Balatonszabadi, Pusztatorony - a középkori Szabadi egyháza templomának romjai.

Balatonszabaditól északra, valamint a Balatontól kb. 2,5 km távolságra lévő magas dombtetőn, szőlőtőkék között lévő, XII. századi templomhoz tartozó rommaradványok - a romok mellett közvetlenül egy víztározó található:

Részlet a Somogyi Néplap 1975. évi egyik számából (szerző: Zákonyi Ferenc):

"BALATONSZABADI határában áll egy torony maradványa.

Még ma is jól láthatóan kiemelkedik a sík határból. Pusztatoronynak mondja a környék népe, és az öregek még mesélik, hogy valamikor ott volt a község. De a török elpusztította a falut, azután költöztek őseik a mai helyükre.

Évtizedekkel ezelőtt, amikor a torony környékén jártam és a dűlők helyneveit kutattam, sokszor megpihentem árnyékában.

Még látszanak mellette az egykori házak kimagasló halmai, a gyep alatt a sárból, vályogból vert jobbágyházak maradványaival...." (1)

Kép egy másik szemszögből, a háttérben a Balaton (a víztározó kissé ellopja a hely látványát):

A második katonai felmérés térképén (1819-1869) a Puszta Torony felirat nem a romoknál, hanem egy közeli major (Felsőmajor) mellett található, a felirat szerintem a környékre utalhat (Torony Puszta) - a romok helyét nyíllal jelöltem, ami a térképen piros színnel van feltüntetve:

A rommaradványok földközelből, ami feltételezés szerint egy toronyhoz tartozó falmaradvány lehet ("...tőle északabbra az említett még ma is fennálló sarokfal (egy torony?) vastagabb falmaradványa csatlakozott a templomhoz..."):

A romok mellé 1972-ben a Dunántúli Vízügyi Igazgatóság siófoki építésvezetősége víztározót épített, melynek során temérdek csontvázat találtak és több falat is elbontottak.

"A domb legnagyobb kiterjedésű K-i területén a DRV víztározójával, a többi oldalon a szőlőtelepítéssel a sírok zömét megbolygatták, tönkretették." (2)

"A Dunántúli Vízügyi Vállalat (DRV elődje) siófoki építésvezetősége többízben végzett bejelentésnélküli földmunkákat. Ennek során 1973. november 29-én kelt jelentésünk szerint (Magyar Kálmán, RRM. Rég.Adattár I/6/24. Ltsz. 826.) 81 cm-es mélységben nagymennyiségű csontvázat és kb. 15 darab koponyát találtak és hordtak el."  (2)

Felülnézeti képen a rommaradvány, a pihenőhely és az 1972-ben épült víztározó:

"Egy-egy illegálisan végzett földmunka során egy-egy temetőrésznyi sír és leletanyag pusztult el.

Például az 1983. április 19-i kincsbejelentést követő helyszínelésünk során megállapíthattuk, „hogy a domb környékén (K-en, D-en és Ny-on) mindenütt elszórtan kerámia, fém, tégla, kő és embercsontmaradványok kerültek elő, amelyet a szőlőültetést megelőző földmunkák során erősen megsértettek.

A romoktól D-re több nagyobb gödröt is ástak a közelmúltban, s a bennük talált 20-30 csontváznyi anyagot összetörve, több kupacban felhalmozva tárolták..." (Magyar Kálmán és M. Hrotkó Zsuzsanna utijelentése, 1982. május) (2)

A dombhát és környéke:

1944-45-ben a romfalak mögé szovjet katonák ásták be magukat és létesítettek katonai megfigyelőpontot, melynek során a romoknál lövészárkot ástak, ennek során semmisült meg a templomtól északra lévő épületek falainak javarésze.

A régészeti ásatások során a romok melletti szovjet futóárokban feltalálásra kerültek többek között megmaradt telefonvezeték és különböző lőszerek maradványai is.

Felülnézeti kép a víztározó nélkül, halványan még alapfalak nyomai is kivehetőnek látszanak:

Kincslelet a romoktól délre:

"1982-ben a templomtól D-re lévő nemesi udvarház helyét is azonosíthattuk.

Az udvarház padlója alól korsóba rejtve 5038 érem került elő, főképpen az 1506-1591 közötti időből. Egy arany és ezüst ékszereket, díszes pecsét és köves gyűrűket is tartalmazó, I.Mátyás korától (1458-1490) 1591-ig gyűjtött „kincslelet" volt itt elrejtve.

Ez a leletegyüttes a tizenötéves háború itteni harcaihoz, illetőleg Fok (Siófok) környékének török megszállásához kapcsolódik." (2)

A romoknál lévő tájékoztató tábla adatközlése az elrejtett kincsekről:

A templomrom közelében lévő középkori falu helyén az 1960-as években a November 7 elnevezésű Mgtsz két sóderbányát is üzemeltetett, ahol több alkalommal is épületmaradványokra, kerámiákra, fémtárgyakra bukkantak.

A régészeti adatok szerint a Balatonszabadi-Pusztatorony 31. számú sírjából egy kör alakú övcsat került elő, amin "Csorbulj ki rajtam" felirat volt olvasható, amelyből az feltételezhető, hogy a csat viselője egy harcos lehetett.

A régészeti feltárás képeiből (forrás: Magyar Kálmán: Balatonszabadi-Pusztatorony régészeti kutatása Középkori templom temetőjének leletei I):

A templom romja 1920 körül (forrás a helyszínen lévő tájékoztató tábláról):

A csekély felszíni romok napjainkban (de hova lett a többi rommaradvány? A feltárások képei alapján ennél azért jóval látványosabb is lehetne a hely):

A romok mellett lévő fa is nagyban hozzájárul a hely hangulatához:

Magyar zászló lobog a romok mellett (mondjuk ezen a képen annyira pont nem lobog):

"A régészeti anyag alapján is jelentősnek tartható középkori települést a történeti források szerint már elég korán, 1092-ben egy határjárás során említették, mint Zabady villa-t, azaz Szabadi falut. A falu közelében létezett egy kikötő is (versus Zabady, ubi pervertissent ad portum...).

1299-ben a Szabadiból való Fornas fia Jakab szőlleje is szerepelt (vinea Jakobi filii Fornas de Sobody-ként).

1370-ből van adatunk a nobiles de Zabady-ra, vagyis az itt lakó szabadi nemesekre. Egy másik oklevélben a Boldogságos Szűznek szentelt székesfehérvári egyház Szabadiba való „jobbágyainak" említése történt." (2)

Az első katonai felmérés térképe (1782-85), szőlős akkor is volt a közelben, a romok hozzávetőleges helyét bejelöltem (a szőlős az előzőekben látható második katonai felmérés térképén "JOZÁN szőllő h., későbbi térképen Csap hegy" - de szőlő bőven van most is a környéken):

További képek, térkép részletek:

A romoknál lévő fa árnyékában:

A harmadik katonai felmérés térképe (1869-1887) a romoknál egy keresztet jelöl: 

1941-es katonai felmérés:

Kataszteri térkép (1858) - (egyébiránt a közelben a régi major mellett onnan kb. 300 m-re volt egy szárazmalom is):

"A 14—15. században közvetlenül a templom mellé É-ra egy, a téglaépítésű templomtól eltérő falazású, különálló vaskos, 11x8 m alapterületű torony épült. A templom Ny-i bejáratától kb. 35 m-re egy 6 m széles, 3 m mély, V alakú árok bontakozott ki, amely körülvette az említett tornyot, a templomot és az udvarházat." (3)

Kifejezetten hangulatos történelmi hely, szép panorámával. Jól megközelíthető, ami látható a képeken is. A romok melletti pihenőhelyen szívesen időzik az ember.

2022.12.06.

B.

Videó:

Egyéb:

A Balatonszabadi Pusztatornyot a régi térképről néztem ki magamnak és látogattam meg a helyet, előtte nem is hallottam róla.

1959-ben a Pusztatorony és közvetlen környéke, jól látható a rommaradvány és a domb (talán sánc, vagy kerítőfal) körvonala is:

"...1965-ben Lovag Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze még megfigyelhette a templom 5,4 méter hosszú és a hozzácsatlakozó 2,3 méteres sarokrészének 1,3 méter magas tégla- és kőfalmaradványát..." (2) - légifotó 1967-ből:

"....a templomtól ÉK-felé 500 méterre lévő középkori falu helyén a November 7 Mgtsz már az 1960-as években két sóderbányát is üzemeltetett, s ezekben rendszeresen találtak a régi településre utaló kerámiákat, fémeket és különböző épületek maradványait..."(2) - légifotó a környékről 1967-ből, amin a bányák is látszanak (már 1959-ben is volt egy kezdetleges bánya a fentiek helyén):

A képet elnézve részben most fák és bozótos van a régi bányák gödrénél és helyén (az egyik térkép szeméttelepként feliratozza a régi bányák helyét - ahol egyébként a középkori falu egy része volt): 

"...1972-ben a Dunántúli Vízügyi Igazgatóság siófoki építésvezetősége víztározót épített fel közvetlenül a templom mellé, tőle K-re. A munka során nagytömegű csontvázat találtak és több falat el is bontottak..) (2) - légifotó 1975-ből:

"Egy-egy illegálisan végzett földmunka során egy-egy temetőrésznyi sír és leletanyag pusztult el. Például az 1983. április 19-i kincsbejelentést követő helyszínelésünk során megállapíthattuk, „hogy a domb környékén (K-en, D-en és Ny-on) mindenütt elszórtan kerámia, fém, tégla, kő és embercsontmaradványok kerültek elő, amelyet a szőlőültetést megelőző földmunkák során erősen megsértettek. A romoktól D-re több nagyobb gödröt is ástak a közelmúltban, s a bennük talált 20-30 csontváznyi anyagot összetörve, több kupacban felhalmozva tárolták..." (Magyar Kálmán és M. Hrotkó Zsuzsanna utijelentése, 1982. május 14. RRM. Rég. Adattár 1/6/165.) (2) - légifotó 1985-ből.

A környéken a közelből a sok közül csak három érdekesség,  amikre így utólag még kíváncsi lennék, melyeket a térképeken és műholdképeken lehet felfedezni - de ezeknek egyáltalán nem néztem utána:

Az egyik egy épület lehet - és talán körülötte lévő sáncnyomok (az alsó képen):

A "Jozán szőllő" hegy közelében a második katonai felmérésen lévő kereszt, ahol elméletileg most semmi sincsen:

A másik talán egy régi kőbánya helye lehet, ahol most fás vagy bozótos a terület:

1975, a Somogyi néplap szeptemberi számában található cikk a Pusztatoronyról:

Források:

(1) Somogyi Néplap, 1975. szeptember

(2) Magyar Kálmán: Balatonszabadi-Pusztatorony régészeti kutatása Középkori templom temetőjének leletei I

(3) Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005

Régi térképek. mapire

Katonai légifotók: fentrol.hu