Sibrik-domb** Visegrád
2022. április 08. írta: l.balays

Sibrik-domb** Visegrád

Ha Visegrádra megy az ember romokat nézni, többnyire a Visegrádi vár az, ami leginkább az úti célok között szerepel.

Viszont Visegrádnak volt egy régebbi vára is, amely a közeli Sibrik-dombon lévő egykori római tábor romjaira épült és nem azonos a mostani Visegrádi Fellegvárral.

Mivel sokszor írtak már erről a helyről, ezért az általános tudnivalókon kívül próbáltam egyéb dolgoknak is utánanézni, továbbá talán néhány érdekesebb képet is tartalmaz a bejegyzés.

A következő kép a Duna-part melletti dombtetőről még 2020. júliusban készült:

dji_0128_2.JPG

Az úgymond kötelező tudnivaló a dombról röviden, hogy a római limes védfalának egy része a mai Visegrád körül húzódott. A Sibrik-dombon a limeshez tartozó - több toronnyal is körülvett - római tábor volt, ami i.sz. 320 körül épült, I. Konstantinus római császár idején.

Több száz év elteltével a XI. században Szent István király építtetett a dombon a római romokra ispánsági központot és várat (valamint templomot), ami a tatárjárás idején a város központja volt, valamint ebben az ispánsági várban tartotta fogva Szent László király 1081-től két éven keresztül ellenfelét - a korábbi és összeesküvő királyt - Salamont.

A Sibrik-domb felülnézetből - az előző képtől több mint egy évvel később - régészeti feltárások nyomaival:

dji_0872_3.JPG

"Magát a három királyi vár határolta Piliserdő területét Pilis megye - korábban, 1002-ben még „Visegrád megye”  - néven szervezték önálló várispánsággá. Ennek központja a XIII. század derekáig a visegrádi Sibrik dombon állt." (1)

2020. március - panoráma a Sibrik-dombon lévő romoktól a Dunakanyarra - a kép bal oldalán a Salamon torony tetejéből is látszik valami:

20200315_143954.jpg

"A mai Pest megye területének korai vármegye beosztása az ország többi részén megfigyeltekhez képest sajátosan, eltérően alakult.

1009-ben, a veszprémi püspökség alapítólevelében történik említés Visegrád vármegyéről, a későbbi Pilis megye elődjéről. Ispánsági központja a Visegrád-Sibrik dombi római táborból átépített vár volt..." (3)

A Sibrik-domb, ahol egykor a római tábor és a romjaira épült későbbi ispáni vár állott:

dji_0160.JPG

"Az 1009-ben a veszprémi püspökséghez tartozó negyedik várat az oklevél Visegrádnak (Vyssegrad civitas) nevezi.

Nincs ok kételkedni abban, hogy e Visegrád alatt a ma is ezen a néven ismert település értendő, jóllehet a korai Árpád-kor „Visegrád vár”-a nem azonos sem a mai vízivárral, sem a fellegvárral.

A régészeti kutatások a Sibrik-dombon tárták fel azt a római erődből átalakított ispánsági központot, melyet az oklevél Vyssegrad civitasával azonosíthatunk." (4)

A római erőd nagy tornyának romjai az út menti magaslaton:

dji_0146.JPG

A Sibrik-dombon lévő későrómai erőd nagy tornyának analitikus alaprajzi vázlata:

- ezt a tornyot a római tábor harmadik építési periódusához sorolják (Valentinianus kora, vagy a limes Kr.u. 378-380 közötti újjászervezése) (2):

alapr_2.jpg

- Kép forrása: Nagy Mihály: A pannoniai IV. századi burgus-típusok méretei -

A római torony rekonstruált maradványai - a képen a rajzhoz képest kicsit elcsúszva - felülnézetből (2021. augusztus):

dji_0893b.JPG

A nagy torony romjai (2021):

dji_0890.JPG

A torony romjainál, 2020. márciusában:

20200315_141302.jpg

1960 - sírok kerültek elő csontvázakkal a Nemzeti Bank üdülőjének területén, a Sibrik-domb mögötti hegyoldalban (forr: Sz.Burger Alice szerk.: Az 1960. év régészeti kutatásai):

1960_1.jpg

1964 - légifotó - a Sibrik-domb és környéke, bal oldalon alul a Salamon torony, a jobb oldali épület lehetett talán az üdülő(?) - (a Duna balra található):

1964.jpg

1989-es légifotó a területről, összehasonlításképpen:

1989_1.jpg

1977 - a Sibrik-dombhoz köthető régészeti adatok közül (forrás: Sz.Burger Alice szerk.: Az 1977 év régészeti kutatásai):

1978b_1.jpg

A Schneider-rét a kataszteri térképen (1885):

sr_kataszteri.jpg

A Duna és túlpartja (Nagymaros) a romok felől (2020.03.):

20200315_140624.jpg

1985 - szintén régészeti kutatások adataiból (Forr.: Czeglédy Ilona szerk.: Az 1985 év régészeti kutatásai):

1985_3.jpg

Hol lehetett az előzőekben említett D-i táborfalnál lévő épület..?

A területen a tavalyi évben, 2021-ben is kutattak a régészek, melynek során több szelvényt is megnyitottak.

A képhez viszonyítva szerintem a szóban forgó épület a kép jobb oldalánál lévő fák mentén lehetett valahol, a "kardos" emlékmű környékén:

dji_0071.JPG

Más szemszögből - a kardos emlékmű árnyékot is vet ezen a képen (a bal oldali homokdomb mellett):

dji_0076.JPG

Közelebbi kép:

dji_0081b.JPG

Kövek....:

20210815_141508.jpg

A  feltárás nyomai az alsó út mellől:

20210815_140715.jpg

Hazai Tudósítások, 1974 - a dombot az alföldi sáncrendszerrel, a Csörsz árokkal is kapcsolatba hozni vélik:

1974u.jpg

A Sibrik-domb egyes régészeti szelvényei még a részletesebb kibontás előtt:

dji_0873_1.JPG

dji_0882.JPG

A Sibrik-domb a Duna felől:

dji_0067_1.JPG

A vízmosásokat régen kocsiútként is használták:

"A hegytől a Duna felé vezető két, jelenleg is meglévő élő vízmosás egyike a Szent András monostorra az 1920-as években ráépült, ún. Latinovits-villa telke mellett halad, a sik a jelenlegi ásatási területet Ny-ról határolva, a KOVALOVSZKI Júlia által feltárt falurész mellett halad É felé. 

A Sibrik-domb és a fellegvár felé vezető betonút megépülése előtt e vízmosásokat kocsiútként használták.

A falu területe mellett elhalaárok, amely a hegy felőli oldalon kettéágazik, Ny-i ága a ispáni vár irányába halad. A várkerti régészeti kutatások egyik kiemelt kérdése, merre haladt a római kortól 1836-ig, a mai Duna parti nyomvonal megépüléséig, a völgyön keresztül a sibriki római Castrum majd ispáni vár mellett nyugat felé vezető fontos kereskedelmi és hadi út nyomvonala." (5)

A Sibrik-domb és a Várkert a kataszteri térképen (1885):

kep_2022-04-08_004358733.png

A dombon a már betemetett régészeti szelvények:

dji_0119_1.JPG

dji_0120.JPG

dji_0122.JPG

1962 - részlet az Amerikai Magyar Szó, 1962. évi szeptemberi számának egyik írásából:

"A visegrádi Sibrik-dombon a IV. században mai katonai tábor állt.

A tábor falait a IX. században a szlávok újból felépítették, s igy született meg a visegrádi fellegvár őse. Ez a vár a gészek előtt egy ideje már ismeretes volt, de hiányzott a hozzátartozó falu. Ennek feltárása folyik most. Valószínű, hogy a falu egy időben az I. Endre által a XI. században alapított bazilita kolostorhoz tartozott.

A kolostorban az I. Endre felesége, Anasztázia kijevi fejedelemlány által letelepítettt szerzetesek laktak a tatárjárásig.

A falut a várral és a kolostorral együtt, a XIII. században - feltevések szerint - a tatárok pusztították el.

A megmaradt lakosság alapította a mai Visegrádot, s a romba dőlt Sibrik-dombi vár helyett emelték a fellegvárat."

További képek:

2020. augusztus:

dji_0130_1.JPG

dji_0120_1.JPG

2020. március:

20200315_145659.jpg

20200315_144702.jpg

20200315_143939.jpg

20200315_144632.jpg

20200315_144637.jpg

20200315_144139.jpg

20200315_140728.jpg

Sokszor jártam, jártunk itt, egyik kedvenc helyem, de tapasztalataim szerint nem sokan látogatják. 

 2022.04.09.

B.

Források:

(1) Zolnay László: A középkori Esztergom (1983) - Esztergom régi századaiból

(2) Nagy Mihály: A pannoniai IV. századi burgus-típusok méretei

(3) Tettamanti Sarolta: A honfoglalás kora és kora Árpád-kor

(4) Zsoldos Attila: Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)

(5) Gróf Péter: Újabb kutatások Visegrád-Várkertben

 Katonai légifotók: fentrol.hu

Kataszteri térképek: mapire.eu

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr817800069

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása