A Muszáj-erdő
2024. május 24. írta: l.balays

A Muszáj-erdő

Abony és Újszilvás (egykor Tápiószele) határán.

"...1802-ben a vármegye kimondta: a Tápiószele, Cegléd, Abony háromszögben erdőt kell telepíteni. Nem volt kibúvó, a munkában mindenki részt vett, innen nyerte nevét a Muszáj-erdő.." (1)

Bár csak egy egyszerű erdőnek tűnik, ettől függetlenül megvannak a maga titkai és a saját története a fás területnek, továbbá az erdőt és környékét többek között ilyen és olyan háborúk csapatmozgásai és kisebb harcai is érintették.

 A Muszáj-erdő tavaszi időszakban (a kép közepén, keresztirányban):

dji_0956_2.JPG

Az 1876. évi Magyar Nyelvőrben található említés az erdő kapcsán, ill. a közelből felbukkan egy érdekes nevű másik területrész:

magyar_nyelvor_1876.jpg

(Tehát aki Abonyban a Szelei út felé eső részén lakik, most már azt is tudjuk, milyen régi elnevezésű területrészen lakik.)

A Muszáj-erdő Abonyi Lajos - 1870-ben a Honvéd albumban közzétett - 1849-es katonatörténeti elbeszélésben és leírásában is feltűnik.

Részlet a fiatal Pilaszanovics Béla huszárfőhadnagy történetéből:

honved_1870.jpg

- Forrás: A Honvéd, 1870 -

(A történet szerint Pilaszanovics Béla huszárfőhadnagy 1849-ben Abonynál, másodmagával - Tamással, a vén huszárral - csellel egy egész osztrák hadtestet tartóztatott fel, majd halt ezt követően 10 nap múlva hősi halált a tápióbicskei csatatéren, az ottani hídnál lévő ágyútűzben.)

Az erdőrész a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869), sötétbarna színnel jelölve:

2_kat_felm_40.jpg

Télen valóban sötétebb barnák a fák ezen a területen, hasonlóan, mint az előző térképen:

medr.jpg

Egy 1960-ban megjelent újságcikk így ismerteti az erdő történetét:

"...Nagyjárás felé, a Muszáj- erdő mai homokos földjén a múlt században erdő volt. Innen az erdő neve.

A muszáj elnevezésének története a következő:

1802-ben a megyei hatóság a szél által hordott futóhomok megkötésére erdőültetést rendelt el Abonyban is.

Mivel a muszájerdő földje nagyon sivár volt akkor, az abonyiaik nem bíztak abban, hogy megáll rajta a fa.

Kényszeríteni kellett a lakosságot az erdőültetésre. Ezt a kényszerítést őrzi a muszájszó..."

- Forrás: Pest Megyei Hírlap, 1960. májusi számából, P.I.  írása nyomán

Az idézett újságcikk írása szerint 1960-ban: "..mai homokos földjén a múlt században erdő volt..." ..

1963 - katonai légifotó a területről - a '60-as években valóban, éppen csak egy kisebb folt van itt az erdőből:

me_1963.jpg

A tanyák.. Az akkoriban itt lévő tanyák napjainkra már csak a múlt, legtöbbjük már nem létezik, talán három vagy négy ami megmaradt belőlük.

Pedig egy régi elbeszélés szerint (Sági Béláné) ezt a területet egykor "Kisamerikának" is hívták.

1978, Sági tanya - ami valahol, valamikor a Muszáj-erdőben volt (hogy ez a tanya  pontosan hol lehetett, azt nem tudom):

"...Hogy mi lesz a tanya sorsa? Arra gondol, ha mi meghalunk? összedől. Már eladni se igen lehet.

Talán érdemes volna kicsinosítani, megtoldani, de hát kinek. Újat építeni pedig tilos.

A kapuból visszanézünk a fák zött megbújó tanyára. Szép lehet ez a környék nyáron. Szép, hallom Sági Bélánét.

Meg hogy úgy nézzem, ez itt a muszájerdő.

Így hívja mindenki, mert muszáj volt ültetni, különben a szél mind elvitte volna a homokot, széthordta volna, mint a mai idő a tanyasiakat.

Igaz, ahogy lett erdő, lett víz is, akkor meg úgy nevezték ezt a három dűlőt, hogy kisamerika, merthogy akkor itt lehetőségek kínálkoztak..."

- Forrás: Pest Megyei Hírlap, 1978. februári számából, Kriszt György írásából

A Muszájerdő Újszilvás területére eső része az Erdei utca mellett fekszik:

img_20231216_133137.jpg

Tavasszal - szintén az Erdei-úton:

img_20240518_122302.jpg

Az erdő a harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887):

3_kat_felm_24.jpg

Télen, jó időben - a messzi távolban, halványan még a Mátra is kivehető:

dji_0113_1.JPG

1965-ben készült légifotón az erdő és környéke - középen az erdő, akkoriban éppen csak ennyi volt belőle:

me_1965.jpg

Az erdő abonyi része a kataszteri térképen (1881) - környékén néhány tanyával:

me_1881_kat.jpg

Az erdőben túraút is keresztülvezet:

img_20240518_122353.jpg

A Muszáj-erdőből kivezető dűlőút végén, a két település határvonalán feszület áll (az Újszilvást és Abonyt összekötő betonút mentén - ez itt már Szőröspuszta):

img_20240105_143004.jpg

A Muszáj-erdő abonyi része melletti lévő földterület a XIX. század végén az akkori térkép alapján Vörös Tihamér nevezetű gazda, vagy birtokos földjéhez tartozott:

abony_birtok_tkp.jpg

Budapesti Közlöny, 1885 január - Nagy Abony határán - a tanyahely és az egykori birtok is pont a határszélre esik - ettől még nem biztos az azonosság, de akár egyezhet is:

bbbl.jpg

- Budapesti Közlöny, 1885 -

(Továbbá Vörös Tihamér név Abonynál 1922-ben az Abonyi közgazdasági bank részvénytársaság, Felügyelő bizottságának tagjai közt található.)

Az egykori Muszáj-erdő abonyi részére eső része ez a kocka terület:

dji_0577_2.JPG

1901. évi térképen a Muszáj-erdő - név nélkül:

cegled_1901b.jpg

A Muszáj-erdő észak-nyugati szélétől kb. 800 méterre volt egykor az ismeretlen Holló-halom, amiről semmit sem tudni. A régi időkben talán határhalom, őrhalom, vagy hasonló lehetett, mostanra már nyomát sem találni. Nevét vélhetően az ott tanyázó hollókról kaphatta.

Az erdő közelében - innen alig egy kilométerre - az egykori Szőröspusztán (Szőrőshalom) a középkorban templom állt, amelynek láthatatlan, megmaradt romjai és temetőjének sírjai a föld mélyében rejtőznek, ha jól tudom, akkor a mai napig feltáratlanul.

Továbbá a Muszáj-erdőnél a fák között van valahol egy hatalmas bombatölcsér is, de arról csak hallottam. 

2024.05.22.

B.

A Muszáj-erdő és környéke a magasból:

 További képek, térképek, egyéb:

Az erdő abonyi sarkában 1881-ben lévő tanya és az ottani birtok akkoriban vélhetően Vörös Tihamér tanyája lehetett. Egy alkalommal felkerestem ezt a régi tanyahelyet...

Erre a helyre már a Magyar Királyság második katonai felmérésnek térképe (1819-1869) is jelöl pirossal egy kőépületet, amihez két út is vezetett - feltehetően egy előző, régebbi tanya épülete lehetett itt, de ki tudja - a térkép szerint az ide vezető két út egyike jelentősebbnek tűnik:

2_kat_me.jpg

Közvetlenül a régi tanyahelynél egy domb is van. Amikor ott jártam, éppen minden csupa gaz volt, így másról nem tudok beszámolni.

A térképen pirossal jelölt épület vélhetően ezen a helyen lehetett (régi utak helyzete is érdekes...stb.):

epulet_tkpg.jpg

Az érintett részen a fák a magasból:

dji_0585c.JPG

A domb mellett 1881-ben lévő tanyák épületei - a geodéziai pont az utak háromszögében lévő, picinyke négyzet alakzat:

1881_8.jpg

Ezen a helyen még 1965-ben is voltak tanyák:

1965_sarok.jpg

A harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887) a  fenti hely (a tanyahelynél lévő domb) az erdő jobb alsó sarkában lévő 100-as tkp. pont, piros háromszöggel jelölve: 

3_kat_felm_25.jpg

A Muszáj-erdő az 1941. évi katonai felmérés térképén:

1941_katon_m.jpg

Források:
(1) Pest Megyei Hírlap, 1969 - Nevét is, virágát is tudom - Komáromi Magda írásából
A Honvéd, 1870
Magyar Nyelvőr, 1876
Budapesti Közlöny, 1885
Pest Megyei Hírlap, 1978. februári számából, Kriszt György írásából
Régi térképek: mapire, hungaricana
Katonai légifotók: fentrol.hu 

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr5018407051

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.05.26. 20:45:11

Az erdészeti tájékozódáshoz javaslom a erdoterkep.nebih.gov.hu oldalt.

Amúgy itt is dolgoztam.
Viszont semmit se tudtam erről a múltról.
Köszönöm!

l.balays 2024.05.26. 20:52:06

@gigabursch:
Igen, itt is van vezeték bőven. :)
Örülök ha érdekesnek találtad.
Erdészeti térképet ismertem, de köszi.
süti beállítások módosítása