Árpád-kori templomrom, teniszpályák között** Békásmegyer
2021. november 04. írta: l.balays

Árpád-kori templomrom, teniszpályák között** Békásmegyer

- középkori pusztatemplom romjai, ráépült nyaralóval -

Ezt a helyet - illetve "romokat" - mindenképpen meg kellett néznem.

Még nyáron jártam a romokra ráépült háznál. Nem volt könnyű odatalálni, a navigáció állandóan félrekalauzolt és elirányított, sokszor elvesztem a környékbeli gyalogösvényeken és zsákutcákban. De végül meglett.. (szerencsére a google térkép is jelöli). 

A helyszín Békásmegyer, Dunapart.

A középkori (Árpád-kori) pusztatemplom romjainak környéke azóta kiépült, a dunaparti templomromra később nyaraló épült, körülötte jelenleg teniszpályák vannak és kerékpárút a patak mellett. Kerékpározók, kocogók, sétálók, nap mint nap ott mennek el mellette.

A szóban forgó templomrom Magyarország első katonai felmérésének térképén is fel van tüntetve (1782-1785):

1_kat_felmr.jpg

A templom egykori Árpád-kori pusztatemplom, a középkori Kissing település temploma volt.

Kissé távolabbról, alig kivehetően - a pusztatemplom falmaradványa a kép közepén (a villanyoszloptól jobbra) a ház tetejéből kinyúló faldarab, rajta kéményekkel, a mellette lévő egyik teniszpályán éppen teniszeznek (2021 nyár):

20211005_141013.jpg

"Györffy 1973. 317.: „A mai békásmegyeri határ északkeleti sarkában, ott ahol a budakalászi patak a Dunába torkollik, egy XIII. századi pusztatemplom romja emelkedik.
XVIII. 
századi térképeken Kissing templomaként van feltüntetve.... Árpád-kori múltjára enged következtetni, hogy 1326-ban faluként említik." (1)

A templomromot több régi térképen is megtaláltam, (a térképekből majd beemelek néhányat).

Térkép részlet 1799-ből (szerző Karpe, Michael), ami a templomromot megnevezi és Rud.Eccl.Kissing néven jelöli:

1799_karpe_michael.jpg

Rómer Flóris 1863-ban járt a templomromnál, amelyről rajzokat is készített. Jegyzetei szerint 1863. augusztus 15-én látta és rajzolta le a templomromot.

Rómer Flóris által készített alaprajz a templomromról, a rajzon megjegyzéseivel:

romerb.jpg

- kép forrása: D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez - (2) 

A pusztatemplom romjait később egy egyetemi professzor (nem mellesleg kórboncnok) hobbirégész, Arányi Lajos is lerajzolta.

Arányi Lajos 1876-ban készült rajza a békásmegyeri pusztatemplomról:

1876_aranyi.jpg

- kép forrása: D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez - (2) 

Az előző rajzhoz viszonyítva, a templomrom mostanáig megmaradt, házba beépített falmaradványa, kémények és egy antenna társaságában:

dji_0090_1.JPG

A templom romjait a gőzhajókról is lehetett látni 1870 körül, akkor még megvolt 11 és fél méter magas tornya is:

"Rómer F.:
Régi
Falképek Magyarországon. Magyarország régészeti emlékei IH. Bp., 1874. 100-101.:

„Azon pataknak a Dunába való omlásánál, mely Kalász- és Békásmegyer közt a határt képezi, déli szögleténél, a mély árok partján, mintegy 100 lépésnyire a Dunától áll egy rom, melyet a dunai gőzhajókról annál inkább lehet látni, mivel a sajátságosan a szentély fölött emelkedő és bár nem egész, mégis 36' magas tornya igen feltűnő. Az egyhajójú, szentélyben egyenes záradéka romfalai többnyire terméskőből készültek, míg a külső szögletek more italico faragott kövekből rakattak." (2)

"...A régi czinterem kerítő falának nyomai köröskörül tűnnek fel, csak az északi oldalon hiányoznak, mert a vízárokba omlottak.... (2)

Az előző leírásban szereplő patak - jelenleg Barát-patak - Dunába ömlő torkolata, az egykori pusztatemplom helye és környéke a Duna felől fényképezve, egy elképzelt gőzhajó kéménye füstjének magasságából:

dji_0096_2.JPG

(Az előző képen a templom romjait rejtő épületet és az abból kimagasló romfalat a kék teniszpályák között kell keresni, meg lehet találni.) 

1930 körül a telket a templom romjaival Benárd Ágoston vásárolta meg, aki a templom még meglévő romjai köré nyaralót épített. (Benárd Ágoston keresztényszocialista politikus volt, a trianoni békeszerződés egyik aláírója).

1934 körül a templom romjait jelentéktelen romnak ítélték és annak elbontásáról rendelkeztek. A még fennálló falainak felhasználásával épült "belőle", vagy köré nyaraló. (3)

Térkép részlet 1939-ből, amelyen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a templomromot már "Benárd nyaraló"-ként tünteti fel:

1939_fovarosi_kozmunkak_tanacsa.jpg

A pusztatemplom abban az állapotában, amikor Benárd Ágoston 1930 körül a romokat átvette és mielőtt még nyaralót épített volna köréjük:

1_7.jpg

2_9.jpg

- a két kép forrása: Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. puszta-templomban és mellékén -

Az előző képeken a rom falain kisebb nyílások láthatóak.

Az északi falon magasabban lévő nyílások a templom hajójában előzőleg álló halászkunyhó tetőgerendái számára szolgáltak.

Ellenben az embermagasságban lévő nyílások feltehetőleg lőrések voltak, amik valószínűleg a török korban készülhettek, amikor már a templom rommá vált. (4)

A fák falevelei mögé bújva a romokat rejtő épület és ami a templomromból mostanra megmaradt, mellette a kerékpárút és a Barát-patak kiépített árka:

dji_0087.JPG

Ha nem vásárolta volna meg a telket a romokkal együtt Benárd Ágoston, akkor az is lehet, hogy hírmondó sem maradt volna mostanra a romokból, ugyanis a templomrom köveit a békásmegyeri lakosság előszeretettel hordta el.

Rómer Flóris és Arányi Lajos még látták a templom romjainak tornyát is. (A torony a szentélyre volt ráépítve.) (4)

A pusztatemplom állapota, már a Benárd-villa hozzáépítésével:

benard.jpg

- Kép forrása: Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. puszta-templomban és mellékén - 

Néhány részlet a templomrom körüli ásatások régi anyagaiból:

A templomromnál 1898 novemberében már ásatott Nyizsnyánszky István, a hajó szentély felőli oldalán. (4)

Ami érdekesebb - Garády Sándor a templomromnál történő ásatási anyagainak leírásaiból, aki 1933-ban végzett ásatásokat a pusztatemplomban:

"Békásmegyeren, a Puszta-templomnál a Főváros megbízásából két ízben végeztem ásatásokat. Először 1930. szeptember 13-16. között Tóth Gergely földjén, másodízben 1933. szeptember 11-16. között a vele északon szomszédos Puszta-templomban és a hozzá tartozó területen, amely Benárd Ágoston tulajdona."

"...A templomhoz ma a tulajdonos nyaralója van hozzáépítve, körülötte pedig udvara és melléképületei. A Duna mentén, a parttól kb. 70 lépésnyire egy magaslaton fekszik..." (4)

Fej nélküli férfitetem a szentélynél:

"Az ásatást a szentélyben kezdettük meg. A szentély talajának felső részében szerte szórt cserép- és csontdarabok mutatják, hogy azt már valamikor feldúlták. A szentély északi falától 1-06 m távolságra, a padlószinttől 1 -53 m mélységben koporsó nyomai között egy fej nélküli férfitetemet találtunk." (4)

A pusztatemplom szentélyénél talált fej nélküli férficsontváz:

fej_nelkul.jpg

- Kép forrása: Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. puszta-templomban és mellékén - 

A levont következtetések szerint a tetemet fej nélkül temették el, mivel a koporsóba a feje eleve nem fért volna el.

18 koporsószeg volt a tetem mellett, ezek közül az egyik a koporsón keresztül a test bal-könyökizületébe volt beverve.

A tetemen kardvágások nyomait találták, brutális halála lehetett. Életének utolsó perceiben összevagdalták és összeszurkálhatták.

Bartucz Lajos tanár véleménye és megállapításai a tetemről:

"»Feltűnik mindenekelőtt a baloldali combcsont testének külső oldalán lévő 25 m/m hosszú, felülről lefelé, hátrafelé rézsútosan haladó, életben elszenvedett kardvágás nyoma. Egy második kardvágás hátulról érte kissé rézsútos irányból balfelől s a jobb lapocka vállnyujtványába 15 %-re behatolt. E vágások nem voltak halálosak.«

»Megállapítható azonban, hogy egyénünket egy harmadik, rendkívül erős kardvágás is érte, melyet szintén hátulról, de a háti síkkal paralell. .. kapott nyaktőbe oly módon, hogy a kard a 3-ik nyakcsigolya tövisnyujtványától merőlegesen lefelé haladva, a lefelé sorban következő nyaki, majd háti csigolyák tövisnyujtványaiból mind nagyobb szeletet levágott s az 5-ik háti csigolyáig behatolva nemcsak a két lapocka mediális részét szelte le, hanem ott már a gerincvelőbe is belevágott s így feltétlenül halálos volt.«

»Ezeken felül szúrás vagy vágás érhette az 5—7 nyakcsigolya között is.« (4)

A megölt férfit a levont következtetések alapján lefejezhették és fejét diadaljelvényként fejthették le a holttestről:

"»Abból, hogy az első két nyakcsigolya a koponyával együtt hiányzik, nagy valószínűséggel arra következtethetünk, hogy a már halott vitéz hullájáról utólag fejtették le a fejet diadal jelvény gyanánt...«

»A csontok antropológiai vizsgálata tehát azt bizonyítja, hogy a legnagyobb valószínűség szerint orvul megtámadott, vagy menekülés közben utolért s többek által összekaszabolt fiatal magyar vitéz holttestével van dolgunk.«" (4)

A pusztatemplomnál talált serlegek és tál:

serleg.jpg

 - Kép forrása: Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. puszta-templomban és mellékén - 

A templom mellett ásás során előkerült reneszánsz-kori feliratos tábla töredéke:

fff_1.jpg

- Kép forrása: Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. puszta-templomban és mellékén - 

Ezen kívül egyéb dolgokat is találtak az ásatások során, de a fentieket tartottam leginkább érdekesnek kiemelni.

A mostani Barát-patak északi partján egykori római őrtornyot említenek:

"A patak északi oldalán elterülő dombon egy római őrtorony állott. Ennek köveit használták fel a patak déli oldalán állott templom építéséhez. Ragaszkodtak a korábbi római településhez, de átjöttek a déli oldalra, mert így az összeköttetést, közlekedést megkönnyítették a megyeri rév körül keletkezett teleppel." (3)

A templomrom alaprajza a hozzá épített villával, tőle balra kutatóárkok feltüntetésével:

alapr.jpg

- Kép forrása: Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. puszta-templomban és mellékén - 

"Az oklevelek szerint királyi kápolna volt. A hódoltság idején kezdett pusztulni, de feltehetően a XVIII. században helyreállították és használták. A XVIII. század végén a XIX. század elején végleg elhagyottá vált és fokozatosan omladozni kezdett." (3)

Kép a romokról és a köré épült "villáról" (1938) - ez volt az a kép, ami alapján felkerestem a templomromot:

1938_btm_varmuzeum.jpg

- Kép forrása: BTM Vármúzeum -

Pontosan nem tudni, ez a kép mikor készült:

1a_1.jpg
- kép forrása: Sashegyi Sándor: helytelen adatismertetesek obuda helyrajzi torteneteben (3) - 

Az előzőhöz hasonló képem nekem is van (2021 nyár):

20211005_135139_1.jpg

Régebbi fénykép a romokat rejtő épületről (talán 2020 ??) - (Kolozsi Ádám fényképe):

kolozsi_adam_2020.jpg

- Kép forrása: Kolozsi Ádám: Árpád-kori templomromok a pünkösdfürdői üdülőben - 

Azóta szembetűnő a változás - kép amikor ott jártam (2021 nyár):

20211005_141003.jpg

A templomromot több régi térkép is feltünteti, ezek közül néhány:

1778 (Kneidinger, Andreas):

1778_kneidinger_andreas_kaal_ingenieur.jpg

Szintén 1778-ból (Kneidinger, Andreas):

1778_kneidinger_andreas.jpg

A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén éppen csak egy piros folt a térképen (1819-1869):

2_kat_felm_11.jpg

1859 (Erhárd Ágost főmérnök):

1859_erhard_agost_fomernok.jpg

1885 (Véver Sándor, Phlal Gyula)- a térképen közelebbről a templomrom ábrázolása:

1885_vever_sandor_plhal_gyula.jpg

A Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1885) a templomrom:

kata_1885_2.jpg

Az 1941-es katonai felmérés térképe "R" mint ruine jelöli, L alakú romjelzéssel:

1941_kat_7.jpg

A templomrom a google térképen is fel van tüntetve mint Kissing templomrom (még teniszpályák nélkül):

googleb.jpg

Az objektum és a környéke 1963-ban készült katonai légifotón:

1963b.jpg

Légifotó 1978-ból, ekkorra már jobban kiépült a környéke és a Dunapart is:

1978b.jpg

 Még egy utolsó kép:

20211005_134758.jpg

"1946-ig a Fodros utcát Kissing utcának nevezték." (3)

Templomromok kedvelőinek ajánlom felkeresni a helyet, én semmiképpen nem hagytam volna ki, nem tudható, meddig lesz még így látható.

Talán meg kellett volna kérdeznem, megnézhetem e belülről is az épületet. Onnan is jó lett volna egy-két kép...

2021.11.04.

B.

---

Források:

(1) Tari Edit: Pest megye középkori templomai

(2) D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhe

(3) albaregalis.hupont.hu/114/helytelen-adatismertetesek-obuda-helyrajzi-torteneteben

(4) Garády Sándor: Ásatások a békásmegyeri ú.n. puszta-templomban és mellékén

Régi térképek: mapire.eu

Egyéb térképek: hungaricana.hu

Légifotók: fentrol.hu

Megjelent az új RedMagic 8 Pro gamer okostelefon!

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr7316744488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Greg36 2021.11.06. 07:27:51

Egy kérdés, az a 36' magasság az nem inkább bécsi láb lehet, kb 11m? A 36m inkább már egy tízemeletes ház.

l.balays 2021.11.06. 10:28:05

@Greg36:
Igazad volt. 36' vagyis 11 és fél méter magas volt a torony.Most megnéztem. Éjjel írtam a bejegyzést, fáradt voltam.
Kijavítottam. Köszönöm szépen az észrevételt.
Azt is kifelejtettem belőle, hogy római téglák is voltak a toronyba építve:
"Rómer 36'-nak írja akkori, már szinte csonka állapotú magasságát (kerek 11 és fél m.). Falai többnyire terméskőből épültek, bár, itt-ott A római eredetű, téglákat is lehet látni."
A patak szemben lévő partján állitólag római őrtorony volt.

Köszi még egyszer!

A somogyvámosi pusztatoron tornya volt ha minden igaz 21 méter magas, ha esetleg azt már láttad.

gigabursch 2021.11.07. 07:03:35

Elképesztő.
Nem találok szavakat.

Greg36 2021.11.08. 13:06:08

@l.balays: Sajnos nem, pedig tetszenek ezek a korai templomok. Itt, felénk - az említett patak másik végénél lakom - csak térdmagasságig maradtak meg a régi templom romjai.

l.balays 2021.11.08. 17:56:54

@gigabursch:
Az jó, mert akkor talán érdekesnek találtad. :)

l.balays 2021.11.08. 17:58:27

@Greg36:
...Sikátorpuszta..? Pont ma voltam megint megnézni. Egy év egy napja jártam ott mához képest. :)

Somogyvámosra mindenképpen érdemes elmenni, az egy szuper templomrom.

Greg36 2021.11.08. 18:25:58

@l.balays: Nem teljesen, a Barát patak mentén feljebb. A templomrom, fent, a Kálvária hegyen, Kaláz területén.
Köszönöm a tippet, igyekszem pótolni.
Az egyik nagyszülői ág Nagylózsról származik, ott a Szent István kápolna, ami nagyon szépen egyben maradt, szintén árpád-kori.

Doroszlai 2021.11.14. 11:00:39

Megtévesztő lehet, ahogy egy idézet arról szól, hogyan hordták át a templom építéséhez a római őrtorony köveit a patak északi oldaláról a délire, ugyanis akkor itt még nem volt patak. A jelenlegi patakmeder egy mesterséges árok, amelyet 1817-ben mélyítettek, hogy lecsapolják azt a vizenyős rétet, amit a patak a dombok közül kiérve a magasártérre, táplált.

Doroszlai 2021.11.14. 11:02:52

Megtévesztő lehet, ahogy egy idézet arról szól, hogyan hordták át a templom építéséhez a római őrtorony köveit a patak északi oldaláról a délire, ugyanis akkor itt még nem volt patak. A jelenlegi patakmeder egy mesterséges árok, amelyet 1817-ben mélyítettek, hogy lecsapolják azt a vizenyős rétet, amit a patak a dombok közül kiérve a magasártérre, táplált.

l.balays 2021.11.14. 11:10:02

@Doroszlai:
Köszi, igazad van.
Az első katonai felmérés térképe még nem jelöl ide patakot.
Köszönöm szépen a hozzászólást és az érdeklődést, nem kevésbé a fontos infót. Köszi. Majd ezt megjegyzem a bejegyzésben is.

Doroszlai 2021.11.14. 13:01:25

Nyáron sikerült bejutnom az éppen belső átalakítás/felújítás alatt álló épületbe, azonban sajnos sehol, semmilyen jelét nem láttam Árpád-kori maradványoknak.
Beszéltem (talán) a bérlővel, aki nagyjából tisztában volt az épület jelentőségével, és ígérte, hogy az eredeti maradványokból nem fog elbontani semmit.

l.balays 2021.11.14. 17:06:26

@Doroszlai:
Akkor úgy néz ki, ez a faldarab ami maradt. És nem lehet, hogy a templomrom egyéb köveit beépítették a nyaralóba?
Ez a hely így különleges, bármennyire is furcsa.
Ettől függetlenül nagyon impozáns lett volna a rom ott a Dunaparton, kicsit felújítva.

Doroszlai 2021.11.15. 00:38:20

Az számomra nem kétséges, hogy a templomrom egyéb köveit beépítették a nyaralóba.
Ha megmaradt volna a beépítés előtti állapot, ma egy turisztikai célpont is lehetne.
Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy a templom árvízmentes területen, egy kisebb dombra épült. A nyugati oldalon a terep magassága kb. 105 mBf. (105,70 mAf.), a 2013-as “évszázad árvize” itt 105,12 mBf. szinten tetőzött, tehát gát nélkül is 1-2 deciméteres vízben állt volna a templom.
Az 1938-as kép hibás, függőlegesen tükrözendő.

l.balays 2021.11.15. 20:16:51

@Doroszlai:
Akkor lehet, hogy a domb amire a templom épült, talán mesterséges domb volt, amit határjel is lehetett. Sok hasonló kis pusztatemplom vagy falusi templom halomra épült és általában a romok határjelek voltak később. Mint pl jelen esetben is, pont a kalászi határon állt a templom, vagy templomrom.
De az is lehet, hogy alapból egy nagyobb domb volt, ezt nem tudom.
Ha gondolod küldhetek neked ajándékba egy fényképet, ha el szeretnéd tenni esetleg magadnak emlékbe, mert minden képet a blogba nem tettem fel.

Doroszlai 2021.11.16. 07:02:21

Valószínűbbnek tartom, hogy természetes kiemelkedés lehet, mert a pataktól északra, a Duna sétány 1. szám alatti ingatlanon több épület is megúszta 2013-ban az árvizet. A terepszint ott is 105 mBf. körül van.
Kíváncsian várom a fényképet.

l.balays 2021.11.17. 19:29:28

@Doroszlai:
ok, de hova küldjem a képet? :) mert azt nem tudom.

Doroszlai 2022.05.11. 20:14:34

ddoroszlai@gmail.com
Az 1:10.000 méretarányú topográfiai térképen a szintvonalakból jól kivehető, hogy a Pusztatemplom egy Dunával párhuzamosan viszonylag hossza húzódó magaslaton (csaknem 105,00 mBf.) épült, amely minden valószínűség szerint természetes magaslat, és évszázadokon keresztül árvízmentes lehetett.

l.balays 2022.05.11. 20:33:36

@Doroszlai:
az utóbbi hetekben is találtak valamit a Barát patak mentén arrafelé, valamit olvastam róla
süti beállítások módosítása