Szlovákia, Likavka (Rózsahegy)

Likava vára - azon a vidéken másik ismert nevén: Rózsa vára. 

A sziklára épült vár impozáns romjai:

A várhoz néhány régi leírásból is merítettem.

1911 - idézet a várról, Makay Béla írásából:

"Likava vára apró bronz csecsebecse, sötétkék alap mögötte a sűrű, fenyvesborította hegyoldal. Senki nem mondaná, hogy Rákóczi óta rom a «liptói herczeg», Korvin János várbirtoka. Hatszáz év előtt építtette Csókakői Tamás mester, királyi ajtónálló, a liptói ispán..." (1)

A romok és a mögötte lévő fenyvesborította hegyoldal:

1940 - Szeghalmy Gyula soraiból:

"Rózsahegytől északra, a Likava-patak hosszanti völgye nyílik. A völgyet az őstörténelmi emlékekben gazdag Barát-hegy, a háromújjú Chocs és a mészköves Csebrát erdőrengetegei zárják körül.
A
Vágba siető patak mellett, hófehér porondú országút kanyarog. Ha a vándor megindul ezen az úton fölér a városka fölötti első magaslatra, kilométerek távlatában egy ősi vár képe szökik a szemébe, amint a tűző fényben rárajzolja sárgásfehéren villogó falait a Chocs lilapárás roppant tömegére.

A vár Likava. Vagy azon a vidéken ismertebb nevén Rózsa vára. Nem is hinné az ember, milyen csodakeretben tündöklik ez a vár. A poros úton magasba nyúló nyárfaóriások vetik át hosszú, keskeny árnyékaikat...." (2)

Likava várának romjait Magyarország első katonai felmérésének térképe (1782-1785) is jelöli - (Alte Schloss - régi vár):

Megnézve az előző régi térképet, akkoriban a vár alatt is volt néhány épület.

Úton a vár felé, a romokhoz vezető ösvény mellett ez a kis tiszta vízű patak csordogál - ami az előző térképen a várrom mellett balra lévő keskeny, kék kis csíkocska:

1940 - tovább idézve Szeghalmy Gyula akkori írásából:

"...A várhoz bokrokkal szegett, kitaposott, kövecses ösvény vezet. Valamikor a nagyobb várak közé tartozott. Falai még ma is több emeletesek. Egykori termeinek földszinti részei dongaboltozatúak, az emeletiek kazettás mennyezetűek voltak. Hatalmas ablaküregei egynémelyikében még ma is ott van a márvány ülőke a kereszt alakú, pompás faragású kőbéllet. Az emeleti termék külső falaiból messzire nyúlnak ki az egykori erkélyeket tartó támasztó pillérek. Benn, még látszanak az óriási kandallóhelyek. Az öblös kürtők. A márványból faragott párkánytöredékek. Hellyel-hellyel látszik az egykori mészvakolat s a vakolat egymásra települt rétegsorai között az elfakult festésnyomok..." (2)

Az előzőekben említett több emeletes fal és ablaküregei:

Más várromokhoz hasonlóan, a falak tetején itt is megtelepedtek a növények:

"...Elsárgult, szuett pergamentek, barátok írta krónikák szerint, nagyon hányatott élete volt ennek a várnak. Alig fészkelte falai közé magát az egyik birtokos, alig tömette be a bástyaréseket és vésette címerét a főkapu fölé, már jött a másik foglaló és a kőszáli fészkek rommá lett ismét.
Lakta 'magyar, cseh, lengyel német. Koronás király, büszke főúr. Vajákosok és hamis pénzverők. Szabadságvédők bástyája ma. Rendbontók, pártütők, vérengző rablónép tanyája holnap...." (2)

A vár romos falai mellől gyönyörű a kilátás:

"LIKAVA

1248-1263-ban vára még nem áll; területét királyi vadászok, erdőóvók lakják. Területét Donch mester zólyomi ispán birtokosaitól csere útján szerzi meg, s Donch építteti fel Likava várát (propria vi et potentia construxerit) 1317 előtt. Likava vára nem szerepel azok közt a Balassa- és Donch-féle várak között, amelyeket a Vág vidékén Csák Máté haláláig bitorolt. Donch mester magánváraként birtokolta, Rózsahegy északi szomszédságában." (3)

A váron kívül egy kőlépcsős sziklás alagút található, ami felvezet az épületbe (ráccsal le volt zárva, az alagútról  képem nem volt, de a várnál készült videómból kivágtam ide egy részletet):

Vélhetően az alagút bejáratát az előtte lévő barbakán védelmezte - a képen az alagút és a bejárata a falak alatti sziklában, előtte a barbakán maradványai:

Panoráma a rondella (vagy barbakán?) romjainak tetejéről:

A vár sziklába vájt 60 öl mély kútjának falazata - több említés szerint is - tojásfehérjéből, homokból, mészből és borból készült habarcsból épült:

"...A vár fénykorát a Thökölyek alatt élte. Thököly István, Thurzó nádor veje, 1650-ben 50 ezer forinton és ezer aranyon vette meg a likavai uradalmat és az egykorú számadások tanúsága szerint óriási összegeket költött a vár átépítésére. Ekkor létesültek az új bástyák, pompás függőkertek. Ekkor kerültek új emeletek a palota falai fölé. És ekkor épült a várkút, amely 60 öl mélyen, a sívó sziklábal vájva, — tojásfehéréjből, homokból, mészből és borból készült habarccsal épített falával — 70 ezer forintba került...." (2)

A vár alaprajza, bár ezen a várkút nincsen feltüntetve (az alaprajz forrása: várak.hu weboldal):

- alaprajz forrása: varak.hu - 

Kedvenc szemszögem - a vár romjai felülnézetből - össze lehet hasonlítani az előző alaprajzon feltüntetett épületelemeket:

A vár végnapjai:

"...A kincstár birtokában levő várat 1707-ben II. Rákóczi Ferenc hadai ostromolták és rövid ellenállás után be is vették. A szatmári béke után az akkor már erősen roskadozó vár ismét a kincstár birtokába került, de az pusztulni engedte. Érdeke volt, hogy elpusztuljon, hogy ne lehessen támpontja többé semmiféle szabadságmozgalomnak..." (2)

A vár romjai nyugati irányból fényképezve - visszatekintve az első katonai felmérés térképére, 1782 körül a vár alatt (ezen a képen a jobbra lévő fennsíkon) a térkép még épületeket tüntet fel:

A vár alatt mostanság autóút épül, amihez eléggé átrendezték a környéket:

Néhány személyes hozzáfűznivaló:

Rózsa (Likava) várának romjait Lengyelországból hazafelé álltunk meg megnézni.

A vár alatti részen autóút épül, ami már most is negatív módon belemászik a látványba. A várhoz könnyű felsétálni (kb. 15 perc), bár van egy kis meredek, lépcsőzetes része is az útnak. A romokhoz vezető út mellett tiszta vízű kis patak csordogál. A vár be volt zárva, az utóbbi időben valamikor további felújításon esett át. Akit érdekel, egyéb oldalakon rá tud keresni, milyen állapotban volt még a vár néhány évvel ezelőtt.

A romokat a szikla és a vár körüli ösvényeken körbe lehet sétálni, a kilátás csodás, mint ahogy a várrom is. 

A falakon kívül a rondella mögött a vár alatti sziklába vájt lépcsős alagút szintén vasráccsal van lezárva. A rondella romjaira fel lehet menni egy csapáson, a tetején deszka volt odakészítve, amire leülve lehet csodálni a panorámát, ehhez távcsövet érdemes vinni magunkkal.

A következő képen a várrom tövében a rondella romjai, mögötte az alagút és annak bejárata, a vár körül vezető kis ösvény, valamint a barbakán tetején lévő - valaki által odakészített odakészített - deszka, amit az előzőekben említettem:

A vár kútja nem tudom, hol lehetett, a felülnézeti képen sem találom, pedig érdekes különlegessége a várnak. (Talán a kék tetős kis épület, a torony mellett.)

A vár a régi időkben a Liptóból Árvába vezető utat ellenőrizte. A XV. században a várat cseh huszita zsebrákok vették magukhoz és azt megerősítve a sziklavárból évekig rettegtették a vidéket. (2)

További képek:

Az épülő autóút végett átszabott környezet, a várhoz vezető gyalogúton betonból készült átjáró:

A várhoz vezető sziklás gyalogút:

A vár alatt lévő domboldal a gyalogösvény mellől:

 Az ösvény, már az erdőben, fenyőfák között:

Út közben, amikor már feltűnik a vár:

A várrom és a ráccsal lezárt várkapu:

A várfal a sziklák aljából:

A rondellához és az alagúthoz vezető ösvény a vár külső oldalában:

A rondella mellől, a távolban hegyekkel:

A várkapu mellett lévő oldalfal:

A várkapu melletti oldalfalnál - a lukak gondolom lőrések, vagy tartópillérek nyomai:

A várhoz és a várkapuhoz vezető út:

Ha várkedvelő valaki és erre jár, mindenképpen érdemes megnézni.

2022.05.07.

B.

Zárásképpen még két levéltári adat a várhoz:

1.

Forrás: Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. (Budapest, 1910.):

2.

Forrás: Csapodi Csaba: A »Magyar Codex« elnevezésű gyűjtemény (A MTAK kézirattárának katalógusai 5., 1973):

Források: 

(1) Makay Béla: Hegyen-völgyön, Természeti és vadászképek a szerző tollrajzaival - Budapest, Franklin, 1911.

(2) Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940) Budatintól Likaváig

(3) STUDIA HISTORICA Zolnay László: A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)

Régi katonai térkép: mapire.eu