romtúráim

vár és templomromoknál, egyéb helyeken tett személyes túráim, fényképeimmel

2026. aug 08.

Egy elfeledett táj körárkos jelenségei

írta: l.balays
Egy elfeledett táj körárkos jelenségei

- C3 -

Ha valaki tudja a nyitját, akkor már majdnem tud mindent.

Tudomásom szerint jellegtelen és ismeretlen, felderítetlen terület.

Az öreg meséje nyomán:

....Az elpusztult templom romjának közelibe - ahol egykor csontokat vetett ki az eke -  van egy föld. A földön meg van egy kopott,  hosszúkás domb is.

Réges-régen mocsár szélire esett ez a hely. Aztán a mocsár eltűnt, a sírok pedig elcsöndesedtek.

A néhai tanyasiak azt beszélték, valami falu lehetett ott az ősi időkben.  De nem ám Árpád népének idejébül... sokkal régebbi emberek éltek ott.  Halottaikat körökbe, meg domb alá temették, oszt az idő meg a föld lassan mindent elfedett.

De a búza... az néha még ma is megsúgja a régi világ titkát.

Mikor úgy fordul az ...

Tovább Szólj hozzá

☕ Köszönöm, ha meghívsz egy kávéra
Ha tetszett a blog, itt támogathatod egy kávé árával.
2026. aug 01.

Az Istók-halom eltűnt kápolnája

írta: l.balays
Az Istók-halom eltűnt kápolnája

Egy előkerült mappa tartalmából.

Tápiószele és Farmos határán: az Istók-halom és a kápolna térképjel

2023-ban jártam ezen a helyen, ahol a 3. katonai felmérés térképei és egyéb térkép Farmos és Tápiószele határvonalán az Istók-halom nevű dombot, továbbá a halom mellett egy kápolnát tüntet fel.

Arra voltam kíváncsi, vajon milyen kápolnáról lehet szó, de érdekes módon a térképen feltüntetett helyen kápolnának nyomát sem találtam. Ha volt is, akkor az szőrén-szálán eltűnt...

Úton a kápolnának tartott térképjelhez 2023 nyarán:

img_20230711_124508.jpg

Állt-e kápolna az Istók-halomnál?

A 3.katonai felmérés hivatalos jelkulcsa szerint valamiféle kápolna (Kapelle) állt, vagy állhatott ezen a helyen.

A kápolna térképjele: ...

Tovább Szólj hozzá

2026. júl 29.

A múlt nyomai egy búzamezőn

írta: l.balays
A múlt nyomai egy búzamezőn

- C2 -

A legutóbbi, az idők során már teljesen feledésbe merült törteli Montova-halom helyének hozzávetőleges behatárolását követően – ahol a földbe süppedve különös kövek voltak megfigyelhetők – jöjjön most egy növényjeles bejegyzés.

Lássuk, mit mond az Öreg, akinek szinte mindenhez van valami rövid története:

...Régi ez a föld, ami bizony nem csak egy búzaföld...

Ősi népek laktak és jártak itt még akkor, amikor a patak még másfelé kanyargott, és a szél is másképpen fújt...

Volt egy nagyobb domb is, de az évek, meg az eke lassan legyalulták. Ki tudja, mit rejt magában... Talán semmi különöset... talán a régiek emlékét.

Az idő sok mindent betemet, de felejteni nem tud. Néha egy cserépdarab kerül elő a ...

Tovább Szólj hozzá

növényjelek cropmarks

2026. júl 24.

A Montova-halom hagyatéka

írta: l.balays
A Montova-halom hagyatéka

Törtel, Montova-halom (Montova Halma)

Részlet az Öreg meséjéből:

...Erre a földre már senki sem emlékszik, de régi térképre bizony még odarajzolták a nevét...

Halom állt ott valaha, épített domb, nem is akármilyen. 

Hajdan emberkéz emelte, s mikor a szél kifújta a homokot, néha kövek is látszottak belőle. 

Aztán a domb eltűnt. A földet elsimították, a nyomokat betemette az idő.

De a hely nem felejt. Arrafelé az árnyék néha nem oda vetül, ahová kellene, és amikor elcsendesedik az este, a fák között mintha valakik suttognának.

De nem a szél beszél, valami más....

Egy kép a helyszínről - minden bizonnyal egy nagyméretű darázskő:

img_20260723_163943_1.jpg

A régi térkép 

A halom jelölése egy több, mint 200 évvel ...

Tovább Szólj hozzá

2026. júl 20.

Józsa Árpád-kori temploma

írta: l.balays
Józsa Árpád-kori temploma

Egyes források és oklevelek a  középkori Szentgyörgy települést az egykori  Kismacs településsel azonosítják, ami igazán különös elnevezés.

...Nem csak falu vót itt hajdan, hanem öreg templom is. A régi faluhely ott vót a parton, a Lebuj meg a Rózsás csárda közelibe.  Azt is beszélték az öregek, hogy temető is vót itt.

Egyszer aztán főtárták a romokat, ki is csinosították, hogy megmaradjon az utókornak. De azóta megint benőtte a bozót, a kövek meg újra elcsöndesedtek...

Józsa egyik régi templomhelyét egy családi kirándulás során kerestük fel. A helyszínen eléggé meglepő kép fogadott: a templomromot szinte átjárhatatlan növényzet vette körül. 

Az egykori templom rekonstruált romjai ma egy modern lakópark ...

Tovább Szólj hozzá

2026. júl 13.

Pillanatok egy templomrom életéből - Sikátorpuszta

írta: l.balays
Pillanatok egy templomrom életéből - Sikátorpuszta

Ez a bejegyzés nem két pillanat alatt született, hanem az évek során készült fényképekből és számos látogatás emlékeiből.

Az itt található templom maradványa a fóti határ egyik legérdekesebb középkori emléke, amit Szent Márton templomának romjaként tartanak számon.

...Van egy öreg rom a régi Sikátori pusztán, a Leveles-szigettől nem messze. Mindig ott állt, mióta csak emlékszem. Régen a falai még magasabbak voltak. Aztán évről évre omlott belőle egy kicsi. Benőtte a gaz, a bokor meg a fák.

Azt mondják, ez volt a Szentmártoni templom. Mások meg mást mondanak. Hogy mi az igazság, azt nehéz megmondani. De a rom ott van, ahol mindig is volt. Falu is volt mellette egykor.

Az idő múlt, a határok változtak, az emberek is ...

Tovább Szólj hozzá

2026. júl 08.

Pengyom Halmai (Tetétlen halom)

írta: l.balays
Pengyom Halmai (Tetétlen halom)

Hogy miért a Pengyom Halmai címet adtam a bejegyzésnek, az a későbbiekben kiderül.

Bevezető:

Kőröstetétlen község központjában napjainkban is emelkedő Pengyom-halom régóta foglalkoztatja a történészeket, régészeket és a helyiek képzeletét.

A hagyomány szerint Árpád fejedelem itt ütötte fel táborát a Zalán elleni ütközet előtt, de a domb nemcsak a honfoglalás emléke miatt vált ismertté.

A 19. század végén kezdetleges régészeti ásatások folytak rajta, amelyről számos korabeli újság is tudósított, Arany János 1855-ben pedig verset is írt a dombról.

Ez a blogbejegyzés a Pengyom-halom történetébe enged némi bepillantást, a régi térképektől egészen napjainkig.

A híres domb a mai Kőröstetétlen ...

Tovább Szólj hozzá

2026. jún 27.

A debreceni Nyulas csárda

írta: l.balays
A debreceni Nyulas csárda

Debrecenben jártunk.

Több érdekességet is megnéztünk, melynek során a kevésbé ismert helyek közül is választottunk néhányat.

Ezek a helyek nem szerepelnek útikalauzokban vagy a látványosságok között, ellenben régi térképeken, vagy megkopott írásokban fellelhetőek.

Debrecen hajdani csárdái közül az egykori Nyulas csárdát választottuk, amelyhez utólag részletes leírást és történeteket is sikerült találni.

A 18. században a Debrecent Hajdúböszörménnyel összekötő út mentén több jelentős, korai csárda létesült. Ezek közé tartozott a Nagyerdő szélén álló Nyulas csárda is.

A csárda térképi jelölése 1872-ben:

nycs_kata_2.jpg

A fennmaradt adatok szerint a Nyulas csárda 1762-ben már állt (Diversorium Nyulas).

A ...

Tovább Szólj hozzá

2026. jún 19.

A Szép-erdő

írta: l.balays
A Szép-erdő

A Szép-erdő a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869): 

2_kat_29.jpg

Manapság már semmi sem emlékeztet arra, hogy ezen a helyen egykor egy név szerint ismert erdő állt.

Az egykori Szép-erdő Csemő elsüllyedt és betemetett Kőhatárától és a titokzatos Zöldhalom dombjától kissé délre, a nyoma veszett Gógányi csárdától pedig nyugatra terült el.

A mostanra már nyomtalanul erdőt az adatok szerint 1848 és 1852 között telepítették, amikor  Nyársapát még Nagykőrös határának része volt.

A Szép-erdő neve a Magyar Nyelvőr 1872-ben közölt helynevei között Nagykőrösnél  az erdők felsorolásában az alábbiak szerint szerepel:

...Szép ( igy nevezve ültető jéről, Szépe Lajos városi ...

Tovább Szólj hozzá

2026. jún 13.

Növényjelek Laczkó Pál hajdani birtokán

írta: l.balays
Növényjelek Laczkó Pál hajdani birtokán

Helyszín: Abony, Laczkó Pál hajdani birtoka

Érdekes növényjelek észlelhetőek adott időszakonként Laczkó Pál egykori 19. századi birtokán, aminek a "Rendszer" elnevezést adtam, mivel a növényjelek rendszerszerűen jelentkeznek.

A helyszín különlegessége, hogy egy elpusztult Árpád-kori falu és templom romjainak közvetlen közelében található.

A meglévő adatok összességét figyelembe véve akár egy régészeti objektumrendszer lehetősége is felmerülhet.

Nem egyetlen növényjelről, hanem egymással összefüggő és összekapcsolt alakzatcsoportról van szó, amelynek egyik eleme egy kör alakzat, de legalább ilyen érdekesek a hozzá kapcsolódó vonalas és négyszögletes nyomok is.

A kör halványan már az 1960-as évek katonai ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása