Ismerősömtől Kanczler Klárától hallottam róla, hogy ezen a helyen is van egy templomrom. Még úgyis alig találtam rá a helyre, hogy elmagyarázták, hol is keressem.. De aztán végül sikerült.
Még télen jártam itt...
A Csévharaszt mellett lévő két Árpád kori templomot - vagyis azok romjait - gyakran összekeverik. Már aki tud róluk..
"A mai Csévharaszt falu két, már a középkorban létező falu összevonásából keletkezett. A középkori Csév temploma a mai községtől északkeletre az ún. Templomdombon, Pótharaszté pedig Csévharaszttól délre feküdt." (1)
A Templomdomb mellett lévő dűlőút a Vasadi/2/ csatorna partján, egy hideg téli napon:
A szakirodalom Csévharaszt - Templomhegyként említi a helyet:
CSÉVHARASZT - TEMPLOMHEGY
Középkori településnév: Csév
A helység első említése: 1280*, 1416**
A templom kora: Árpád-kor, késő középkor
Méret: gótikus templom belső h: 13 m, belső sz: 4,7 m.
Tájolás: *ÉK-DNy 69°" / forrás: (1)
Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785) a templomrom még fel van tüntetve:
" Chobot 1915. 313.: „ Van itt Mária-neve tiszteletére ajánlott kápolna. " (1)
Csév: "Káldy-Nagy 1985. 186. 127. sz. falu. 1559-ben papját írják össze. A 16. században lakott hely." (1)
Csévharaszt község a távolból, a Templomhegy felől fényképezve - téli, párás, borongós időben (hát nem a legjobb kép):
"Fehér 1959. 71.: Fehér Géza 1958-ban járt a helyszínen. A községtől 1,5 km-re ÉK-re Gulyás Ferenc földjén szántással és épületkő kitermeléssel templom körüli temetőrészt bolygattak meg. Az előkerült leletanyag a 14-17. század közti időszakból származik." (1)
A Magyar királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) már nincsen feltüntetve a templomrom (a Templomhegyet pedig egyáltalán nem jelölik a katonai térképek):
"Monor 1368-i határjárásánál szerepelnek Bénye, Csév, Vasad, Zsiger." (2)
Az egykori Csév falu templomáról szóló tájékoztató tábla nem a Templomhegy mellett, hanem az onnan több km-re lévő sétaerdő információs tábláján van külön feltüntetve:
Pest-Pilis-Solt vármegye Balla térképének részlete (1793) - a templomra utaló Rud-jelölést bekarikáztam:
Régészeti kutatások 1983-ból a Templomhegy vonatkozásában:
"Csévharaszt - Templomhegy (Pest m.)
1983. júniusban a község határában, gázcsőnek ásott árokban embercsontok kerültek napvilágra.
Leletbejelentés nyomán, a múzeum több munkatársával végzett helyszíni szemle során megállapíthattuk, hogy az árok a községtől kb. 1 km-re K-re, a Gyáli csatorna É-i és D-i partján elterülő középkori falu (az egykori Csév) területén haladt át.
A csatorna D-i partján, magas dombháton (Templomhegy) 90—180 cm mélységű sírokat pusztítottak el, ettől D-re valamint a csatorna É-i partján telepjelenségeket (árkok, gödrök, késő középkori házak padlószintjei) vágott át az árok.
A csatornától D-re fekvő részeken őskori (részben késő bronzkori) szkita, szarmata, későszarmata. Árpád-kori és késő középkori cserepeket, a csatornától É-ra pedig őskori (késő bronzkor), szarmata és késő középkori edénytöredékeket gyűjtöttünk. - Dinnyés István" (3)
A Templomhegy felszínének egyes részei a fagyos, téli szántóföldben, madártávlatból:
Földközelből - "csak" egy szántóföld:
A Templomhegy - elnevezése ellenére - éppen csak egy kis kiemelkedés a szántóföldből:
Részlet a Pest megyei Hírlap 1966. évi májusi számából (szerző Rolkó István):
"1966. április 6-án egy tanári továbbképzésen előadás hangzott el a monori járás őstörténetéről. Az előadás után a részvevő tanárok sok új lelőhelyet jelentettek be, köztük a vasadi Szilassy-tanya tanára, Romhányi Elemér hívta fel a figyelmemet Csévharaszt és Felső-Nyáregyháza között, egy általa bronz- és római korinak datált lelőhelyre, amelyről érdekes néprajzi hagyományok is vannak."
Az újságcikk egy mondát is említ a Templomheggyel kapcsolatban:
"..Egy monda itt III. Béla várát említi és a vár falában egy arannyal teli agyagkecskét. Jellegzetes hagyomány ez ezen a környéken..."
Továbbra is az újságcikkből - aminek a szerzője felkereste az előadást követően a helyet:
"Romhányi Elemér szíves felvilágosításai alapján a napokban felkerestem a Csévharaszt - Vekerle majortól mintegy 800 méterrel északkeletre fekvő Templomhegy nevű határrészt. Alapos terepbejárás után sikerült felfedeznem egy valószínűleg a XV. században elpusztult falut, templomával, temetőjével együtt. A felszínen rengeteg edénytöredék, használati tárgy hevert. Nyílcsúcs, kengyel, vastőr stb. került a múzeumbaráti kör birtokába."
A csatornaparton a felszínen kis kiterjedésű területen én is találtam edény és cseréptöredékeket, amiket egy fénykép erejéig a távcsövem tokjára tettem:
Szeretem az ilyen és hasonló cserepeket, amik sok helyen szétszórva hevernek:
Valamilyen csontok, hasonlókból több is volt:
Az 1966-ban írt újságcikk befejező mondatai:
"Nem fehér folt többé Csévharaszt sem a járás lelőhelytérképen és ezért ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet elsősorban Romhányi Elemérnek, de nem utolsósorban a Vekerle major dolgozóinak, akik szintén értékes elbeszéléseket, meséket, sőt korábbi leleteket is bocsátottak rendelkezésünkre.
- Ralkó István, a múzeumbarátok körének munkatársa"
Hogy ezek a korábbi értékes leletek mik lehettek és mik kerülhettek a területről a múzeumbarátok körének birtokába, azt nem tudni..
Az 1941-es katonai felmérés térképe a területről (a térképen a Vekerle major is fel van tüntetve):
A középkori elpusztult Csév falu továbbá két kör objektum mellett helyezkedik el, amik feltehetőleg más korhoz köthető körárkos halomsírok lehettek, amiket tönkretett a szántás (ezeket tulajdonképpen én is felfedeztem saját magamnak, ugyanis később olvastam csak róluk):
És hogy pontosan hol is lehetett a templom, aminek a köveit elhordták?
Véleményem és feltételezésem szerint nem a Templomhegyen, hanem annak az aljában, a csatorna másik partján...
A templom jelölése az első katonai felmérés térképén, ami az útkereszteződés alatti részre teszi a templomromot:
Az útkereszteződés mostanság:
Pontosan nem jelölöm meg, hová is gondolom a helyét, aki kíváncsi rá, megkeresheti...
Az említett helyen egy kis területen belül kövek vannak szétszóródva, amiket felaprítottak a munkagépek:
A képen a kisebbik egy csontdarab:
Persze ez csak feltételezés. De ahol ezek a kövek voltak, ott voltak elszóródva az előző képeken lévő cserépdarabok is.
Dr. Bába József - nyáregyháza és környékének leírásaiban található térképrajz szintén ezen a helyen jelöli a templomromot (ezt a leírást később ismerősöm, Kanczler Klára küldte át nekem, hetekkel utána, miután a Templomhegynél jártam):
További leírás a könyvből (Dr. Bába József: Adatok Nyáregyháza, Csév, Pótharaszt történetéhez - 1989):
"Cséven a szarmata korból két sírról, edénytörmelékekről, a középkorban aranyékszerekről, hadieszközökről tudunk. 1914-től ismert lelőhely, amely 1958-ban Gulyás Ferenc tulajdona. Ekkor ő kezdte el kitermelni, majd 1961-ben Kincses Ferenc Vb. elnök a 110-120 cm széles falmaradvány köveit. A falu a török korban pusztult el."
Ezek a kis dombok is talán mesterségesek lehetnek:
A csatorna túlpartjáról:
Felülnézetből a két kis domb és környéke fekete fehér képen:
Csév puszta és a mellette található két templomrom Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785) - a középkori Csév falu temploma északon, a Pótharaszti pusztatemplom pedig délen található:
A Csévi Templomhegy - vagy Templomdomb - a környékbeli kincskeresők "mekkája", bár a helyre mostanában egyre inkább odafigyelnek. Sok mindent elvittek már innen, ami hiányozni fog, ha egyáltalán valamikor is elkezdi ezt a helyet valaki mélyrehatóbban kutatni, vagy tanulmányozni.
2021.07.02.
B.
Források:
(1) Tari Edit: Pest megye középkori templomai
(2) Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
(3) Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI
Katonai térképek: mapire.eu
További képek:
Ezen a képen én, első alkalommal a Templomhegynél, egy fagyos téli napon:
A Pótharaszti templomrom ma is fennálló falmaradványa (ami Csévharaszttól kb. 5 km-re délre található) - amit az egykori középkori Csév templomával gyakran összekevernek:
Csév-Templomhegy, ami egy szántóföld területén található - aki nem tudja, hol van, nemigen fogja megtalálni:
