A Fal
2024. február 11. írta: l.balays

A Fal

- római kori falmaradvány az Ördög-hegy oldalán -

A vélhetően egykor római erődítményhez tartozó falszakasz csekély maradványa még ma is látható a hegy oldalában.

Dunakanyar, Nagymaros és Zebegény között a Szent Mihály hegyen, az Ördög-hegy gerincénél, a Remete-völgytől nyugatra, közvetlenül a valamikori remetebarlangok előtti perem alatt a hegyoldalban.

A bejegyzéshez legfőképpen Zolnay László 1975. évben kelt írásából és leírásaiból merítettem.

"...A Duna-kanyarban - Zebegény és Nagymaros között - Dömös átellenében helyezkedik el a Szent Mihály-hegy. Csúcsa, a Hegyes, 482 magas. A hatalmas hegynek a Duna fölé magasodó déli promontóriumát Ördög-hegynek nevezik.

Az Ördög-hegynek igen meredek, dunai oldalán, mintegy 70 m-rel a Duna szintje felett több - úgy tűnik: mesterséges alakítású - barlang szája tekint a Duna-kanyarra Dömösre. Dömösről, dunai hajók fedélzetéről a dömösi átkelőhely vasútállomásától azt is látjuk: a barlangok alatt egy rakottkőfal-szakasz omladozik...." (1)

A Szent Mihály-hegy Duna felőli oldala - a sziklák között jól láthatóan a barlang nyílásával:

dji_0729_1.JPG

Akik az említett hegy oldalában található remetebarlangokhoz látogatnak, talán nem is gondolnák, hogy vélhetően egy római erőd, vagy őrtorony helyén és maradványai felett lépkednek.

A hegy 1935. évi térképen, mint Ördög tető:

1935.jpg

Az 1860-as években a magyar régészet atyja, Rómer Flóris is megmászta a hegyoldalt, ahol a barlangokról és az ott található falszakaszról rajzokat is készített. (Blog: Bár ezeket a rajzokat kissé pontatlannak tartják, részemről bízom Rómer rajzaiban - később változhatott a helyszín, kőfejtők is megfordultak ezen a helyen...stb.)

A barlangok alatti meredek hegyoldalon magam is felkapaszkodtam, mint ahogyan sokan mások is. Kissé fárasztó, de izgalmas kihívás annak, aki nem a járt utat választja.

Letekintés a hegyoldalból mászás közben - alant a Duna, túloldalon pedig a Dömösi-rév:

img_20240114_131410.jpg

Rómer Flóris 1868-ban így írt a hely kapcsán (aki a barlangoknál lévő falmaradványokat - tévesen - a Boldogságos Szűzről elnevezett bencés apátság maradványainak vélte):

romer_1868.jpg

2021 - a hegy és annak dunai oldala Dömös felől (régi képeimből - a barlang és platója a rév felett):

dji_0109_1.JPG

A barlang a Remete-völgytől nyugatra található - Rómer: "...Csak nagy erőlködéssel lehet a Duna parttól a két hegy közt mélyedő vízmosáson, melyet görgeteg kavicsaival útnak csúfolnak, azon pontig érni, hol balra fordulva, egy keskeny gyalogút, sűrű bozótok közt a fürkésző a barlangokig eljuthat....":

hegyold.jpg

1886. évi kataszteri térkép - jobbra a vízmosott Remete-völgy , attól nyugatra (balra) a Remete barlang:

1886.jpg

Az ide vezető túrák útleírásai nem különösebben emlegetik a hegyoldalban a barlangok alatt meghúzódó évezredes fal megmaradt darabját.

A barlangnyílások előtti plató bal oldalán fedezhető fel a falmaradvány, amit először még mászás előtt a Duna-partról, távcsővel kerestem meg és vettem szemügyre:

fal1b.jpg

Rómer Flóris leírásából (1868):

„Egyedül egy egyenes fal alapja, melytől a hegy felé itt ott egy keresztfal nyoma kivehető, mutatja azt, hogy e helyen emberi lak, hihetőleg a mindenfelé keresett, de eddig nem talált apátság állott, mely a két ölnyi magas és elég tágas sziklaüregek elé olyan módon volt építve, mint a szkalkai és némely külföldi apátságok, melyek a szent sziklahajlékok védjeül tekinthetők." (1)

Az 1860-as években még jóval több eleme állt a sziklaperem alatti kőfalnak, mint napjainkban:

fal1bc.jpg

Rómert követően Csemegi tett itt megállapításokat, melynek során ő arra jutott, hogy a (falmaradványnál lévő) Szent Mihály hegyi barlangok létrehozói és lakói Szent-Vazul rendi remeték voltak - továbbá még I. Endre alapította kolostor is szóba kerül:

"...Rómer után 1940 és 1968 között Csemegi József tett újabb kísérletet a Szent Mihály-hegyi barlangok és építészeti emlékek funkciójának meghatározására.

Tanulmányának témája a tihanyi barlangrendszer volt. Csemegi úgy vélte: a Szent Mihály-hegy vájt barlangjai és a tihanyiak szerkezetükben hasonlóak egymáshoz. Mivel - Rómerrel egyező - nézete szerint a tihanyi barlangok első lakói I. Endre király által ide telepített kijevi bazilita szerzetesek voltak, úgy gondolta: a Szent Mihály-hegy barlangjait is görög szertartású, Szent Vazul-rendi remeték vájták lakták.

És - bár sem a tihanyi, sem a zebegényi Szent Mihály-hegyi bazilita remeteséget egyetlen középkori írott forrás sem említi - azt írja, hogy a Szent Mihály-hegyi bazilita remeteség a visegrádi, I. Endre király alapította, XI. századi Szent András v. Szent Endre-kolostor alapításával függ össze.

„Jogos az a feltevés - írta Csemegi -, hogy a Szent Mihály-hegyi remete telep az az ősi bazilita telep, amely a Szent Endre kolostor felépítésével annak coenobiumává vált..." (1)

Áttekintő kép - Rómer Flóris 1868 év körül készült rajzaival - Rómer idején még jóval több volt a rakott falszakaszból:

dji_0685b.JPG

 Zolnay László:

"...A Szent Mihály-hegyi barlangokat 1953. és 1959. évek között, az esztergomi múzeum számára végzett terepbejárásaim során ismételten felkerestem. Mivel azonban éppen úgy nem végeztem e területen ásatást, mint Rómer és Csemegi, meghatározásaikat véglegesnek tekintettem.

1972 kora tavaszán a Budapest Sport Egyesület barlangkutatói és sziklamászói évi túratervükbe iktatták a Szent Mihály-hegy barlangjainak meglátogatását. Vezetőjük, Szabó László, meghívott. Társaságukban módom volt arra, amire magános útjaim addig nem adtak lehetőséget...." (1)

A barlangok előtti sziklapárkány és a régi falszakasz helye oldalnézetből - szembetűnően kiugró a faldarab - a rakott fal többi része, ami Rómer rajzán még szerepelt, az idők során már leomlott:

dji_0751b.JPG

A barlangkutatók és hegymászók segítségével Zolnay László 1972-ben átvizsgálta a falmaradványt és közvetlen környékét ahonnan - többek között - római korra datált freskótöredékek kerültek elő - a falazási technika pedig megegyezőnek tűnt a közeli Hideglelős-keresztnél 1955-ben megtalált római tábor falazási technikájával:

Zolnay:

"...segítségükkel átvizsgálhattam a barlangsor platóját biztosító dunai mellvéd kőfalának maradványait.

A csoport vezetője, Szabó László kötélen leereszkedett, a lepusztult kőfalak feletti rétegekből egy sereg - korhatározó - kerámia edénytöredéket szedett ki.

Az itt talált cserépedények zömét Kaba Melinda III.-IV. századra keltezi. Egy fekete csillámos kis hombártöredék egy bordás, nyers színű, simított felületű cserépedénydarab viszont még II. századra jellemző.

Amikor a legnagyobb barlang szájánál levő - durván nyugat-keleti irányú - mészhabarcsba rakott kőfalcsonknál útitársaim tűzhelyet raktak, alig 0,3 ter mélységből három - Kaba Melinda által ugyancsak a római korra datált - több színű freskó töredéket találtak.

Módom nyílt annak a mellvédszerű falmaradványnak tüzetesebb megvizsgálására is, amelyet Rómer még sokkal nagyobb szakaszon látott és rajzolt meg. (E kőfalazatnak középső és délkeleti szakasza leomlott, észak felé áll belőle egy nagyobb szakasz.)

Ez a mészkövekből alkotott, forró mészhabarcsba ágyazott falazat kisebb lépcsőkben épült a hegy szikláira. Arányos térközökben a mintegy fél méter mélységig a gömbfa befogadására alkalmas cölöplyukak szakítják meg felületét. Alkalmasint úgy építették, hogy az állványzatot tartó cölöpöket magába a falba építették, azokat mind feljebb feljebb falazták.

A falazás technikája megegyezik azokkal a római kori burgus- és refugium - falmaradványokkal - így az általam a Hideglelőskereszt-csúcson 1955-ben megtalált római tábor falazatának falazási technikájával is - amelyek itt, a Felső-Dunának jobb partján helyezkednek el...." (1)

Ha oldalsó felülnézetből megnézzük a barlangoknál lévő platót és a falmaradványt, akkor annak végén egy őrtoronyhoz, vagy toronyhoz hasonló, kiugró alakzattal találkozhatunk - amiről nekem ránézésre egyből egy római őrtorony jut eszembe:

fal2.jpg

Zolnay László feltételezése szerint - logikus módon - a Szent Mihály-hegy magasabb szakaszain feltehetően még fellelhetőek lehetnek további burgusnyomok (fentről, hátulról érkező támadás kivédése ellen...stb.):

zzz_7.jpg

dji_0678.JPG

Képek a falmaradványról 1972-ből - amely szerint akkoriban még könnyebben meg lehetett közelíteni a romokat (kép forrása: Zolnay László: Római kori erőd maradványai a zebegényi Szent Mihály hegyen):

szthg.jpg

Zolnay:

"...Ha összekötjük a visegrádi Várhegyet, a Szent Mihály-hegy csúcsát a már említett Hideglelőskereszt 1955-ben megtalált refugiumával, egy olyan rendszert kapunk, amely a vízparti burgusok felett alkalmas volt távírószerű kódjelek gyors továbbadására.

Mivel ez a táj a magyarországi limesnek - a jobb parton erődökkel legsűrűbben megtűzdelt szakasza, bal partjáról fel Szobig egyetlen római kori erődmaradványt sem ismerünk, római régészetünk programjába veheti a Dunakanyar e - tán legszebb, a Hideglelőskereszttel vetekvő panorámájú római emlékének feltárását..."

Panoráma a falrom feletti sziklaperemről, a barlang bejáratából:

img_20240114_132316.jpg

A Szent Mihály-hegy és a Duna felőli oldalán az Ördög-hegy az 1941. évi katonai felmérés térképén:

1_kat_17.jpg

A Remete-barlangok és a kőbánya

Tájékoztató tábla a falmaradványnál lévő Remete-barlangokról - Sziklatemplomnak is nevezik ezt a helyet:

img_20240114_132435.jpg

Részlet a Népújság 1969 évi egyik számából - "Hajdani barlanglakások":

"...Csemegi, Rómer nyomán megállapította, hogy mind a zebegényi határhoz tartozó Szent Mihály-hegyi, mind pedig a tihanyi Oroszhegyi barlangok valaha remeték lakásai voltak.

(A tihanyiakat, amelyeket a Duna-kanyariakkal együtt, szinte minden kiránduló ismer, egy 1740-50 körül bennük lakott „hajadon aggastyánról”. Keszi Ferenc tihanyi zsellérnek aggszűz leányáról nevezték „Leánylakásnak”, vagy „Keszi lukának” is.)

A kutatók azt is megállapították, hogy. a Szent Mihály-hegyi barlangok kialakítói a XI. században az I. Endre király által alapított visegrádi apátságnak görög szertartású, valószínűleg Kijevből ide telepített Szent Vazul-rendi - bazilita - szerzetesek voltak. Pártfogójuk a kijevi hercegasszony, Anasztázia, I. Endre orosz felesége lehetett. De I. Endre királyunk alapította a tihanyi apátságot is s ugyanitt is temetkezett..."

A Remete-barlang bejárata sziklákról lelógó jégcsapokkal:

img_20240114_132904.jpg

A következő említés I.Andrást is feltételezi a barlangkolostor alapítójának:

 F. Romhányi Beatrix: Heremitae – Monachi – Fratres. Szempontok a pálos rend történetének újragondolásához:

"..A magányos remeték mellett van forrásunk két, eredetileg vélhetően görög rítusú remetetelepről is.
Mindkettőt a 11. század közepén alapította valószínűleg I. András: az egyik a tihanyi bencés apátság melletti oroszkői, a másik a visegrádi görög kolostorral szemben, a Duna túlpartján lévő Szent Mihály-hegyi barlangkolostor..."

"..A Visegráddal szemben, a Nagymaros és Zebegény közötti Szent Mihály-hegy oldalán található barlangkolostorról írott forrás még később, csak 1420-ban szól, régészeti adatok azonban ebben az esetben is igazolják a kolostor 11. századi működését..." (2)

Hm, ki tudja mi az igazság, többféle hipotézis is létezik..

A minden bizonnyal római falmaradvány és az üregek a sziklaperemnél:

dji_0685_3.JPG

Pest Megyei Hírlap 1980, cikkrészlet - "A barlangok titkának nyomában" (Koffán Éva):

"..Ismertetésükre álljon itt ismét egy részlet Csemegi József írásából:

A barlangtelepet észak felől hatalmas sziklatömb védi a Duna völgyén végigvonuló jeges északi szelek ellen, szélárnyékos oldalán pedig törmelékkúp, majd egymást szorosan követve hat, nyilvánvalóan lakóbarlang-maradványok sorakoznak.

Egyik-másikban kisebb fekvőfülke és falifülke nyomai még ma is kivehetők. A hat lakóbarlang sorát a barlangtemplom háromosztatú tere zárja le.

A barlangtemplom hatalmas főteréhez kétoldalt csatlakoznak a területre kisebb mellékterek, keleti végükön egy-egy oltárfülkével.

A sziklafalon pedig, a kápolna felett vagy öt méter magasan, két menedékbarlang szája tátong.

- Odamenekültek a remeték -  magyarázta Németh Ferenc, akivel még lent a községben beszélgettünk a barlangokról. A nyugalmazott iskolaigazgató most fejezte be könyvét Zebegényről, melyben egy passzust a remetéknek szentelt.

- Állítólag még a múlt század végén is lakott e hegyen egy remete -  mesélte - , az alsó barlangokban élt és kötélhágcsón mászott fel a felső üregekbe. Valamikor a remeték biztonságban érezhették magukat.

Talán nem is volt olyan hosszú lajtorja, mely a menedéküregekig felérne!.."

A sziklafalban lévő üregek, melyek talán remetefülkék lehettek valamikor:

img_20240114_132908.jpg

img_20240114_132846.jpg

A Duna a kőpárkány széléről - ha jól tudom, itt a legkeskenyebb a Duna ezen a részen, ezért is vannak, lehettek itt az átkelők:

img_20240114_132913.jpg

Egykori Kőbánya a Remete-völgy nyugati oldalában:

dji_0703_1.JPG

"....Az 1920-30-as években Haltenberger Vilmos és fia, Béla, budapesti vállalkozók aknázták ki, szállíttatták csillékkel dunai uszályokba az értékes kőanyagot.

A Haltenberger-féle kőbánya munkásai fenn laktak - a barlangjainkkal egyszintű - bánya mellett. Romladozó házaiknak romjai ma is állnak. így, kirándulókon kívül ezek a kőbányászok is rendszeresen felkeresték, menedékül pihenőhelyül használták a barlangokat meg az azok előtt húzódó, mintegy 50 hosszú mesterséges platót.

Alighanem ez az oka annak, hogy a barlangokhoz kapcsolódó kőfalakból több pusztult el az utóbbi évszázad alatt, mint fennállásuk sok-sok századán át..." (1)

barlangok háta mögött volt a hatalmas, régen intenzíven bányászott kőfejtő, amelynek munkásai gyakran látogathattak el a barlangokhoz:

rrr.jpg

A remetebarlangok, vagy barlang-kolostor alatt húzódó római kori falszakasznak napjainkra már csak egy kis darabja áll, a többi része leomlott, vagy sziklaomlások sodorták a mélybe.

Érdemes lenne megvizsgálni a megmaradt fal tégláit, hátha akad köztük esetleg római pecsétes tégla. Vagy a fal szikladarabokból épült volna? Ahhoz túl szabályosnak tűnik. További célirányos, közeli képek jóval informatívabbak lennének.

És vajon mi lehet a leomlott falmaradványokkal? Azoknak is ott kell lenniük valahol..

1980-ban még így nyilatkoztak a hely kapcsán a feltárások tekintetében (Pest Megyei Hírlap, 1980):

"...- Elképzelhető, hogy régészeti feltárásokra kerül sor a Szent Mihály hegyen?

- Nem biztos, hogy egy esetleges feltárás választ adna a kérdésekre. Az ilyen helyen sokkal jobban kopik az emlékanyag, jóval több réteg rakódott már és az időjárás is alaposan megrongálta - mondja Szőke Mátyás...." 

2024.02.09.

B.

Videó (30 mp):

További képek, lapszemle:

Rómer Flóris rajza a barlangokról és a párkány alatt akkor még jóval több elemből álló kőfalról (1868 körül)  - kép forrása: Zolnay László, A középkori Esztergom, 1983:

romer_2bccff.jpg

A kőpárkány a barlangokkal és a kiugró falrommal és a leomlott falszakasz helyével:

dji_0752.JPG

Képek a hegyoldalból:

img_20240114_132404.jpg

img_20240114_123319.jpg

img_20240114_131348.jpg

img_20240114_131836.jpg

img_20240114_123023_1.jpg

dji_0678_1.JPG

Érdekesnek tűnő szikla:

dji_0745.JPG

dji_0745b.JPG

A Remete-völgy bejáratához a vasúti síneken kell átkelni:

img_20240114_120812.jpg

Lapszemle - régi újságcikkek, érdekes tartalmakkal:

Népújság, 1969:

nu1969zz.jpg

Pest Megyei Hírlap, 1980:

pmh_1980vvv.jpg

img_20240114_123153.jpg
Források:
(1) Zolnay László: Római kori erőd maradványai a zebegényi Szent Mihály hegyen
(2) F. Romhányi Beatrix: Heremitae – Monachi – Fratres. Szempontok a pálos rend történetének újragondolásához
-Népújság, 1969 - Hajdani Barlanglakások
-Pest Megyei Hírlap, 1980 - Barlangok titkának nyomában ** Koffán Éva
-katonai térképek: mapire.eu

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr6018318861

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása