Volt egyszer egy Putri csárda...

A Putrisarok napjainkban csendes, erdős terület, ahol több mint kétszáz éve, valahol a mai fák helyén egy apró pusztai csárda állt.

A Putrisarki erdő a magasból - ahol ma erdő van, egykor puszta és út húzódott:

Megkopott térképi jelölések alapján a Putri csárda határrészek találkozásánál, közvetlenül a településhatár mellett állt. Elhelyezkedése minden bizonnyal nem volt véletlen.

1810-ben készült térkép egyértelműen ábrázolja a csárdát és a birtokhatár vonalát:

A kis csárda a neve alapján talán egy rozzant kalyiba, szegényes kunyhó, vagy vályogból, egyszerű szerkezetből épült épület lehetett. 

(Véletlenszerű válogatás a csemői határ letűnt helyei közül.)

A csemői eltűnt és megsemmisült Nádas-halom után most jöjjön egy másik terepalakulat.

Zöldhalom

A bejegyzésben szereplő halom nemcsak egy domb, hanem egy olyan hajdani történelmi objektum, aminek története a múlt homályába veszett.

Meglátásom szerint ezen a ponton található a valódi Zöldhalom.

A régi térképi adat alapján Zöldhalom megkopott dombja az egykori Kisteleki-puszta területén, a "Hétnyárfa" mellett helyezkedik el:

Egy kis visszatekintés, regeszták:

Ez a bejegyzés egy több évvel ezelőtti kirándulás emléke, amely azonban sokkal régebbi időkbe vezet vissza.

A kevésbé ismert hely egy csendes szeglet, aminek a környékén néha mások is túráznak:

A kőgolyó

2022 áprilisában – régi térkép nyomvonalát követve – az erdő szélén a földön egy különös kőre lettem figyelmes, ami egy szürke színű, szabályosnak tűnő kőgolyó volt.

Felvettem, nézegettem. Lefényképeztem.

A kőgolyó megtalálásának pillanatában készült felvétel:

Amikor megtaláltam, megmaradt az a pillanat.

Valaki más hasonlóan tarthatta a kezében, mint én, amikor felvettem a földről, csak éppen nem 2022-ben, hanem talán több száz, vagy ezer évvel korábban.

Egy másik kép, szintén a ...

A Három rózsa csárda legendája és rejtélyes emlékei.

A csárda rózsájához készült emlékpohár fényképe:

Ki tudja, akár még az alábbi történetnek az emlékére is készülhetett az a pohár, amely ma egy ceglédi magángyűjteményben található.

A csárda rózsája és a pohár

Csemő határvidékén – az egykori Czeglédi Puszta peremén – érdekes jelölésre figyeltem fel az egyik régi térképen.

Egy már kevésbé, sőt, szerintem mostanra már teljesen feledésbe merült dombról van szó, amit egy régi térképlap „Nádas halom” néven tüntet fel  (a bejegyzésben a továbbiakban Nádas-halom).

Szintén érdekesség, hogy nem is egy, hanem kettő is volt belőle a környéken, de erről később.

Mivel felmerült bennem, hogy mostanra már egy eltűnt dombról lehet szó, éppen ezért megpróbáltam felkutatni, ha volt, akkor hol is lehetett.

Tél volt. Zötyögött az autó a hepehupás, hóval borított dűlőúton.

Később elvesztettem a szemüvegemet, amit kb. 45 perc keresés után – bár szétesve – de sikerült ...

Az alábbiakban olvasható rövid színpadi jelenet egy 1878. január 02-án, Cegléden a kora esti órákban megtörtént esetet dolgoz fel, amely napon tűz keletkezett a városházán.

Talán egyszer esetleg eljut valakihez, akit érdekelni fog ez a darab. Addig csak egy bejegyzés itt a blogon és minden bizonnyal soha nem fogják sehol előadni. 

A ceglédi városháza ábrázolása az 1881. évi kataszteri térképen, ami időben is közel áll a történtekhez:

Ezen a 2025 áprilisában készült, drónképből kivágott felvételen a ceglédi városháza mai épülete a Református Nagytemplom tornya mellől:

Részlet a régi krónikák adatai alapján:

Lipthay-tanya (2.rész)

Egy fiatal cselédfiú, Vágó István emlékére.

Napjainkban többször is találkozni a régi magyar nemesi világ romantikus ábrázolásával, amely írásokban sokszor úgy jelenik meg a múlt, mint egy letűnt, elegáns és rendezett korszak, ahol a nagybirtokos urak és a vidéki kúriák világa valamiféle harmonikus társadalmi rendet képviselt.

A valóság azonban gyakran jóval árnyaltabb és kegyetlenebb volt.

A nagybirtokok világában a szegényebb népek, cselédek, pásztorok és napszámosok élete többnyire küzdelmes és kiszolgáltatott volt. A megélhetésük bizonytalan, a munkafeltételeik kemények, a társadalmi különbségek pedig óriásiak voltak.

Az uradalmakban dolgozó emberek mindennapjai sokszor az uraság ...

Jászkarajenő, Lipthay-tanya (1. rész)

Tetétlen és Jászkarajenő határán állt egykor a Lipthay-tanya, amelynek nevét régi katonai térképek is őrzik.

A tanya közelében egy megkopott kőkereszt áll.

A tanya a 3. katonai felmérés térképén (1869-1887):

Az egykori tanya helyén ma nagyobb kiterjedésű gazdaság található:

A régi katonai térképeken jelölt Lipthay-tanya és környéke, a távolban Jászkarajenő község (kép: 2024 április):

A Lipthay-tanya hajdan ...

Aki ma erre sétál a ceglédi határban, talán észre sem veszi az enyhe földhátat az erdő szélén. Pedig itt egy történelmi jelentőségű halom emelkedik, amelynek neve: Szűke-halom

A halom neve több változatban maradt fenn: Szűke-halom, Szőke-halom, Kis Szőke-halom. A legkorábbi térképi ábrázolások még Szűke halom néven jelölik.

A Szűke halom Cegléd 1750. évi térképén:

Úgy tartják, hogy már a bronzkor emberei is lakták ezt a vidéket, majd később, a római korban is megjárták. A halom tehát nem csupán egy földrajzi pont, hanem időrétegek egymásra rakódott tanúja is lehet.

A Szűke halom a titokzatos és ismeretlen eredetű Holdhegy - től délkeletre, valamint az Árpád-kori templomot és ősi sírokat rejtő Nyúl Féle ...