A Három rózsa legendája** Albertirsa
2021. június 01. írta: l.balays

A Három rózsa legendája** Albertirsa

Olvastam róla régi említéseket, érdekelt. 

A helyszín Albertirsa és Ceglédbercel között a Pesti úton található és Albertirsa közigazgatási területéhez tartozik.

"HÁROMRÓZSA-CSÁRDA"

"A marhahajtó utakon, széles mezőn, itatóvályúkkal ellátott kutak közelében épültek a mezei csárdák, ilyen volt a Háromrózsa is." (1)

A "Három rózsa" a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869):

2_kat_felm_1.jpg

"A Pesti országúton, közel a berceli határhoz állt. Épületét láttam, amíg el nem bontották az elmúlt esztendőkben. Az udvarán tanya áll, előtte, az országút túlfelén jókora rét terült el a pihenő állatoknak. Kút is volt ott.

A Háromrózsa csárda azon pusztai fogadók közé tartozott, amelyik szállást adott hajcsárnak, lábon hajtott marhának. A falusi és a faluszéli csárdák ezekkel szemben csak utasoknak adtak éjszakai szállást, ételt-italt, lovaiknak istállót, mert szűk volt az udvaruk, nagyobb falka állatot nem bírtak befogadni." (1)

A Három rózsa csárda 1754-ben épült a leírások szerint.

Az Első katonai felmérés térképe már jelöli a csárdát (1782-1785):

1_katonai.jpg

A dűlőutak, utak mostani elnevezései is gyakran megőrzik nevükben a múlt emlékét, mint jelen esetben is:

20210528_163522.jpg

A "Három rózsa" a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1881):

kataszter_1.jpg

Összevetve a "Három rózsa" helyzete a mostani google térképpel:

kata_kettos_1.jpg

Az egykori "Három rózsa "csárda a fennmaradt elbeszélések alapján a csárdás három lányáról kapta a nevét:

"A hagyomány szerint a csárdásnak három szép lánya volt - három rózsa -, akik az utasokat fogadták, kedveskedtek nekik, s ha kiderült, hogy sok pénz van náluk, éjszaka leöldösték őket. Holttesteiket a csárda fölötti homokba ásták el." (1)

Ortofotón a hely, a csárda hozzávetőleges helyét megjelöltem:

ortofoto.jpg

A helyszín madártávlatból, a térképek alapján a "Három rózsa" csárda egykori helye hozzávetőleg (a távolban Ceglédbercel):

dji_0831b.jpg

"A berceli határ közelében az egykori Diószegi-földeken telepítették (a Bátky-dűlő mellett) a Három rózsa szőlőt". A szőlő alatt elterülő legelőn, az országút mentében egykor itt is csárda állott." (2)

"A néphagyomány szerint a csárdásnak három igen szép leánya volt, akik szépségükkel és szerelmükkel vonzották az erre haladó utasokat. Ezen az úton jártak a kereskedők, valamint itt hajtották a jószágot a pesti vásárokra. Akik ide betértek éjszakázni, azokat a vendéglős lányai fogadták, s ha kiderült, hogy sok pénz van náluk, az éjszaka leple alatt végeztek velük." (2)

Az egykori csárda helye, az út jobb oldalán itt volt valahol (Ceglédbercelről Albertirsa felé haladva):

20210528_161335.jpg

A csárdák: "...virágkoruk a török háborúk megszűnésekor kezdődött és tartott a gőzvasút megjelenéséig. A lendületet a Felvidékről az alföldi nagy pusztákra lehúzódó telepesek adták, ők csináltak kedvet a hasznot kerenemességnek. Hamar felhúzták a falakat, zsúpot, zsindelyt raktak rá, az ivóban kármentőt rekesztettek. Iccés, árendás mindig akadt, az útonjárók ételt, italt, enyhelyet találtak, a lovak istállót, kutat. A vármegye robotra rendelte a falvak jobbágyait, útjavításra. Árkot húztak s a teleken, hóolvadásokon, esőzéseken letúrt földet fölhányták a kocsiútra." (2)

A helyszín Ceglédbercel felől fényképezve, a Három rózsa csárda hozzávetőleges helyét megjelöltem ( a távolban Albertirsa):

dji_0859.JPG

A Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887) a Három rózsa már nem csárdaként, hanem mint tanya van feltüntetve:

3_kat_felm_2.jpg

Az 1941-es katonai térképen már majorként szerepel és ezen a térképen már kutak is fel vannak tüntetve a csárda alatt és felett:

41es_kat_felm.jpg

"A szőlősgazdák állítása szerint 1908 táján, mikor a szőlő alá fordítottak, sok embercsontra bukkantak - véleményük szerint - a csárdában kifosztott és megölt emberek maradványaira, akiket a csárda fölötti homokoldalba temettek. Az újonnan telepített szőlőre pedig így ragadt a „három rózsa" név." (2)

Mostanság az egykori csárdával szemben lévő terület, ahol egykor legelő volt:

20210528_161342.jpg

20210528_172902.jpg

Albertirsa felől nézve (a csárda hozzávetőleges helye a kép bal oldalán a bekötőút és a fehér autó közötti részen lehetett):

dji_0849.JPG

"A véres történetnek az adott „igazolást”, hogy a csárda közelében 1908-ban, szőlő alá forgatáskor számos emberi csontvázat találtak. (Novák 236. 1.) A földforgatáson jelen lévő Turcsán Mihály mérnök nekem is említette a harmincas években ezt a megbolygatott ismeretlen temetőt. A nép mindennek keresi a magyarázatát, a csárdák közelében föltalált emberi maradványok a „legyilkolt és kifosztott utasok csontvázai”. (1)

Az egykori csárda helyével szemben lévő terület, kútnak nyoma nem látszik ( a csárda a kép felső részének bal felső sarkában és az út túloldalán lehetett): 

dji_0837.JPG

A régi Három rózsa csárda helyén manapság egy kft. telephelye található.

A Pest Megyi Hírlap, 1976. júliusi számából:

"A HÁROM ROZSA épülete Bercel után ma is áll a pesti országúton. Valaha jó híre volt és szép haszonnal mérte benne az árendás az irsai uraságok borát. Szemben a csárdával nagy rét terül el, a marhacsordákat szívesen pihentették rajta a hajdúk, mészárosok, mikor külországba hajtották lábon a vágójószágot, vigyázva, hogy ne romoljanak le a hosszú útban."

Az előző újságcikk 1976-ban íródott. Akkor még állt a régi csárda, vagy a csárdából átalakított épület.

Katonai légifelvétel 1965:

1965.jpg

Katonai légifelvétel 1973:

1973.jpg

Adatok az 1950-es évekből:

"Bercelpuszta északnyugati negyede, Irsához tartozik. A Háromrózsa csárda mögött ismeretlen kultúrából való temetőt bolygattak meg szőlő alá forgatáskor.
A
Pesti országút északi oldalában, a tsz tehénistállóból a rétre vezető út mellett, az ötvenes évek végén, kubikoláskor szarmata edénytöredékek kerültek ki. Arra kerékpározván, néhány cserepet bevittem a ceglédi múzeumba, másnap Ikvai Nándor múzeumigazgatóval több szarmata edénymaradványt gyűjtöttünk össze." (1)

Útközben a szántóföldön részemről ezeket találtam mindenféle keresgélés nélkül, valaminek a füle, illetve zöld cserépdarabok amiből több is volt (ezt csak úgy, érdekességképpen, többet nem tudok hozzájuk fűzni):

20210601_110525.jpg

Hol lehetett a szóban forgó rét akkoriban..?? Minden bizonnyal, ezen az 1973-ban a területről készült légifotón valahol a felszín alatt ott van a temető. Az említett tehénistállóból a rétre vezető út is talán rajta lehet a következő fényképen:

1973:

kep_2021-06-01_004400.png

dji_0029.JPG

Illetve ilyen cserépdarabokra is bukkantam - az egyik különösen érdekesnek tűnik - a kisebbik fekete - azon van egy díszítés is (felteszem a fényképüket, hátha valaki tudja hova sorolni őket):

20210.jpg

(Egy közeli helyen valahol lovassírokat is megbolygattak egykor - régi elbeszélések alapján - de arról egy későbbi bejegyzésben.)

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Az elbeszélések szerint a csárda feletti részen voltak azok az említett szőlők, ahonnan 1908-ban csontvázak kerültek elő. 

Az egyik elbeszélés a csárda fölötti homokdombot említ. Ott kisebb lankák is vannak.

Ellenben a második katonai felmérés térképén (1819-1869) találtam a csárdától északra (légvonalban kb. 600 méterre) egy kereszt jelölést, amivel vagy temetőt, vagy feszületet szoktak a térképeken jelölni (a kereszt mellett balra lévő piros kis négyzet egy épület):

ker.jpg

A kereszt helyén lévő - lakott területtől jóval kívül eső - területen jelenleg szántóföld van, egy domboldal aljában. A kereszt feletti részen halad el az M4 autóút.

A kereszt és a Három rózsa közötti területen szántóföldek, erdősávok és magántelkek vannak, néhol szőlővel.

A kereszt jelölés a további katonai felmérések térképén is megtalálható, a kereszt mellett balra itt már két épület van egymás mellett feltüntetve (1869-1887):

kep_2021-05-31_230212.png

"KAKASHEGY
„Bortermő
hegy, hol a’ dézsmakötelezett szőlősgazdák a’ Kajtár családdali szerződés folytán egy pár kakast tartoznak fizetni-adni.” (2)

Kataszteri térkép (1881) - az előbbiekben feltüntetett kereszt domboldal alatt van, ami a Kakashegy, amin azóta a 4-es út, majd az M4 autóút megy keresztül, vagyis vágja ketté a Kakashegyet. A térkép sem temetőt, sem keresztet nem jelöl, de az előző térképeken a kereszttől balra lévő két közvetlenül egymás mellett lévő épületeket jelöli:

kataszteri_t.jpg

Az előző térképek a keresztet a két épület mellett jobbra tüntették fel.

Megnéztem a helyet..

A térképeken lévő két épület nyomai ma is látszanak:

dji_0013.JPG

Felülnézetből egy barátságos kis fás, bozótosnak tűnik:

dji_0015.JPG

Később elmentem ide és megnéztem közelebbről a régi két épület helyét. Be volt borulva és eleredt az eső is. 

Néhány lépésnél beljebb nem mentem, mert nem szerettem volna valami gödörbe beleesni:

20210530_164516.jpg

Hatalmas, beszakadt mélyedés, benne épületmaradványokkal (a kép nem adja vissza, elég félelmetes volt a hely):

20210530_164419.jpg

20210530_164439.jpg

Ennyi elég is volt az épületekből, mielőtt beszakadtam volna mondjuk egy vízzel teli pincébe és esetleg megszűnne a blogírás.

A terület egy 1965-ös katonai légifotón, akkor a két épület itt még állt, ekkor még a 4-es főút sem itt haladt el, hanem a településeken keresztül:

1865_ket_ep.jpg

A térképeken feltüntetett kereszt helyén esetleges felszíni csontmaradványokat nem találtam. (a köztes területet nem néztem meg, ott még akármi is lehet)

Feltételezem, csak feszület lehetett a térképeken jelölt kereszt helyén régen, nem pedig temető. De ki tudja, hol fordították ki 1908-ban az említett csontokat. A két épület pedig minden bizonnyal tanya volt.

A kereszt az 1941-es katonai felmérés térképén is szerepel még, alig észrevehetően, illetve a két épület is rajta van (kereszt mellett balra):

1941_2.jpg

Egyszerűen csak érdekelt a dolog és megnéztem, nagyjából mi, hol lehetett.  

Hogy pontosan hol fordították ki 1908-ban a csontokat, hol és milyen temető lehetett a Három rózsa csárda feletti részen - valahol az akkori szőlők között - és mi igaz a Három rózsa csárdához fűződő legendából, ki tudja már...

2021.06.01.

B.

Források: 

(1)  Hídvégi Lajos: Pusztabokrok II. Adatok Alberti, Irsa, Dánszentmiklós és Mikebuda településtörténetéhez (Albertirsa, 1990)

(2) Novák László: A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében

Térképek: mapire.eu

Katonai légifotó: fentol.hu

Egyéb adatok:

"Az irsai határ arányosításakor és tagosításakor a „jobbágytelkek után, a »három rózsához« - t. i. a csárdához - kiadandó 40 hold kivételével" adták ki a legelő részt. (PmL. IV. 165. 29. Irsa úrbéri pere, 1860. december 8.)" (2)

További képek, csak úgy...

dji_0036.JPG

dji_0037.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr4416572934

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.06.03. 07:33:54

Ismét egy klassz írás.
Remélem a cserepkre kapsz választ.

l.balays 2021.06.03. 08:21:14

@gigabursch:
Sok térkép, lehet másoknak unalmas.
A Három rózsa és a 4es főút közötti területen lévő szántóföldeket kellene megnézni, ott hol lehetnek cserepek, akit az a dolog érdekel.
A közelben van más is, de arról majd külön irkálok valamikor. Ha itt kitermelik majd valamikor az erdőket a csárda feletti részen, előkerülhetnek még csontok szerintem.

PanelProli 2021.06.03. 08:39:47

Herceghalom és Bicske között, ahol az 1-es út átlép Pest megyéből Fejér megyébe, ott is van egy Három Rózsa nevű rész. Itt:

www.google.hu/maps/@47.4965579,18.7247699,17.75z?hl=hu

Itt is volt valakinek három lánya, vagy miért nevezik ugyanúgy Három Rózsának ezt a részt?

l.balays 2021.06.03. 08:55:42

@PanelProli:
Nem tudom. :)
Máshol, több helyen is lehet találkozni a Három rózsa, vagy rózsa elnevezésekkel, ami a rózsából is következhet.
Pl Pilis Rózsa dűlő, Miskolc Három rózsa szálló...stb.
Herceghalmot sem tudom hol van. :)
Pl: "Mivel mindkét utcai homlokzatát három-három egymásba fonódó rózsa díszítette, a szálloda neve is „Három Rózsa"-ként került a köztudatba"....
Albertirsán a három lánytól kapta a nevét, máshol miért, nem tudom, nem lehet összefüggés, különálló minden hely vonatkozásában.
Utána kell nézni.

l.balays 2021.06.03. 08:56:57

@PanelProli:
Megnéztem, érdekes.. Nagyon birom az ilyen helyeket (is).
Meg a térképeket is.
süti beállítások módosítása