71-es közlekedési út közé esik.

A ságpusztai régi temető maradványai:

Régi sírkő a temetőből:

Az ásatások anyagából:

"....Az 5., legdélebbi kutatóárok után már vizenyős terület, nádas következett.

A templom, különösen a szentély és a sírkamra falait alig fedte föld, a sírkamra mélyedése jól látható volt.

A kutatóárkokban mindenütt nagyarányú bolygatásnak, kőkitermelésnek jelentkeztek hátrahagyott nyomai.

A korábbi épületek falainak és járószintjeinek egy része nyilvánvalóan már az Árpád-és középkori építkezések, valamint betemetkezések áldozatául esett..." (4)

Az ásatás képeiből, 1968 körül:

- Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei -

Ságpuszta és temetője az 1858-as kataszteri térképen, akkoriban még Zánkától különálló volt (szerintem):

Ságpusztán a major helyére, illetve környékére 1968-ban kezdték megépíteni a zánkai úttörővárost, a tábor vízművét a a 71-es úttól délre, az ismert lelőhelyre tervezték. Az 1967-69 években a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság végzett feltárásokat az épülő vízmű területén. 

A Ságpusztán lévő házakat elbontották, az ott lakóknak Balatonakaliban biztosítottak lakhatást.

Légifotó a területről, 1968 - az ekkor már épülő zánkai úttörőtábor, a templomrom tőle jobbra az út másik oldalán:

Részlet a Pest Megyei Hírlap, 1986. júliusi számából:

"...A Balaton északi partján Zánka és Balatonakali községek között, a Csorsza patak völgyében, az egykori karsztos, terméketlen Ságpuszta helyén 1968-ban kezdték építeni az úttörők minden igényt kielégítő bázishelyét. Teljes birtokba vétele 1975. május 25-én történt meg.

Közel 220 hektárnyi területen egy valóságos város létesült. Az építők arra is gondoltak, hogy a táj, a természet szépségét, romantikáját megőrizzék, ezért az erdőbe, a fák közé szinte belopták a táborépületeket és az egyéb építményeket...." (5)

Ságpuszta és temetője a harmadik katonai felmérés térképén  (1869-1887):

Néhány további érdekes adat Zánkával és Ságpusztával kapcsolatban:

- Pelárgus János jelentése a Műemlékek Orsz. Bizottságához 1872-ben tett jelentése szerint feltételezhető, hogy a Ságpusztai temető mögött lévő "balatonparti földüregből, mely római fürdőnek ismertetett fel" származhat az a három oszlopfő, melyek a "zánkai felemás református és evangélikus templomban" láthatóak. 

(blog: ezek az oszlopfők tudtommal a zánkai református templomban még most is ott vannak)

- szintén Pelárgus jelentésében, 1872:

Ezen a helyen, a római fürdőépületnek feltételezett romoknál, attól kissé távolabb "találtak egy római sírt, mely téglával volt kirakva és egy római feliratú követ, mely jelenleg is megvan, a találó kapujában kerékvető körül használva, mi miatt a porkőben vésett betűk sok sérülést szenvedtek.."

Feltételezhetően erről a kőről Kuzsinszky azt írja (1920), hogy - Zánkán, Kis Péter házának kapualjában állott egy feliratos kő, de abból a temetőbe sírkövet faragtak.

(Hol lakhatott Kiss Péter? Megvan e még valahol ez a faragott sírkő a zánkai (vagy talán a sági) temetőben?)

Kis Péter nevű személyt az akkor még Akalihoz (Balatonakali) tartozó Ságpuszta lakosai között találtam - 1858:

- Kuzsinszky, 1920:

Állítólag a ságpusztai épület romjai közül való az a római feliratos csonka sírkő, melyet 1863 körül Rómer Flóris a zánkai Czobor József istállójában látott. Hogy azóta mi lett a sírkővel, az nem tudható.

(blog: Vajon hol lakott Zánkán az említett Czobor József 1863-ban? Hol lehetett az istálló és mi lehet most azon a helyen?)

Érintőlegesen utánanéztem. Zánka, 1858-1859, lakóházak jegyzéke - talán Czobor József azonos lehet Czubor Jósefel - 160-as parcella, 8-as házszám:

Biztos az azonosság, elírás volt - 1856-57, Zánka, birtokosok névjegyzéke, házszámjegyzék, helynévjegyzék:

Rómer Flóris jegyzeteiből - tehát nem Czobor József, hanem Czubor Josef:

- Kuzsinszky, 1920

Zánkáról származik az a kőkoporsó, amely Kővágóőrsön Kobak Lajos házában áll (a ház azelőtt Kerkapoly-é volt). Rómer Flóris feljegyzései szerint az említett kőkoporsót Zánkán, Hennyei földjében találták. (3)

(blog: Kővágóőrsön hol lehetett 1863 körüli időben Kobak Lajos háza? Hol lehetett Hennyei földje, ahol a koporsót találták? Mi lett a koporsóval?)

Itt is névelírás volt, Nem Hennyei, hanem Hornyai:

- 1953

1953-as jelentés tudósít arról, hogy a balatonakail tanácsháza kis kapuoszlopába egy feliratos római kő volt beépítve, amelyet Ságpusztán találtak volna, és amelyet Sági Károly szállíttatott volna el onnan.
A veszprémi múzeum Sági Károly ajándékaként valóban őriz egy római kori faragványt a „régi temetőből", de az egy fehér márvány, ferdén kannelúrozott fél oszlop töredéke. (4)

- 1967:

1967-ben a zánkai Fő u. 40. számú telken feldúlt késő császárkori sír összeállításához korábbi sírkövet használtak fel. (4)

További képek:

A templomrom és bővítményei:

- kép forrása: Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei - K. Palágyi Sylvia, Balatonakal-Ságpuszta, A középkori templom, település és a római kori épületek maradványai -

1968, légifotó a templomrom feltárásának idejéből (fentrol.hu):

Ságh (Ságpuszta) - kataszteri térkép 1858:

 A temető (1858):

A feltárás képeiből (1967-69) - a sírkamra, előcsarnok és a hajó kelet felől:

 - kép forrása: Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei - K. Palágyi Sylvia, Balatonakal-Ságpuszta, A középkori templom, település és a római kori épületek maradványai -

A sírhelyek közül:

 A Zánkai Úttörővárosról, ami Ságpusztára ráépült:

(forrás:  Amerikai Magyar Értesítő 1990 évi számából):

Balatoni VOLT Úttörőváros.

Az elmúlt év nyaráig a Balaton "legnevezetesebb* látványosságai közé tartozott a már gyermekkorban kommunistává nevelés e szimbóluma, amelyben nemcsak a hazai úttörők, de a környező “szocialista" országok gyermekei, elsősorban természetesen a szovjet "pionyírok* is nyaraltak.

Üdezöld, parkos, igazi várost létesítettek 360 holdnyi területen, amelyen két-három-négy- emeletes szállodaszerű épületek állnak, belül rendkívül korszerű, nagy kényelmet nyújtó kivitelben. Színházterem, szabadtéri színpad, sportstadion, nagy tornaterem, hatalmas, külön strandfürdő szolgálja a jó nyaralást, de közlekedési lehetősége is remek, külön vasútállomással és autóbusz-pályaudvarral rendelkezik.

1969-ben rakták le alapjait és 1976-ra készült el teljesen. Mindez 400 MILLIÓ forintjába került a magyar népnek.

Az "Úttörőváros" 1989-ben úttörő szerepet töltött be és valószínűleg neve bevonul a történelembe.

Itt helyezték el azokat a keletnémet menekülteket, akiket a kommunista magyar kormány - valamilyen csoda folytán - nem adott vissza az érvényes "kétoldalú barátsági" szerződés értelmében a Honecker-paradicsomnak, hanem átengedte őket Ausztrián keresztül Nyugatnémetországba.

Ez a magyar lépés tette lehetővé a gyors német-német egyesülést, ami Európa további sorsát is meghatározza. így Zánka Úttörővárosának hatalmas költsége talán "történelmileg" megtérül a magyar népnek! A tábor azóta az erdélyi menekült gyerekek nyaraltatását is szolgálja és alkalmanként felnőtt menekülteknek is otthont ad, így valóban nemes célt szolgál.

- A tábor keleti szélén az egykori Ság-Dörgicse középkori falujának néhány épületét tárták fel régészek, elsősorban egy római villára épült román stílusú templomot. Megtekintésére eddig az Úttörőváros vezetőségétől kellett engedélyt kérni, miután a zárt területen fekszik a feltárás. (6)

Egyéb:

"....Nagy városnak regélik az Akalihoz nem messze volt SágVárt, mellynek nyomait most tsak a' sok ásás,'s földhányás mutatja. Mondják, hogy sokan meggazdagodtak az itt talált kintsekből.

A' bizonyos, hogy a' Felső Dörgitsei faluvégtől fogva, a' mezőségen számtalan sok tsontokat fordít ki még az eke is, melly tsontokról azt beszélik, hogy azok a' polgári viszontagságokban egy szörnyű vérontáskor itt elesett Ságvári lakosokéi lennének. így fosztattak meg lakosaiktól egész vidékeink, azon boldogtalan időkben, 's tsontjaik felett szánt vet a' maradék, a' nélkül, hogy azt sokszor tsak tudná is.

Ságvár most egy puszta." (2)

Ságvár = Ságpuszta Balatonakalitól nyugatra. Nemcsak a középkorban volt lakott, de nevezetes római lelőhely is, az említett „sok ásás, 's földhányás" feltehetően építőanyagbányászás nyomai lehettek - (2)

Térkép Ságpusztáról (1854):

1931:

2003:

Források: 

(1) Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei

(2) Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és mellyékéről (Balatoni Füzetek 1. Keszthely, 1998)

(3) A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint

(4) Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei - K. Palágyi Sylvia, Balatonakal-Ságpuszta, A középkori templom, település és a római kori épületek maradványai

(5) Pest Megyei Hírlap, 1986. júliusi száma: Halló, itt rádió Zánka, Vándortáborból az úttörővárosba - Nagy István cikke

(6) Amerikai Magyar Értesítő 1990 évi számából

-  Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

Régi térképek: mapire

Katonai légifotók: fentrol.hu