A ceglédi Kenyérváró-hegy
2024. május 06. írta: l.balays

A ceglédi Kenyérváró-hegy

A ceglédi Kenyérváró-hegyet legjobb tudomásom szerint sehol sem jegyzik.

A "hegy" napjainkra már teljesen feledésbe merült, viszont Cegléd története szempontjából úgy gondolom, hogy mindenképpen említést érdemel.

A Kenyérváró-hegyet és annak helyét még évekkel ezelőtt, régi térképek alapján azonosítottam.

A régi helynevek kapcsán:

".. Földrajzi neveinket gyakorlati szükség alakította ki. Az embernek, ha tájékozódni akar az őt körülvevő világban, meg kell különböztetnie a földfelszín egyes részeit egymástól, és más más névvel kell illetnie.

A földrajzi nevek híven őrzik a tájban lejátszódott eseményeket, az akkori köznyelv jellemző vonásait..."

- Pest Megyei Hírlap, 1976** Évszázados hagyományok - Szabó Attiláné írásából

A ceglédi Kenyérváró-hegy a távolból, ami egy íves domb a szántóföldben:

lllll.jpg

A magaslat fontos hely és emellett tájékozódási pont is lehetett - melyet Cegléd egyik XIX. századi térképének  részlete támaszt alá, amely névvel tünteti fel a dombot (vagy halmot?):

1881b_3.jpg

A Kenyérváró elnevezés onnan eredhet, hogy a régi időkben a juhászok, bojtárok, vagy a földeken dolgozók ezt a helyet választhatták maguknak pihenőhelyül, ahol a részükre kihozott élelemre várakoztak.

A ceglédi Kenyérváró-hegy szerepére - leírások hiányában - a környékbeli, más hasonló elnevezésű helyek vonatkozásában lehet következtetni.

Az innen ~15 km-re lévő Tetétlen melletti Kenyérváróról 1958-ban pl. ezt írták:

A tetétleni Kenyérváró domb:

"...A juhászok - valahányan csak arrafelé legeltettek - mind a Kenyérváró domb alá terelték a nyájat. Mikor a pulik karikába hajtották a konylábú jószágot, felmentek a dombra és onnan lesték: jönnek-e már az asszonyok?.." 

"...S a leáldozó nap vörös függönye előtt kirajzolódott az asszonyok alakja. Hátukon átvetett terítő. Abban van a friss kenyér. Még melegíti a hátukat.

S a juhászok csak akkor jöttek le a Kenyérváró dombról, amikor az aljánál földre roskadtak a fáradtságtól a kenyérhozó asszonyok...."

- Pest Megyei Hírlap, 1958 - Gáldonyi Béla: A három halom

 A ceglédi Kenyérváró-hegy egykoron jóval magasabb lehetett, mint manapság:

dji_0927_4.JPG

Katonai térképek nem tüntetik fel, de a hely ismeretében látható, hogy a térképek ezen a területen egy dombot jelölnek, mint pl a második katonai felmérés térképén (1819-1869):

2_kat_24.jpg

Néhány kép a valamikori Kenyérváróról, amely sok mindent láthatott már életében és több titkot is hordozhat magában..

Az egyik közeli dűlőút felől:

dji_0990.JPG

Zöld színekben - az egykori "hegy" tetején foltos és világosabb színű a terület:

dji_0584.JPG

Sárga kukoricák között:

dji_0025_3.JPG

Nem lennék biztos abban, hogy csak egy egyszerű dombról lenne szó.

Távolabbról a formája szabályosnak tűnik, de az idők során alaposan megdolgozta már a földművelés, illetve mintha karimája is lenne a dombnak:

img_20230420_115526.jpg

img_20230306_122109.jpg

A térképen feltüntetett ceglédi Kenyérváró-hegy kétséget kizáróan a bejegyzésben lévő helyen volt.

A XIX. század végén a "hegy" Bogdán János és Szegedi Péter birtokának mezsgyéjén magaslott (közvetlenül a domb alatt nyugatra, illetve dél-keletre egykor mocsár, illetve vizes terület, vízállás volt).

Térképek összevetése:

kenyer_azonositas.jpg

Tanyák a Kenyérváró közelében, 1965-ben:

1965_kvh.jpg

Érdekesnek tűnő négyzetes alakzatok kirajzolódásai a Kenyérváró hegyen egy 1965. évi katonai légifotón:

kenyervaro_1965.jpg

A környéken többek között Nagykőrösön és az egykori Pótharaszton is volt Kenyérváró hegy, amelyeket még az 1941 évi katonai térkép is feltüntet, a Ceglédit viszont a katonai térképek nem jelölik. 

Egyéb, távolabbi Kenyérvárók:

Kenyérváró-domb Szeged környékén:

"...20 kilométerre Szegedtől magasabb domb emelkedett az országút mellett. A szájhagyomány Kenyérvárónak nevezte el: délidőben itt pihentek meg a juhászok, mert már messziről lehetett látni, ha a feleség vagy a gyermek közeledett az ebéddel.

Várakozás közben egyszer az egyik juhász a domb tetejébe szúrta pásztorbotját, és azt jövendölte: itt templom épül majd. A jóslat 1892. május 16-án valóra vált: felavatták a .dombon épült kápolnát Szeged-Alsóközponton, a mai Mórahalmon..."

Délmagyarország, 2010.** Hagyományőrzés Mórahalmon

A kiskundorozsmai Kenyérváró dombon pedig az 1960-as években pedig sírok és V. századi leletek kerültek elő, majd a domb később megsemmisült, mivel azt elhordták.

Az, hogy a ceglédi Kenyérváró-hegyen lehetett e valami, szívem szerint azt mondanám rá, hogy igen, de ennek felszíni nyomai nem mutatkoztak.

Kukoricatarló a ceglédi Kenyérvárónál:

img_20231029_153944.jpg

A ceglédi régi Kenyérváró-hegy kapcsán akár az is elképzelhető, hogy esetleg egy mostanra már szinte teljesen elkopott, ősrégi halomról van szó (kunhalom, kurgán?), vagy a közeli középkori hely jellege végett lehetett mondjuk őrhalom is, de ezek csak elrugaszkodott feltételezések.

A Kenyérváró-hegy közeli környéke szintén különleges:

A hegytől kb. 800 méterre a felszínen szétszórt darázskövek formájában Árpád-kori templom romjainak maradványaira lehet akadni, amely temetőjének nyomait embercsontok szilánkjai jelzik, valamint elmondás alapján sok évvel ezelőtt az egyik közeli eperfára a tanyagazda akasztotta fel magát.

2024.05.05.

B.

További képek, térképek, egyéb:

A Kenyérváró-hegy aljában - a XIX. században Szegedi Péter földjén - a régi időkben mocsár volt:

knyv.jpg

Két akármilyen kődarab a domb homokjában, amiket csak úgy lefényképeztem (1965. évi légifotón vélhetően talán esetleges épülethez hasonló négyzetes kirajzolódások láthatóak):

kovek_kvhbc.jpg
A Kenyérváró-hegyen egykori épületről nem tudni. A legközelebbi tanya innen kb. 250 méterre lehetett. 

A hely ettől függetlenül véleményem szerint - már csak kizárásképpen is -  megérne egy talajradaros vizsgálatot.

dji_0928b.JPG

A régi mocsár és vizenyős rész a képen balra látható füves területen volt (régen Szegedi Péter birtoka) - a jobbra lévő facsoport egy régi tanya helye:

dji_0928.JPG

Állatnyomok a Kenyérváró és környékének homokjában:

dji_0343.JPG

dji_0343b.JPG

2016 - műholdkép:

2016_kvh.jpg

És ha valaki az olvasásban ideáig eljutott, annak egy kis környékbeli adalék:

A közeli Árpád-kori templomrom maradványaitól ellenkező irányba, a Kenyérváró-hegytől dél-keletre, néhány-száz méterre lévő másik, elnyújtott dombháton érdekesnek tűnő, szürke, mázolatlan cserépmaradványok találhatóak - amely helyet tudtommal szintén sehol sem jegyeznek.

Mégpedig itt, egy régi vízállás és mocsár felett - bár régen tanyák is voltak itt:

dji_0030_1.JPG

A cserépdarabok közül:

cserep_kvh.jpg

Talán egy edényfül darab - ami emlékezetem szerint tömör és nehéz volt:

valami_fulb.jpg

Források:
Pest Megyei Hírlap, 1976** Évszázados hagyományok - Szabó Attiláné írásából
Pest Megyei Hírlap, 1958 - Gáldonyi Béla: A három halom
Délmagyarország, 2010.** Hagyományőrzés Mórahalmon
Régi térképek: mapire, hungaricana
Katonai légifotó: fentrol.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr6018396685

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.05.07. 09:45:11

Már maga a hely neve is csodálatos.
süti beállítások módosítása