...Nem sokkal a mohácsi vész után Cegléd környékén nagy volt a félelem. Híre jött, hogy a török sereg portyázó csapata közeledik, s amerre járnak, falvak gyulladnak, templomok pusztulnak, embereket hurcolnak. Cegléd központjában a Clarissa apácák majorja és uradalmi épületei álltak, ami a környék megművelésének központja is volt.
Amikor a veszedelem híre elérte a majort, asszonyok és öregek jajveszékeltek, eközben a tiszttartó és bizalmasai azon tanakodtak, miként lehetne megmenteni a gazdaság legalapvetőbb eszközeit. Hiszen eke, kapa, vaslánc nélkül a föld műveletlen marad, s a megmaradt nép is nehezen boldogul.
Végül néhányakat bíztak meg a feladattal. Ők a templom árnyékában, az udvar eldugott szegletében rejteket készítettek, amit szalmával béleltek. Abba pakolták sorra a vasakat: kapákat, ekevasakat, pántokat, láncokat, vaskarikákat. Végezetül még egy lándzsahegy is a halom tetejére került, mintha őrizné a kincset.
Miután elásták a vasat, akik jelen voltak, keresztet vetettek. Megfogadták, hogy soha szóba nem hozzák a helyet, hogy ha élnek is, a vas sorsa csak a közösség jövőjét szolgálja majd, de ha ők már nem térnek vissza, a titok a földdel marad. A fogadalom volt a múlt és a remény közti kötél, amelynek súlya a vállukon maradt.
A török nemsokára betört, a város lángba borult. A nép szétszéledve menekült, sokakat elhurcoltak, másokat a pusztán vágtak le. Hogy akik a vasakat rejtették, mi módon végezték, senki sem tudja. Talán kard élén hullottak el, talán rabságban múlt ki életük, vagy bujdosóként pusztultak el a mocsarak vagy az erdők mélyén.
Nevük nem maradt fenn, sorsuk a történelem homályába veszett, akárcsak a vas kincsek, melyek a föld mélyén pihentek évszázadokon át.
Később, mikor az eszközök rozsdás darabjaik előkerültek, azt bizonyították: egyszer, réges-régen néhány ember elrejtette azokat, hogy megmentse közössége jövendőjét...
A ceglédi TV-torony (2025. év elején, blog felvétele, kivágott képrészlet):
Cegléd szívében, a Gubody utca egyik telkén, 1964 őszén kezdték el építeni a tévétorony épületét. A telek kissé magasabban fekvő, homokos talajon állt és részben belenyúlt a Pesti útra néző iskola udvarába is. Egykor itt álltak a város földbirtokosainak, a klarissza apácáknak az uradalmi épületei és majorsága, akik több mint négyszáz éven át, 1368-tól 1782-ig birtokolták a környéket.
Az építkezés első földmunkái során alapásáskor állatcsontokat találtak, melyek valószínűleg egy régi szemétgödör maradványai lehettek.
1965 január 06-án, amikor a földkotró gép már hatméteres mélységben ásott, került elő az első régiség, amely egy fehér, mázatlan, vékony falú Árpád-kori korsó volt.
Néhány nappal később, január 9-én, a kotrógép a Gubody utcai bejárattal szemben, mintegy 36 méterre, különféle vaseszközökre bukkant. A tárgyak egy részét a gép a földdel együtt kiemelte, másik részük viszont a gödör aljára csúszott.
A munkát ekkor rögvest leállították, majd a gödröt bontással vizsgálták tovább. Így kerültek elő többek között lándzsahegy, láncok, ekevasak, kapák és különböző vasalások.
A ceglédi tévétorony napjainkban és az építkezés helyszínének képei 1965-ben, az alapnak ásott gödörben a megtalált vaseszközök egy részével:
A már a dömperekre rakott, elszállításra váró homokot szintén átvizsgálták, amelyből újabb vastárgyak kerültek elő.
Ezek az eszközök a maguk korában nagyon értékesek voltak, igazi kincset jelentettek.
A felületükön vasoxidba mélyedt szalmanyomokat tapasztaltak, amely arra utalt, hogy egykor a vasak rejtekhelyét szalmával bélelték és az előkerülés mélysége miatt - 6 méter - talán egy már meglévő gödör vagy verem mélyén áshatták el azokat.
Az akkori helyszín és egyes tárgyak képei:
Szakértői vélemény szerint a vastárgyakat valószínűleg a 16. századi török betörések idején rejtették el.
Mindez a klarisszák egykori uradalmi központjának közelében történt, így a tárgyak minden bizonnyal a majorsághoz tartoztak. A majort a helyben lakó tiszttartók vezették, akik a 15. század közepéig a bírói teendőket is ellátták.
Cegléd városa 1750. évi térképen:
A tévétorony és a legendás utcasarok a távolból, ahol egykor a klarissza apácák uradalmi épületei és majorja foglalt helyet, később ezen az utcasarkon volt Cegléd híres-neves és történelmi Vadember nevezetű fogadója is, amely első ízben szintén a klarisszák tulajdona volt:
A Gubody utca napjainkban:
1880. évi térkép - ekkor a 16. században elrejtett vaseszközök még javában a betemetett rejtekhelyen várták sorsuk alakulását - az előkerülés helyét megjelöltem, a tévétorony áll most azon a helyen (a Gubody utca akkor még Rózsa utca volt):
A tévétorony alapjainak ásásakor, 1965-ben előkerült vaseszközlelet tárgyainak egy része:
- Kép forrása: Ikvai Nándor: A ceglédi vaseszközlelet -
Mivel a tárgyak kb. 6 méter mélyről kerültek elő, elképzelhető, hogy az elrejtés helyeként akár egy régi kút is szóba jöhet. Lehetséges, hogy egy kút oldalában lévő vájatba tették, vagy egy használaton kívüli kút aljába helyezték el a vasakat.
Az 1880. évi térképen a tévétorony későbbi építésének helyén lévő udvaron a K. betű egy kutat jelölhet:
- ez akár ide is vonatkozhat: "...a helyszíntől jobbra, 10-15 méterre 2 másik kút nyomait is megtaláltuk, amelyeknek kb. 6 méteres fenekén XVII. sz.-ira becsült apró cseréptöredékek voltak... Ikvai Nándor, 1965"
Cegléd a török hódoltság határvidékén fekvő, gyakran pusztított mezőváros volt, a környék folyamatosan a hadak útjában feküdt.
A fellelt vaseszközök egy helyről kerültek elő, ami tudatos elrejtésre utal. Az előkerült vaseszközök összképe alapján a major, vagy uradalmi gazdaság eszközkészlete, vagy annak egy része lehetett. A lándzsahegy esetleg őrzés-védelemre (fuvarok kísérete, majorőr) sugallhat.
A 16. század háborús-zavaros időszakaiban (török hadjáratok, tizenöt éves háború) gyakori volt az értékes vasanyag elrejtése, amiért aztán nem tudtak visszamenni, mivel az eszközöket elrejtő gazdák odavesztek, vagy fogságba estek, így nem volt, aki visszatérjen az eldugott dolgokért.
Ha valaki túlélte is a háborút, lehet, hogy nem tudta pontosan megjelölni a rejtekhelyet, vagy nem mert visszamenni, mert a terület továbbra is veszélyes volt.
A tévétorony alapjának ásásakor 1965-ben az alábbi 49 vastárgy került elő:
- 21 kisebb-nagyobb szekéragykarika
- 4 csatlópánt
- 1 kör alakú pánt
- 1 keréktalp vasalás
- 2 szekérvasalás (koptatóvas)
- 5 lánc
- 5 ekevas (ekepapucs)
- 3 kapa
- 1 nagyméretű vasvilla
- 1 lándzsahegy
- 1 szekérbe való derékszög
- 1 tengelyvégszög
- 1 véső
- 1 kaszaörv
- 1 szekértengely-karika
A fellelt vaseszköz leletek vonatkozásában a helyszíni körülmények talán leginkább kútban történő elrejtést valószínűsíthetnek (6 méter mélyből előkerülés, 10-15 méterre két egykori 6 méter mélységű kút nyomai).
Pest Megyei Hírlap, 1965 - a vasleletek előkerülését követően azokról a ceglédi Kossuth Múzeumban előadást is tartottak:
A meglévő adatok alapján az is felmerülhet, hogy a tévétorony alatt, vagy annak közvetlen környékén a talajrétegek napjainkig további leleteket is őrizhetnek.
Mivel 1965-ben az építkezés üteme nem tette lehetővé a bolygatatlan rétegek teljes körű vizsgálatát, indokolt annak feltételezése, hogy a mélyben további hátramaradt, régészeti korú tárgyak lapulhatnak.
A vaseszközök fellelését követően két évvel később, a tévétorony melléképületének alapozásakor újabb érdekesség került elő: három fehér, Árpád-kori bögre, gondosan egymásra helyezve, háromméteres mélységből.
Nem zárható ki tehát, hogy a torony alatt vagy közvetlen környezetében még ma is létezhetnek olyan feltáratlan emlékek, amelyekre mindeddig nem derült fény.
És ugyan a ceglédi tévétorony épülete ma a jövőt hirdeti, de alapjai alatt egyszer ott feküdt az elásott múlt...
(A bevezető szöveg kitalált történet, egybeesés csak a véletlen műve lehet.)
A bejegyzés tartalmának fő adatforrása: Ikvai Nándor: A ceglédi vaseszközlelet (Ferenczy Múzeum, Szentendre, 1972)
20251001
B.
További képek, egyéb:
Cegléden több esetben is megtörtént, hogy elrejtett dolgok kerültek elő:
- A régészetileg Madarászhalomként ismert helyszínen (blogban Kéttemplom - az igazi Kőhalom néven) a 12-13. század körül elrejtett vaseszközöket találtak az ott fellelt Árpád-kori falu temetőjében - amely ősi temető felett ma az M4 autóút forgalma halad keresztül.
- A ceglédi Szűcstelepen pedig 1926-ban egy agyaggödör ásásakor egy fazékban több mint 8000 ezüstdénár került elő, amelyeket feltehetően a 16. században rejtettek ott el, hasonló korban, mint a tévétorony alapozásánál előkerült 16. századi vaseszközöket.
A ceglédi tv torony (1965-ben a hely mint régészeti helyszín):
2011 (Google Maps):
2023 (Google Maps):
