Akasztó puszta legendája
...Bucsa puszta peremén, ahol az ér kanyarogva vágja ketté a szikes földet, egy keserves halom áll.
Ezt a dombot Akasztó-halomnak nevezik, s ha valaki kérdezi, miért épp így, az öregek csak összeszorítják ajkukat, s a messzeségbe bámulnak, mintha a széllel együtt régi jajszókat hallanának...
A halom nem ma született, már a századforduló előtti térképek is rajzolták fakó ceruzavonásokkal, mintha a föld magának követelte volna az emlékezetet. A dombtól északra Csák János földje feküdt, körülötte legelők, ahol bojtárok őrizték a szürkemarhát, s esténként csárdában húzták a hegedűt. De volt a pusztának egy története, amelyet nem daloltak el hangosan.
A legény neve elenyészett, ahogy az idő lassan kicsiszolta a szavakat, akár a kútgémhez kötött láncot. Csak annyit tudnak: bojtár volt, erős, szorgalmas, s volt egy mátkája, egy szelíd, tiszta tekintetű lány. Boldogságukat azonban megmérgezte az uradalom számtartója, akit hideg számok és még hidegebb szándék vezérelt. Erőszakot vett a leányon, s a lány nem sokkal utána belehalt a szégyenbe, mint akit az élet már nem tarthatott tovább ezen a földön.
A bojtár nem kereste a törvényt, nem kiáltott bosszúért.
A pusztán állt egyetlen fa, amely minden vihart kibírt, s amelynek árnyékában nyaranta pásztorok pihentek meg. Egy este a legény kötelét a fa ágára vetette, s csendben kilépett ebből a világból. Reggel a társai találtak rá, s a fa tövétől kezdve a pusztától senki nem kívánta többé a békés álmot.
Az emberek azóta kerülik azt a helyet, s ha mégis arra járnak, keresztet vetnek. A pusztán lévő halmot Akasztó-halomnak nevezték el, s a pusztát körülötte Akasztó-pusztának. Nem jelzi már semmi a fát, elkorhadt, eltűnt az idők sodrában, de a hely őrzi a múlt szomorúságát.
A fiatalok ma már nemigen tudják a történetet, csak annyit hallanak: ott, délre, a halomnál, valami nagy bánat esett régen. Az öregek viszont, ha felhozza a szó, elkomorodnak, és csak ennyit mondanak:
- Az Akasztó-pusztán nem jó sokáig időzni, mert ott a szél is sirató dalt hordoz...
Akasztó puszta napjainkban:
Az Akasztó halom
Akasztó pusztán van egy domb, melyet már régi térképek is jelölnek, amely dombnak neve: Akasztó halom.
Ennek a dombnak köze van e a legendában említett szegény bojtárlegény cselekedetéhez, nem tudni, de a hely érintettsége okán az is elképzelhető, hogy ezt a dombot a középkorban kivégzésre, vagyis akasztásra is használhatták.
Az Akasztó halom ábrázolása 1885. évi térképen:
A környék napjainkban - az Akasztó halmot az erdőcsík alatt kell keresni, ahol a domb szinte beleolvad a tájba:
Az Akasztó halom felkeresése - kirándulás a halomhoz
Már jó ideje mondogattam az ismerősömnek, aki ott lakik a környéken, hogy egyszer elviszem és megmutatom neki azt a dombot, amit Akasztó-halomnak hívnak. Mindig csak mosolygott rajta, mert nem hallott róla és nem is nagyon hitt benne, hogy érdemes lesz megnézni.
Végül, majdnem egy évvel később, sort kerítettünk rá. Elmentem hozzá és elindultunk a határba, hogy felkeressük a szóban forgó helyet, ahol még egyikünk sem járt.
A kirándulás célpontja a második katonai felmérés térképén - az Akasztó halmot ez a térkép Bucsa puszta peremén, attól dél-keletre, névtelenül, az Akasztó tanya felett jelöli:
Miután kiértünk a határba, a halomhoz közeli dűlőúton álltunk meg. Közelebb sétáltunk, ahonnan már rá lehetett látni a dombra. Alatta marhák hevertek, némelyikük lustán pihent a földön, a többi lassan legelészett.
Nagyon meleg volt, a nap erősen tűzött és szinte vibrált a levegő. A háttérben hosszú erdőcsík zöldellt, élesen elválasztva a réteket egymástól. Mi pedig szomjasak voltunk, mivel vizet elfelejtettünk vinni magunkkal.
Heverésző és tébláboló marhák az Akasztó halom tövében:
A dombot egy darabig csak néztük az útról. Nem volt nagy látványosság, de mégis különös érzést keltett.
Nem mentünk közelebb, nem jártuk körbe, nem másztunk fel rá. Elég volt csak messziről megfigyelni.
Mintha a távolság maga lett volna a tisztelet, amit meg kell adni neki, na meg az út mellett egyébként is villanypásztor húzódott.
Ahogy ott álltunk, a szél arcunkba fújta a puszta illatát - száraz fű, por, meleg föld.
A magányos halom, a marhák békés mozdulatlansága, az erdőcsík hosszan kígyózó vonala mind azt sugallta, hogy ez a táj sokkal több annál, mint amit első pillantásra mutat magából.
Az Akasztó halom a dűlőút felől:
Tudtuk, hogy nem csupán egy dombot látunk, hanem a történelem egy darabját, valamit, amit a puszta évszázadok óta makacsul őriz és amelynek titka ott rejlik a csendben, a szélben, a táj végtelen nyugalmában.
20250907
B.
Akasztó halom - további tudnivalók
A Bucsa pusztától dél-keletre található Akasztó halom elnevezésű titokzatos domb egyébiránt a tudományos ismeretek és források szerint egy rézkori sír dombja, ami ha így van, akkor a domb esetében egy több ezer éves sírhelyről beszélhetünk, melyet talán még fel sem tártak.
E tekintetben egy rézkori közösség által temetkezési céllal emelt, majd a későbbi időkben valami oknál fogva Akasztó halomnak elnevezett domb mélyében lehetséges, hogy egy vezető, vagy egy ősi közösség fontos tagjának végső nyughelye található..? Esetleg egy nagyobb halomsírról van szó? Mindezeket csak sejteni lehet, mert régészeti feltárásról nincsenek elérhető információk.
1961. évi katonai légifotón a halom tetején körárkos objektum nyoma figyelhető meg:
A dombtető napjainkban (sajnos fényképezésre kevésbé alkalmas időszakban) - a domb tetején manapság beton térképészeti pont található - illetve ezt a képet érdemes jobban is megfigyelni:
A domb és környéke távlati képen:
Az Akasztó halom és annak magaslati pontja:
A halom a távolból:
Az Akasztó halom régi térképeken:
Akasztó puszta legendájának rövid, kiollózott története a Néphadsereg újság 1954. évi számából (részlet Dér Ferenc írásából) - az Akasztó határrész egyébiránt napjainkban már Kertészszigethez tartozik:
