Az Öreg meséi, 3. rész:
...Az emberek egész nap várták, hogy leszálljon az este, s az öreg megint meséljen. Már régóta így volt ez, ha elcsendesedett a határ, s a munka véget ért, mindenki tudta, hogy eljön az órája a történeteknek.
Már esteledett. Az ég alatt toporgott az alkony, mint valami tétova vendég, s a távolban a tanyák ablakai sárgán fénylettek a ködös párában. A fák között nesztelenül kúszott a szürkület, s a mezőről érezni lehetett a friss föld illatát. Az emberek lassan gyülekeztek, férfiak, asszonyok, gyerekek, mind egy-egy darabka csöndet hozva magukkal.
A tűz pattogott, a szikrák felröppentek, mintha csillagokat szórnának. Az öreg a helyén ült már, botjára támaszkodva. Sokáig nem szólt semmit. Csak nézett maga elé, a parázsba, s a szeme mélyén valami régi, sötét emlék mozdult.
Aztán végül felsóhajtott, s halkan megszólalt:
- Nem tudom, jól teszem-e, ha elmondom ezt a történetet. Van, amit jobb, ha a föld őriz tovább. De ha már idáig eljutottunk... hallgassátok meg hát, amit most mesélek.
Nem akármilyen darab volt az! Hun áldozati üst, mondták a tudósok a Nemzeti Múzeumban, de mi csak a „Thurzó üstjének” híttuk errefelé.
Történt, hogy valamikor az 1869-es évek tájékán Thurzó gazda béresei szántottak odalent, a nagyhatárban. Az ekevas egyszer csak megcsikordult, s valami fényes darabot fordított ki a földből. Aztán még egyet, meg még egyet. Azt hitték előbb, valami régi rézüst, de amikor összerakták a darabokat, olyan díszeket láttak rajta, amilyeneket ember ezen a vidéken még sosem.
A nap úgy csillant meg rajtuk, mintha a fém belülről izzana. A béresek össze is rezzentek, mikor az egyik darabot kézbe vették, mert a fém jéghideg volt, pedig tűzforró délután perzselte a határt.
Még aznap éjjel különös szél támadt. A major körül úgy süvített, mintha valaki sírna benne. Az egyik béres azt mesélte, hallotta, hogy valaki a nevét suttogja. Másnapra a lovak megvadultak, s az egyik ember, ki lázasan feküdt, azt motyogta, hogy látott egy üstöt, ami gőzölgött, s belőle fekete árnyak hajoltak ki.
Mások azt álmodták, fénylő szemű harcosok jönnek a domb alól, s visszakövetelik, ami az övék. Az egyik fiatalabb béres később eltűnt, csak a csizmája maradt a sárban, ott, ahol annak idején az üstöt megtalálták.
A gazda, Thurzó, végül hívatta a városi urakat, s azok vitték el az üst darabjait a Nemzeti Múzeumba. Az edény azóta is ott van, hidegen és némán. De néha, ha valaki nagyon figyelmesen nézi, mintha belülről lassan megmozdulna a bronz - mintha valami még mindig élne benne.
Mondják, hogy a Czakóhalmon került elő, mások az Erzsókhalmot emlegetik, megint mások a Mákhalmot, ahol valaha templom állt, s temető is. Az igazságot csak az aggok tudták, akik már hallgatnak. Az üst nem a Czakóhalmon volt, nem bizony… hanem egy kicsiny domb aljában.
S a halmok… hát azok se olyan csendesek. Az Erzsókhalom alatt mindig zúg a szél, még szélcsendben is. A Mákhalmon, ahol templom állt valaha, a föld néha megrepedezik, mintha valaki alulról lélegezne. A Czakóhalomról meg csak pusmogva mernek beszélni:
- Mert aki megtalálja újra az üst helyét, azt eléri az átok. Az ég megszólítja, a föld magához hívja… és akkor már késő lesz elfordulni...
Czakó Halma (Csako halom, Czakó Halma, Czagó halom, Czakó halom, Cakóhalom)
Törtel határában, szakmai hivatkozások és az elfogadott tudományos álláspont szerint szerint ezen a halmon (Czakóhalom) került elő az első magyarországi hun üst, 1869-ben.
A halom az első katonai elmérés térképén, mint Csakó halom (1782-1785):
...Ott áll a Czakó Halma, ahol mindig is állt - a régi puszta szélén, ott, ahol az erdő alja a mezőbe fut. Csonka már, félig elgyalulta az idő és az ember, oldalát barázdálja egy keskeny szükségút, amelyet csak a helybeliek ismernek. A fű gyér rajta, a bokrok is bizonytalanul kapaszkodnak bele, mintha nem tudnák, mit is takarnak gyökereik.
Valaha határhalom lehetett - így mondják, akik még emlékeznek a régi földek rendjére. Mások szerint sírhely, egy elfeledett harcosé, akit senki sem siratott meg, de akinek nyughelye valahogy megmaradt, túlélve minden birtokcserét és újjáosztást.
Vannak, akik hun emléket sejtenek alatta: földbe süllyedt bronzot, vasat, egy kicsorbult kardot vagy egy rég elporladt íjat, amelyet már csak a föld emlékezete tart számon.
De biztosat senki sem tud. A halmot nem bolygatták meg, vagy ha igen, nem maradt nyoma annak sem.
Így áll hát ott, az idő peremén, a feledés és a kíváncsiság határán. A szél járja, a madarak rajta pihennek meg, s ha eső esik, a víz mélyen beissza magát testébe. Minden nemzedék újra felfedezi, új nevet ad neki, új történetet sző köré, de a titka, akárcsak a mélye, mindmáig zárt maradt...
A Cakóhalom maradványa, ami egy erdő és rét, vagy szántó találkozásánál található:
1800. évi térkép a dombot Czakó Halma néven jelöli:
A Cakóhalom a dűlőút elől - a dombnál emléktáblával és a domb tetején kopjafával:
A domb mellett, vagy inkább az elgyalult domboldalban elhaladó, talán vadászút:
A dombnál lévő emléktábla, rajta történeti adatokkal - melyek közül némely adat meglátásom szerint pontatlan lehet, ugyanis a hun üst nem a halmon került elő és talán nem volt ezen a halmon semmilyen templom sem:
A Cakóhalom kétséget kizáróan határjel volt és az ma is. Talán őrdomb, vagy sírhalom lehetett. Hivatkoznak ezen a helyen 1879 körüli kezdetleges ásatásra, de a téves helyazonosítások miatt ez kétséges lehet.
Hídvégi jegyzetei szerint a a "cakó" a gólya régi elnevezése:
..A cakó szó a gólya régi tájnyelvi neve, személynévként és családnévként is előfordul (TESZ I. 409-410. old.). A cz-s írásmód archaizálás, nem újkori családnevet takar...
- forrás: Hídvégi L.
A bronzedény
A hun üst előkerülési helyének a Czakó halmot tartják.
Ez minden bizonnyal téves, mivel az előkerülési helyre nincsenek pontos adatok. Ellenben egy 1876-ban Rómer Flórisnak írt levél az üst feltalálási helyéről fontos részinformációkat tartalmaz.
Az üst leírások szerint Törtelen, 1869-ben több darabban törve került elő, majd ezt követően a múzeumba, vélhetően már szándékos, korai időkben történő rongálás általi állapotban, de az is lehet, hogy a szántás során zúzták össze. Az üstöt a földgazda, Thurzó Ignác ajándékozta a múzeumnak.
A hun bronzüst fényképe 1977-ből (Pest Megyei Hírlap):
A felmerült kérdések előtt felhívom a figyelmet, hogy ez egy amatőr blog és nem egy szakmai weboldal.
Hozzáteszem, mindegyik említett halom helyén és környékén jártam, azokat egyenként felkerestem, a környéket részben bejártam, ahol további, mai napig ismeretlen halmok is találhatóak.
Ennek ellenére fennáll a részemről történő tévedés lehetősége is, valamint az alábbi adatokat és kérdéseket tovább kell kutatni, elemezni és pontosítani - további elmondások, leírások, dokumentumok, rajzok, fényképek, múzeumi adatok, térképek felkutatásával...stb.
A Czakóhalom vonatkozásában felmerült kérdések:
- - Ha a Czakó-halmon került elő a nagy jelentőségű hun áldozati bronz üst, vagyis annak darabjai, amiket azóta is a Nemzeti Múzeumban őriznek, akkor miért nem tárták fel azóta sem a neves dombot?
- - Milyen konkrét adatok, dokumentációk vannak arra nézve és mi támasztja azt alá, hogy a hun üst pontosan ezen a dombon, a Czakó-halmon került elő?
- - Milyen adatok alapján hivatkoznak tudományos értekezésekben egyértelműen a Czakó-halomra, mint konkrét előkerülési helyre a hun üst vonatkozásában?
- - Milyen adatok és kutatások vannak arra nézve, melyek megerősítik, hogy valaha templom volt a Czakó-halmon, ahogyan azt hirdetik?
A Czakóhalom maradványa a magasból:
1963 - a halom és környéke katonai légifelvételen (fentrol.hu):
Kopjafa a Czakóhalmon:
A Mákhalom és a Czakóhalom téves azonosítása:
- Forrás: Tari Edit - Pest megye középkori templomai
Blog: A Czakóhalom és a Mákhalom nem egy, hanem két különböző halom, melyeket régi térképek egyértelműen megjelölnek. A két halom egymástól való távolsága 1,45 km. A Czakóhalmon nem volt templom, ellenben a Mákhalmon vélhetően igen - lásd később.
A két halom térképi külön jelölése, 1800:
1879-ben kezdetleges ásatások voltak a környéken az Országos Régészeti és Embertani Társulat által.
Balanyi szerint a Czakó-halmot és a Mák-halmot összekeverték, 1879 körül a Mák-halmot ásták meg és nem a Czakó-halmot.
Hídvégi jegyzetek:
Részlet a Hídvégi jegyzetben említett Vasárnapi Újságból, amely leírás szerint a nagy bronz edény a Czakó-halom körül találtatott - tehát amely körül és nem ahol:
(Mákhalom és Czakóhalom összekeverésének figyelembevétele)
1880, Vasárnapi Újság
Fontos megjegyzés: Az 1880. évi újság leírása szerint a Czakóhalmon templom és temető maradványai kerültek elő.
Kérdés: Valóban volt-e, vagy van-e templom és temető maradványa a Czakóhalmon? Amennyiben nem, akkor a Mákhalommal tévesztették össze a helyet és akkor a Mákhalomhoz tehető az üst előkerülése.
A Mákhalmon ma is megfigyelhetőek darázskő és csonttöredékek. A Mákhalmon 2012-ben végzett talajradaros vizsgálat egy épület alaprajzát jelezte a felszín alatt, melyek feltételezhetően egy Árpád-kori templom alapfalainak maradványai lehetnek. (A Mákhalomról külön bejegyzés található a blogban.)
A Mákhalom dombján található kőtöredékek közül:
2012 körül a Czakóhalmon végzett talajradaros vizsgálat 3 méter mélységig sem jelzett semmit.
"A Czakó-halmon a mi 2012-es georadaros mérésünk sem jelzett rétegzavart 3 m mélységig."
(Katona és mtsai 2012).
- forrás: A törteli kunhalmok leletei: vélemények és bizonytalanságok
Továbbá egyes szakmai leírások a Mákhalmot tévesen Erzsébet-halomként azonosítják, holott az Erzsébet-halom a Mákhalomtól jóval délebbre feküdt, ezt régi térképek egyértelműen alátámasztják.
Az Erzsébethalom mint Ersók Halma 1800. évi térképen, valamint a halom egykori helye napjainkban:
Az Erzsébet-halom (más néven Ersók vagy Erzsók-halom) egy ma már nem létező földhalom, amelyet a Nagykőrösi Állami Gazdaság hordott el valamikor 1968 körül (Balanyi Béla jegyzete szerint). A blog ismét azonosította az Erzsébet-halom egykori pontos helyét (erről külön bejegyzés, fényképekkel kiegészítve, ha valakit érdekel, "Ersók éneke" címmel.)
Mindhárom halom - a Czakó-, Mák- és Ersók-halom - a Czakói határrészben találhatóak.
A hun üst előkerülési helyére történő hivatkozások, mint Erzsók Halom
1898, Reiszig:
„Ugyancsak a határ ú.n. Erzsók-halmából előkerült áldozati bronzüst is a Múzeumban van elhelyezve”
1930 évi leírás a hun üst lelőhelyére szintén az Erzsók halomnál hivatkozik:
1939 körül hasonlóan az Erzsók halomra hivatkoznak:
1927-ben pontos helyet nem jelölnek meg, csak azt írják, az üst a kőrös-törteli határban került elő:
..A kőrös-törteli határban került elő az ú. n. törteli üst (áldozati üst), mely most a Nemzeti Múzeumban van.
Ez a törteli üst már kétségtelen bizonyítéka, hogy az Altáj vidéki hunok megjelentek a Duna-Tisza közének ezen a részén is. Ezekben az üstökben főzték meg az áldozati szertartásaik alkalmával az áldomásnál és a tornál elfogyasztott húst. Kétségtelen hún emlék...
- forrás: Galantai, 1927
1943-ban érdekes módon már a Czakóhalmot nevezik meg az üst lelőhelyeként:
Régi térképen az említett halmok (a Székhalom kivételével):
- a Czakó-halom, Mák-halom, Erzsók-halom helyzete régi térkép(ek) alapján egyértelműen beazonosítható:
Itt hozzátenném, hogy meglátásom és tapasztalataim szerint a területen a fentieken kívül további ismeretlen, azonosítatlan és név nélküli kisebb halmok is vannak, melyek feltérképezve különösebben nincsenek, de nálam van belőlük egy-kettő (azokról külön bejegyzés később).
A hun áldozati üst előkerülési helyének szűkítése
Levél 1876-ból - olvassuk el figyelmesen - az üst előkerülési helyeként első ízben a Mákhalom merül fel (amely halom szintén a Czakói határrészben található):
Forrás - Csetneki Jelenik Elek jelentései, levelei és rajzai 1876-ból
...Tegnap Törtelén voltam archaeologiai kiránduláson, hogy a Tószeg vidékéről készítendő régészeti térképhez adatokat keressek. Kutatásaim itt is kielégítendő eredményre vezettek.
Nevezetesen a Törtel-cakói bronzedényhez több adatot kaptam egy embertől, ki akkor Thurzónál szolgált midőn ennek földén az edényt találták, sőt egyike volt azon munkásoknak, a kik azt kiásták.
Ennek vezetése után megfordultam a lelet helyén is, erről következőt írhatom: A hely Törtel határához tartozó Cakó nevű dűlőben fekszik hol négy halom látható egymástól különböző távolságra.
E halmok Erzsók-Mák,-Cakó,~ s Székhalom néven neveztetnek s daczára hogy felületüket évek óta szántják, még most is meglehetős ép állapotban vannak, de bár rajtuk első tekintetre feltűnik, hogy emberkéz által hordattak össze, cserépnek vagy más maradványoknak a helyszínén nem juthattam nyomára.
A museum ezen páratlan edényét évekkel ezelőtt szántás alkalmával találták a béresek, midőn a szántóvas két gombanemű díszítményeinek felét össze is zúzá. Benne föld között egy kisebb fajú, durva fekete cserépbögrécske volt elhelyezve, melyet azonban vétkes kíváncsiságból azonnal összezúztak a munkások.
A lelet helye a „Mákhalom"-tól délnek 60 méternyire fekszik egy kisebb, alig észrevehető halmocska lábánál elterülő mélyedésben.
Nagy-Abony jun. 25-én 1876. Csetneki Jelenik Elek
Az egykori Thurzó tanya helye a magasból (egykori Wienertanya, majd Czakó, ill. Thurzó tanya):
A levelet a dátuma szerint 1876-ban írták, az Országos Embertani Társulat pedig három évvel később, 1879-ben végzett ásatásokat a környékbeli egyes halmokon.
Az 1876-ban Rómernek írt levél teljes szövege:
A fenti levélből megállapítható, hogy a hun üst nem egy bizonyos halmon, hanem a leírás szerint a Mákhalomtól délnek 60 méternyire került elő egy kisebb, alig észrevehető halmocska lábánál elterülő mélyedésben (szántás során, domb tövében mélyedés, gödör).
Még ha a halmokat véletlenül össze is keverték, az üst akkor sem magán a halmon, hanem attól déli irányban mintegy 60 méterre, egy kisebb, alig észrevehető kis dombocska lábánál került elő.
A fentiek alapján esetlegesen valószínűsíthető, hogy a hun üst előkerülési helye vagy a Cakóhalomtól, vagy a Mákhalomtól délre, mintegy 60 méterre, egy kisebb domb tövében lehetett. Ez a kicsiny halmocska talán egy régi sírhalom lehetett, benne az üsttel, vagy annak darabjaival, abban pedig egy cserépedényben lévő hamvakkal.
Ennek pontosítása terepbejárással, helyszíni megtekintéssel és egyéb vizsgálati módszerekkel lenne célszerű, a halmoktól délre eső, körülbelül 40-100 méteres sávra kiterjeszteni a kutatásokat, annak megállapítására, hogy az említett kis domb még azonosítható-e, illetve találhatók-e ott további leletek vagy nyomok. De miről is beszélünk, ha több mint 100 éve a Czakóhalmot sem ásták meg újra?
Ellenben a 2012. évi negatív talajradaros vizsgálat egyelőre azt támasztja alá, hogy a Czakóhalmon nincs nyoma semmilyen egykori épület nyomának (templom).
Balanyi Béla, 1973:
"...az egykori Thurzó-földön, a Mák-halom van, melyen temető és délnyugati tájolású templomfal téglamaradványai észlelhetők. Az alacsony dombfelületen az eke embercsontokat is forgat ki. A Czakó-halmon viszont többszöri terepbejárás alkalmával sem került elő oly mennyiségű Árpád-kori cserépanyag, hogy falumaradványokat tételezhetnénk fel ott...."
Hun üst - szűkített, vélelmezett, leginkább számításba vehető előkerülési hely, vagy helyek:
- Mákhalomtól vagy Czakóhalomtól délre kb. 60 méterre valahol
1876: "...a lelet helye a Mákhalom"-tól délnek 60 méternyire fekszik egy kisebb, alig észrevehető halmocska lábánál elterülő mélyedésben..."
Halmok távolsága az egykori Thurzó tanyától - az üstöt adatok szerint a Thurzó tanya béresei szántották ki valamelyik halom közelében:
Czakó-halom - 1 km
Mák-halom - 870 m
Erzsébet-halom - 1,4 km
Szék-halom - 1,4 km
Különösen fontos adat az 1876-ban Rómernek Cs.J.Elek által írt levél régi levél, melynek alapján a hun üstről adatokat szolgáltató személy egy béres volt, akinek elmondása szerint egyike volt azon munkásoknak, akik az edényt kiásták.
Szintén fontos adat, hogy az edényben - a levélben foglaltak szerint - föld között egy durva, fekete cserépbögre volt, melyet a munkások kíváncsiságból összezúztak. (blog: hamvak..?)
A fentiek alapján továbbra sem tisztázott, Törtelen pontosan hol is került elő Czakói bronzedény, amit Törtel község később próbált ugyan visszakérni a Nemzeti Múzeumtól, de azt nem kapta vissza, így arról 2010-ben másolatot készítettek.
A hun üst pedig Törtel község címerében is szerepel.
2025.10.29.
B.
Rómer Flóris 1870. évi leírása a Czakói bronz edényről:
Az üst helyreállítása (1870, Rómer):
