Nagykőrös - Boldogasszony-halom (Nagykőrös, Alsó-járás, Esed nyugat)
1894 körül:
"...A város keleti végétől mintegy 300 ölnyire alig észrevehető emelkedés az úgynevezett Boldogasszonyhalma.
Lehet, hogy hajdan, míg a város lakói a catholica egyház hívei valának, e helyen Boldogasszonynak valami kápolnácskája állhatott, mit az ott látható épülettörmelékek is gyaníttatnak..."
- Forr: Simon László: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön (1879–1981)
A halomra a 11–13. században emeltek templomot, amelyet Szűz Máriának, vagyis a Boldogasszonynak szenteltek. Az első templom téglalap alakú és félköríves szentélyzáródású volt, döngölt fekete vályogföldből készült alapozással. A 14. században a templomot újjáépítették, megnagyobbították, sokszögű szentéllyel. A templomnak kőkerítése és temetője is volt, de környezetében hozzá tartozó településnyom nem került elő. A templom szabálytalan, sokszögletű, sarkain támpillérekkel erősített kőkerítését feltehetően a 14-15. században emelték.
A tatárjárás (1241-42) idején a környék települései elpusztultak, a menekülő lakosság részben Kőrös város védettebb részeibe húzódott vissza. A Boldogasszony-halom első temploma szintén ekkor szenvedett pusztulást.
A régészeti feltárások során (1958) a templomnál előkerült emberi maradványok erőszakos halálról tanúskodnak: egy női koponyán két, kardtól származó súlyos vágás volt a nyakszirtcsonton, melyek azonnali halált okoztak. Egy további csontváznál homlokba fúródott nyílhegy volt megfigyelhető, amely kioltotta az életet. Odébb másik női csontváz került elő, de koponya nélkül. Ennek közelében négy koponya együtt. Ezek a nyomok minden bizonnyal a tatárjárás kegyetlen pusztításait idézik.
A hely elnevezése is középkori eredetű, eredetileg valószínűleg Boldogasszonyháza lehetett. Emlékét Deák József már 1860-ban úgy írta le, mint ahol „Boldogasszonynak valami kápolnácskája állhatott”.
A 20. századi (1958) rövid - mindössze néhány napig tartó - ásatás során csak kevés kerámialelet került itt elő - hullámvonaldíszes, sárgásszürke és pirosas bográcstöredékek, valamint karcolt fazékdarabok, melyek a 12-13. századra voltak keltezhetőek.
A kutatások összegzése szerint bizonyos, hogy a tatárjárás után is állt templom a helyszínen, amelynek későbbi romjai még jó ideig láthatóak voltak a dombon (~19.sz.?).
A templom 14. századi újraépítése, kibővítése és kőkerítéssel körbevétele már egyfajta erődítmény-jelleget adhatott a templomnak. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a Boldogasszony-halom nem csupán vallási, hanem védelmi szerepet is betölthetett a környék életében. Bár lehet, hogy ez a kőkerítés csak a templom körüli temető kerítőfalát képezte.
A Boldogasszony-halom - mint templomdomb és temető - nemcsak régészeti emlékhely, hanem történeti mementó is: legyilkolt áldozatok nyughelye, valamint a nagykőrösi határ középkori vallási és településtörténetének egyik kiemelkedő tanúja.
Hol lehetett a halom és a templom?
Ha hitelesek a források által nyújtott meghatározások, akkor ezen a helyen kellett állnia a dombnak és a templomnak - a háttérben Nagykőrös városa:
Az itt lévő emelkedés legmagasabb pontján most egy tanya áll.
A templom és temető (Boldogasszony-halom) helyét hozzávetőleg a következő helyre feltételezném,:
- feltételezett(!) és hozzávetőleges helyszín - vélhetően jó lehet, de ellenőrizendő
Már 1894 körül is voltak a halomnál kisebb kutatások:
"Szappanos Sándor gazdatanácsnok ugyanis már 1894. november 5-én jelentette a polgármesternek:
„Tekintetes Tanács! A Nagy-Kőrös város határában foganatosított régészeti ásatások alkalmával talált tárgyakról készített alatti ./. jegyzéke és 2 ./. alatti térítvényt van szerencsém bemutatni oly tiszeletteljes jelentéssel, hogy a ./. alatti jegyzékbe foglalt tárgyakat ládába helyeztem s a kamarában őriztetem."
Boldogasszony-halma: - egy ón karika (lószerszám rész?), - vasszeg két darabja."
Forr: - Balanyi Béla: A Nagykőrös határában 1879-ben és 1894-ben folytatott ásatásokról
A helyszín kapcsán továbbra is csak az elérhető adatforrásra lehet támaszkodni, ez alapján lehet a templomhelyre következtetni, amely 2011-es google képen szemléltetve elméletileg valahol itt lehetett - kétségtelen és jól látható, hogy van itt egy enyhe dombhát szerűség:
Itt most részben zártkertek vannak. Elnyújtott dombszerűség ugyan észlelhető, de különálló halom nem tűnik fel. A halomnak mostanra már nyoma veszhetett.
Napjainkban:
1958 - a Boldogasszony-halom feltárása:
Dr. Balanyi Béla:
"...Amikor 1958-ban a boldogasszonyhalmi temető- és templommaradványokat tártam föl az Árpád-korból, különös emberi vázakat találtam, melyek a tatárjárásban elpusztult templom omladékai közé voltak temetve.
A templom mögött két erőteljes férficsontváz feküdt. Egyikük koponyájának homlokrészében nyílhegyet láttam. Ez ölte meg.
Közelükben fiatal nő csontváza feküdt. Koponyájának tarkórészében két mély kardvágással.
Kissé odébb ismét fiatal női csontváz került elő koponya nélkül, és nem messze tőle négy koponya egymáshoz közel.
A többi sírokban fekvő csontvázakat ugyan rendelleneseknek nem találtam, de képzeletemben felmerült, hogy nem azok fekszenek- itt, kiket Mizse nádor bosszúja ért.
A halom eredetileg csak 1,5-2 méter magas lehetett, csaknem négyzet alakú, melyet a hátas felületre hordtak. Erre épült a Boldogasszony tiszteletére emelt templom.
Ez is engesztelésre szánt építmény lehetett.
Falutelepülést a közelében később sem észleltem, így nem csoda, ha a képzelet kissé elkalandozik.
Bizonyos, hogy erőszakos halállal múltak ki az említettek, de arról, hogy kik voltak még a krónikások sem tudnak..."
- Forrás: Pest Megyei Hírlap, 1977 júliusi száma
Temetőfeltárás a nagykőrösi Boldogasszony-halmon, valamint Dr. Balanyi Béla régész a halomnál, 1958-ban:
Régészeti Füzetek, 1959 évi kiadványából:
A nagykőrösi Boldogasszony-halomnál előkerült női csontvázon talált éles fegyver által okozott vágásnyomok:
"Nagykőrös - 3. sír (Boldogasszonyhalom) (nő, adultus):
Éles eszköz/fegyver (feltehetően kard) által okozott súlyos sérülés a nyakszirtcsonton.
A nagyobbik vágás a sutura lambdoidea baloldali pars asterica területéről felfelé indulva, az os parietalet is érintve a sutura squamosaig terjed. A koponyafal a crista occipitalis externa vonalában megrepedt.
A második, kisebb vágás szintén a lambda varrattól kezdődve húzódik a bal oldali linea nuchae inferior középvonaláig, a nagyobbikkal megközelítően párhuzamosan.
Mindkét vágás teljes egészében átmetszette a koponyacsontot. Csontátépülési folyamat nyoma nem látható, a halál azonnal, vagy röviddel a sérülés után következett be...."
(Forrás: Pap Ildikó.: Traumás csontelváltozások középkori szériákban, Anthropologiai közlemények, 1984):
A nyakszirt csontján lévő vágásnyomok:
- Kép forrása: Pap Ildikó.: Traumás csontelváltozások középkori szériákban -
A nagykőrösi Boldogasszony-halom templomának alaprajza és adatai - az első, majd a kibővített templom és kőkerítése:
- Szűz Mária
- Árpád-kor
- Méret: Az első templom h: 8,5 m, sz: 6 m volt.
- A 14. századi templom h: 12,4 m, sz: 6,75 m, alapfalak 1,4 m mélyek.
- Tájolás: *K-Ny82°
- forrás: Tari Edit - Pest megye középkori templomai
Blog megjegyzések:
- Az elérhető adatok alapján a Boldogasszony-halom csak részben lett feltárva (1958) - további, újabb feltárásokról nem tudni.
- Érdemes lenne utólag pontosan tisztázni, hol lehetett régen pontosan a halom és a kőkerítéssel övezett templom? (régészeti adatbázisok adatai biztosan tartalmazzák)
- 1958-ban csupán 7 napos feltárás folyt a halomnál, Dr. Balanyi Béla régész által.
- Az ásatás során több, erőszakos halált halt személy csontváza került itt elő.
- Dr. Balanyi Béla azt is felvetette, hogy a templomnál még Mizse nádor bosszúja által halált haltak is lehettek eltemetve.
- Árbóc (Arboz) a Boldogasszony-halomtól észak-keletre fekvő, szinte szomszédos terület
- A templomhoz tartozó falut nem találtak, Balanyi szerint engesztelő templom állhatott itt.
- Az Árpád-kori templom később újraépítették (14.sz.), az újabb és nagyobb templom már támpilléres kőkerítéssel lett körülvéve - temető kerítőfal - vagy erődített jelleg kérdése.
- Ide keletre 2,3 km-re található a Gurman-halom, szintén Árpád-kori templom és temetője, faluval.
- Továbbá a Boldogasszony-halom és a Gurman-halom között egy ismeretlen, nagyrészt megsemmisült domb, talán egy további halom maradványa észlelhető.
A második katonai felmérés térképe (1819-1869) ezen a helyen vélhetően a Boldogasszony-halmot ábrázolja:
Olyan feltételezés is felmerült, hogy nemcsak templom, hanem apácakolostor állhatott ezen a helyen:
A Boldogasszony-halom és templomának hozzávetőlegesen feltételezett helye - a régi halom és az egykor itt álló templom pontos helyét régészeti adatbázisok tartalmazhatják:
Jelenleg tanya áll az itt található dombhát legmagasabb pontján, aminek a közelében lehetett a templom:
A Boldogasszony-halom kutatási adatai és a történeti források szerint a halomnál nemcsak egyszerű temetkezések zajlottak, hanem olyanok földi maradványai is előkerültek, akiket erőszakos halál ért.
A helyhez kapcsolódik az a feltételezés is (Balanyi), hogy a templomnál talált sírokban lévő egyesek tetemei talán Mizse nádor bosszújának áldozatai is lehettek - bár erre a kérdésre talán soha nem kapunk biztos választ.
A nagykőrösi Boldogasszony-halom nemcsak a településtörténet, hanem a magyar középkor drámai eseményeinek is tanúja: egyszerre őrzi a hitélet, az építészet és a háborús viszontagságok emlékeit.
250822
B.
Egyéb:
"...A nyársapáti ásatások befejezése után Nagykőrös határának más részeiben kezdődtek régészeti kutatások, a Boldogasszony-halom, a Gurman-halom nevű emelkedések titkainak feltárása érdekében. Mindkét helyen középkori templom maradványait és temetőt találtak...."
- Pest Megyei Hirlap, 1960. február / részlet Magyar László írásából
Légiotók (fentrol.hu) - Boldogasszony-halom és templomának feltételezett helye:
A Boldogasszony-halom közelében:
A Boldogasszony-halomtól keletre kb. 650 méterre, a Gurmannhalomtól nyugatra mintegy 1500 méterre, a két halom közötti térségben, a kocséri műúttól délre hozzávetőleg 250 méterre egy ismeretlen eredetű, egykori halomra emlékeztető dombmaradvány található.
Az elszántott domb tetején széthullott térképészeti pont maradványok.
Térképi adatot nem találtam hozzá, a domb 1970-es években készült légifotón is jól kivehető.
Aki kedvet érez hozzá, nyomozhat tovább - vajon egy mesterségesen emelt halom maradványáról van szó ezen a helyen, vagy valami egészen másról...?
Képek:
Műholdképeken:
Az ismeretlen és szembetűnő dombmaradvány helyzete a Boldogasszony-halomhoz és a Gurman-halomhoz viszonyítva, a harmadik katonai felmérés térképével szemléltetve:
